JÁMBOR ANDRÁS IMRE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Képviselőtársaim, a helyzet rossz, és itt most nem arra gondolok, hogy 2:0-ra vezet az olasz válogatott Magyarország ellen, hanem arra gondolok, hogy itt volt egy lehetőség, amikor egyszerre lehetett volna azt elintézni, hogy megkapjuk az EU-s pénzeket, és egyszerre lehetett volna valóban a korrupció ellen fellépni. Ezt a lehetőséget nem a magyar kormány szalasztotta el, hiszen a magyar kormány nem akar a korrupció ellen fellépni, ez 12 éve világos, ezt a lehetőséget az Európai Bizottság, tűnik úgy, hogy elszalasztotta, illetve a Tanács, amikor nem hajlandó olyan feltételeket támasztani, amik valóban a korrupció elleni fellépést szolgálják.

Önöknek tökéletesen igazuk van abban, hogy az Európai Unió pénzei járnak Magyarországnak, csak nem a kormánynak járnak, hanem a magyar népnek. Erről kéne szólnia ennek a javaslatnak, hogy ne tűnjenek el ezek a pénzek, hogy ne oligarchákhoz vándoroljanak, hogy ne különböző, itt már előbb felsorolt álberuházásokban tűnjenek el, hanem olyan beruházásokra, fejlesztésekre és működési költségekre jussanak, amik egyébként a mindennapi életet segítik Magyarországon.

Az egy jó dolog, hogy beszélünk arról, hogy van korrupció Magyarországon. Egyébként, azt hiszem, ez nem történt meg az elmúlt időszakban, hogy olyan törvényjavaslatokról vitatkozzunk, amelyekben a kormány elismeri, hogy van korrupció. Csak ha már a jogállamiságról van szó a korrupció mellett, azért azt említsük meg, hogy itt ülünk a magyar-olasz válogatott mérkőzés idején a parlamentben, itt van négy darab fideszes képviselőtársam, két óra alatt vagy lehet, hogy három óra alatt lezavarjuk azt a vitát, öt törvényjavaslat vitáját, ami egyébként a magyar jogállamiság helyzetét, a magyar korrupció helyzetét, a magyar uniós pénzek megérkezését rendezné. Ezt nem kellett volna három óra alatt lezavarni, szívesen bejöttünk volna kedden is, szerdán is, csütörtökön is, pénteken is vitatkozni ezekről a törvényekről. És tényleg nem kell ennél jobb bemutató arra, hogy önök nem hajlandók még arra sem, hogy a magyar társadalom, legalább aki a parlamenti közvetítést nézi, vagy Facebook-posztokból értesül, vagy nem tudom, hogyan, legalább valamit értesüljön arról, hogy mit kíván tenni a magyar kormány a korrupció ellen. Ezt önök titkolják el, és azzal titkolják el, hogy ezt a vitát így rendezik meg.

Az a helyzet, hogy azt kéne megnézni, vagy azt kell megnézni ebben a helyzetben, hogy kinek mi az érdeke; mindig ez a kérdés. Én azt látom most, hogy ebben a helyzetben született egy deal, egy paktum, amelyben nagyjából a centrumországok nagytőkéjével a magyar kormány megállapodott. Én nagy összegű fogadást merek arra tenni, hogy azok a múlt heti kormányinfón bejelentett intézkedések, amik a gyártámogatásokról szólnak, ahol Gulyás Gergely arról beszélt, hogy energiatakarékossági beruházásokat fognak kapni a gyárak, illetve a munkahelyvédelmi akcióterv bizony nem magyar cégekhez fog menni, vagy ha magyar cégekhez fog menni, akkor azt Mészá-ros Lőrincnek és Garancsi Istvánnak hívják, de nagyrészt egyébként vissza fog menni ez a pénz a centrumországok nagy cégein keresztül a centrumországokba. A centrumországokba kiviszik a tőkét.

