DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Higgyék el nekem, hogy a korrupció megfékezésének és feltárásának két fő eszköze van, az egyik a közbeszerzési törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok helyes irányú módosítása és megfelelő alkalmazása, a másik pedig a különleges nyomozati eszközök, titkosszolgálati eszközök alkalmazása.

A közbeszerzési eljárások esetében a kulcskérdés mindig az előkészítésen van. Ha az előkészítés során szétbombázzuk a hadtápot, amely viszont tényleg egy megsemmisítendő hadtáp, magyarán mondva, nem maradnak azok a tartalékok a rendszerben, különösen  nem kizárólagosan, de különösen  az építési beruházásoknál, amelyekből egyáltalán matematikailag elképzelhető a visszaosztás, akkor vagy nullára csökkentettük a korrupciót, vagy legalábbis jelentős mértékben tudjuk mérsékelni. Ez a közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszán múlik, amely az ajánlatkérő felelőssége. Az is az ajánlatkérő felelőssége, hogy olyan pénzügyi, gazdasági vagy műszaki-szakmai követelményeket, illetve szempontrendszert ír elő, amelyek szélesre nyitják az ajánlat benyújtásának lehetőségét, képzeletbeli kapuját, tehát sok ajánlattevő lesz, avagy testre szabott ajánlatok, testre szabott kiírás és feltételrendszer mellett gyakorlatilag egy ajánlattevő borítékolható, vagy esetleg az egy ajánlattevő mellett maximum két vagy három úgynevezett segítő ajánlat, amely gyakorlatilag a nagy hal mellett úszva, azt segítve az egyszereplős vagy egyajánlatos közbeszerzések számát hivatott csökkenteni. Ha nem marad tartalék a rendszerben, akkor gyakorlatilag elejét vesszük a közbeszerzési csatornákon keresztül megvalósuló korrupciónak. Ez a nagyon rövid összegzése a Mi Hazánk ezzel kapcsolatos álláspontjának. Hosszan ragozhatnám még a 2010 előtti időszakot, mint közbeszerzési referens nem kevés szakmai tapasztalat birtokában, de nem szeretném ezekkel önöket untatni ezen a késői órán.

A másik a nyomozati eszközök, főleg a különleges eszközök alkalmazásának a terepe. Hiszen ha az előbb említett módszerekkel nem sikerül megakadályozni azoknak a tartalékoknak a megképzését, amelyekből széles körben lehet komoly, közbizalom elleni bűncselekményeket elkövetni és megvalósítani, akkor bizony az esetek döntő többségében hagyományos nyomozati eszközökkel ennek nem lehet a végére jutni. És sokszor még az sem hatásos, ha adott esetben enyhébb büntetést vagy szinte teljes felmentéssel járó ítéleteket ígérnek oda bizonyos vádalkuk keretében egyes szereplőknek, hiszen az érdek közös, aki a jogtalan előnyt ígéri vagy adja, az sem akar lebukni, s aki kapja, annak is az áll érdekében, hogy ne derüljön ki ezzel kapcsolatban semmi. Éppen ezért a dolog természetéből adódóan nagyon nehéz megbontani ezt a szándékegységet, ezt az érdekazonosságot, és gyakran ez csak beépülésekkel, fedett nyomozásokkal, titkos információgyűjtésekkel, lehallgatásokkal, most már azt kell mondanom, hogy akár a nanotechnológia széles körű eszközrendszerének alkalmazásával érhető csak tetten.

Nem feltétlenül a pitiáner mértékű ügyekre kellene rádolgozni, hiszen ez rendkívüli emberi munkaerőt és komoly műszaki felszereltséget igényel, és rendkívül költséges az ilyen jellegű cselekmények feltárása. Sok esetben hosszú beépülés és hosszú nyomozói munka tud csak ilyeneket feltárni. Éppen ezért ezt a vonalat kellene erősíteni. Megjegyzem egyébként, hogy ehhez Magyarországon is bőségesen rendelkezésre állnak megfelelő képzettségű szakemberek, akár a rendőrség, akár a nyomozó ügyészség, akár a titkosszolgálatok részéről. Az már más kérdés, hogy politikailag követlenül vagy közvetve mennyire tudják ezeket a szereplőket kézivezérelni, befolyásolni, manipulálni. Ez fontos kérdés, de ez most ebből a szempontból egy másik vetülete a dolognak. Ugyanakkor az tény, hogy ezt nemzeti hatáskörben kell tartani a Mi Hazánk Mozgalom szerint.

A leghatározottabban ellenezzük bármilyen nemzetközi vagy európai korrupcióellenes ügyészséghez való csatlakozást, hiszen a korrupcióellenes szakemberek bőségesen rendelkezésre állnak Magyarországon is, az előbb említett szakterületekből bőven lenne megfelelő elméleti felkészültségű és szakmai gyakorlattal rendelkező, elhivatott személy, akik képesek lennének feltárni ezeket a bűncselekményeket.

Az viszont valóban érdekes politikai behatásra utal, amit én még évekkel ezelőtt egy legfőbb ügyészi meghallgatás alkalmával tapasztaltam, amikor még az Igazságügyi Bizottság tagjaként dolgoztam. Jól emlékszem rá, hogy Polt Péter szó szerint egy olyan több mondatból álló kijelentést tett, mely szerint titkos információgyűjtésekkel politikailag érintett korrupciós cselekményeknek is sokszor sikerül a közvetlen közelébe jutni, aztán ezek a titkos információgyűjtések, titkos nyomozások különböző okokból kifolyólag elhalnak. Nem akartam hinni a füleimnek, hogy ezt a legfőbb ügyész, a Fidesz korábbi prominense kijelenti egy igazságügyi bizottsági ülésen, amelyen ott ültek az akkori ellenzéki képviselők is. A legfőbb ügyész úr természetesen nem fejtette ki bővebben, hogy mire gondol, de ezek a mondatok is elég árulkodók voltak.

Magyarán, meg lehet oldani ezt nemzeti hatáskörben, tisztelt baloldali képviselők, nem szabad ezt akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentve odaadni olyan külföldi, nemzetközi szervezeteknek, amelyek aztán egyáltalán nem biztos, hogy csak a korrupció üldözésére, feltárására, megelőzésére, mérséklésére fogják felhasználni azokat a komoly hatásköröket, amelyeket nemzeti hatáskörben megfelelően felkészült szakemberek sokkal hatékonyabban el tudnak látni úgy, hogy még nemzetbiztonsági kockázatot sem jelentenek. Köszönöm szépen.