ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Поштовани господине ПРЕДСЕДНИЧЕ! Поштовани парламенту! У име Мађарског националног одбора иу своје лично име, поздрављам вас с поштовањем!
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezen a kései órán a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a magam nevében tisztelettel köszöntöm önöket. Én nagyon röviden foglalom össze a bizottságunk mai ülésének az eredményét, és felkért szószólóként tájékoztatom önöket, hogy bizottságunk az Európai Bizottsággal való, most napirenden tárgyalt öt törvényjavaslatból a megegyezés érdekében az egyes törvények módosításáról szóló T/1202. számú törvényjavaslattal foglalkozott.
A törvényjavaslat, mint itt elhangzott, az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2014. évi XXIX. törvény módosításával és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításával egymásra épülve rögzíti, hogy megjelennek a pénzügyőri feladatok az OLAF-vizsgálat helyszíni ellenőrzésének támogatásában, valamint megjelennek a pénzügyőri intézkedésekre vonatkozó speciális szabályok is. Ezen intézkedések általánosak, jóllehet, az egyértelműsítés és a közérthetőség miatt szükségesek is.
Amiért talán nemzetiségi napirendi ponttá lett ez a törvényjavaslat nyilvánítva, az a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása, hiszen ezen alapítványok összeférhetetlenségi szabályainak módosítása során bekerült a nemzeti jelző is az összeférhetetlen vagy részben összeférhetetlen szabályok megállapítása szerint. Értelmezésünk szerint a nemzeti hovatartozás értelmezése szélesebb, és az egyes nemzeti hovatartozásba magát a nemzetet és nemcsak a nemzetiséget kell beleérteni. Maga ez a törvénymódosítás érdemben nem módosítja a magyarországi nemzetiségek jogait, érdekeit.
Azonban engedjék meg, hogy visszakanyarodjak még a 2015. évi, közbeszerzésekről szóló törvényhez is. A törvény jelen módosítása közvetlenül ugyan nem érinti a nemzetiségeket, de ezzel kapcsolatosan szeretném megemlíteni a bizottságunknál jogosan felmerült kétséget a törvény vonatkozásában. A közbeszerzési törvény szerint közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett többek között a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzat is, ez teljesen rendben van, ennek így is kell lennie. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy nem egyértelmű és ennek alapján kétségekre adhat okot a kampányköltségek területe, amikor az országos nemzetiségi önkormányzat a választások idején jelölő szervezetté válik. Az irányadó, 2013. évi LXXXVII. törvény, mely az országgyűlési képviselők választási kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szól, egyértelművé teszi ugyan a kampányköltségek igénylését és mértékét, valamint elszámolásuk módját, külön nevesíti az országos nemzetiségi önkormányzatot is, ám meglátásunk szerint mégis különbség generálódik a jelölő szervezetnek minősülő országos nemzetiségi önkormányzat és a jelölő pártok között. A pártok nem alanyai a közbeszerzési törvénynek, a közbeszerzési eljárást, amennyiben elérné például a közbeszerzési értékhatárt egy költségtétel, nem kell lefolytatniuk. Ugyanakkor a nemzetiségi országos önkormányzatokra ez nem vonatkozhat, hiszen alanyai a közbeszerzési törvénynek. A nézetkülönbség itt abban generálódik, hogy a kampányköltségek területén különbséget tesz az egyik és a másik jelölő szervezet között.
Tudom, hogy ez most nem ennek a törvénynek a tárgya, de szerettem volna mindenképpen megemlíteni, illetve bizottságunk ezt most figyelemfelhívásképpen mondatta el velem, mert ennek a megoldását a közbeszerzési törvény és különösen a pártok, illetve a választási folyamatok finanszírozása során egyértelművé kell tenni.
Tisztelt Országgyűlés! A nemzetiségi szószólók a jogalkotásban megnyilvánuló munkájuk során mindig arra törekedtek, hogy a fennálló problémákra konstruktív megoldást találjanak. Javaslataink azonfelül, hogy a hazai nemzetiségek erősítését és megtartását tartják szem előtt, ugyanolyan mértékben össztársadalmi érdekeket is szolgálnak. Mindezekre figyelemmel a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/1202. számú törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Köszönöm, hogy meghallgattak.