Erről Orbán Viktor beszélt pár évvel ezelőtt, hogy lehet itt háborogni  és szerintem ebben egyébként igaza van , hogy mire mennek el a magyar források, meg hogy ki befizető és ki nem befizető az Európai Unióban, de azt látni kell, hogy Magyarországról iszonyatos mennyiségű tőkét visznek ki ezek a nagy cégek, és viszik vissza a centrumországokba. Én azt látom, hogy ez a deal született meg, itt ez történik gyakorlatilag, hogy a magyar jogállamiságot, a magyar korrupcióellenes fellépést gyakorlatilag elcserélték a centrumországok vezetői egy tőkebefektetésben.

Nekünk nem is azt kell néznünk, pontosan ezért egyébként, hogy jóe ez a megállapodás, amit a Bizottság kötött a magyar kormánnyal, hanem azt kell néznünk, hogy mi az a megállapodás, és így kell módosító javaslatokat benyújtanunk, és így kell fölszólalnunk, hogy mi az a helyzet, amiből egyébként itt a legtöbbet ki tudjuk a magyar nép számára facsarni. Csak sajnos tudjuk, az a helyzet, hogy önök ezt nem fogják hagyni, hiszen önöknek a hatalom szuverenitása fontos a nép szuverenitásával szemben. Ha a nép szuverenitása lenne fontos, akkor például ezek a bejelentős javaslatok nem úgy alakulnának, hogy az egyszerű állampolgárok bejelentési jogát olyan szinten nehezítenék meg, ami tényleg már egy Monty Python-sketchbe illik gyakorlatilag.

Igazából önök gyakorlatilag elővehetnék azt a csodálatos molinót, amit még talán a 2012-es békemeneten vittek, hogy „Nem leszünk gyarmat!”, csak ezt a molinót nem, mondjuk, a Kossuth tér tömegei előtt kéne kifeszíteni, hanem itt, a kormánypárti padsorok előtt, merthogy ez a törvényjavaslat-csomag, ez a döntéscsomag igazából csak és kizárólag arról szól, hogy az önök hatalmát védjék, azt a rendszert védjék, ami a korrupcióról szól, arról szól, hogy hogyan lehet egy olyan dealt kötni a centrumországok nagytőkéjével, amiben a magyar munkavállalókat árusítják ki, a magyar munkajogot árusítják ki. A német iparkamara csodálatos jelentését itt mindig el szoktam mondani, ami arról szól, hogy azért jó Magyarországon befektetni, mert alacsonyak a fizetések, mert gyenge a munkajog, és mert alapvetően egyetlen javulás van, hogy lettek szakképzett munkavállalók azzal, hogy a kölcsönzött munkaerő nagymértékben áramlott be Magyarországra. Az a baj, hogy ez az alku, amit itt látunk ebben az öt törvényjavaslatban, hogyha erre igent fog mondani a Tanács és a Bizottság, ez az alku igazából ezt a rendszert betonozza be, és nem nagyon látjuk ebből, hogy hogyan lesz a magyar állampolgároknak jobb.

A helyzet viszont az, hogy nyilván egy nagyon nehéz dilemma elé állított minket a Tanács, a Bizottság és önök. Az a dilemma, hogy egy teljesen rossz javaslatcsomagra mondjunk igent, és így érkezzenek meg az EU-s pénzek, amiből semmi nem garantálja azt, hogy egyébként ez a magyar néphez, a magyar állampolgárokhoz fog jutni, hogy nem folyik el korrupcióban. Vagy ha nemmel szavazunk, akkor viszont arra szavazunk igazából  ez az önök keretezése , hogy az EU-s pénzeket nem akarjuk Magyarországnak.

Mi szeretnénk az EU-s pénzeket a magyar népnek egy olyan törvényjavaslat-csomagban, ami biztosítja azt, hogy ezek a pénzek oda menjenek, ahova kell. Köszönöm. (Szórványos taps az LMP és a Párbeszéd soraiból.)