HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt 32 évben nem volt arra példa, ami a magyar választási kampányban most 2022-ben megtörtént. Az önök miniszterelnök-jelöltje ugyanis beismerte, hogy több száz millió forint kampánypénzt kapott külföldről. Azóta persze tudjuk, hogy ez a több száz millió forint valójában kétmilliárd forint, és azt is tudjuk, hogy Soros György egyik szervezetétől, az Action for Democracytől kapta ezt a dollárbaloldal.
A rendszerváltás óta nem fordult elő az, hogy külföldi magánszemély vagy cégek kampánytámogatással próbáltak meg befolyást szerezni az országgyűlési választásokon. Persze azért nem fordult elő, mert ez Magyarországon szigorúan tilos. A pártok működéséről szóló törvény egyértelműen rögzíti, hogy a pártok nem fogadhatnak el külföldről érkező támogatásokat. Ezt a népszuverenitásra alapozott elvet rúgta fel a dollárbaloldal, amikor elfogadta Soros György millióit. Egyébként nem egyedül Magyarországon tiltott a külföldi kampányfinanszírozás, a világ országainak 68 százalékában ehhez hasonló rendelkezések vannak, sőt az Európai Unió az európai parlamenti választások esetében is tilt minden olyan adományt, amely harmadik országbeli szervezettől vagy magánszemélytől származik. Sőt, még a Velencei Bizottság is kimondja, hogy a külföldi támogatás aláássa a politikai versengés méltányosságát, és a választási eredmény eltorzításához vezethet.
(14.20)
Sőt, azt mondja a Velencei Bizottság, hogy a külföldről érkező támogatás veszélyeztetheti az állam területi integritását is. Ez az ügy tehát súlyos, a jogi helyzet pedig világos, ezért már a hatóságok is vizsgálják.
Rendkívüli tehát az ügy, és számos kérdést is felvet. Ezek közül az első az, hogy Soros György mégis mit kért önöktől a dollármilliókért cserébe, mert azt, ugye, senki nem gondolja komolyan, hogy egy üzletember egy ilyen volumenű támogatásért semmit nem vár el. Bár ezt a kérdést önöknek nagyon sokan feltették, egyelőre nem hajlandóak válaszolni. Hogy erre a kérdésre mégis megtaláljuk a választ, ahhoz csak azt kell megvizsgálni, hogy mi áll Soros György érdekében, hiszen nyilván olyat kér, ami az ő érdekében is áll.
Azt tudjuk, hogy a tőzsdespekuláns az elmúlt évtizedekben mindig kihasználta a válságokat, sőt volt, amikor maga is robbantotta ki őket, hogy azon kereshessen. Ma Európában energiaválság van, ennek legfőbb okozója: Brüsszel elhibázott szankciói. Ezeket Soros György támogatja, sőt még keményítene is rajtuk, úgy, hogy az orosz gázimport tilalmát is beemeltetné a szankciós rezsimbe.
Ha megnézzük, hogy Soros Györgynek milyen tőzsdei ügyletei voltak 2022-ben, akkor válik világossá, hogy miért ez az álláspontja. Hiszen ma már köztudott, hogy Soros összesen 12 energiavállalatban rendelkezik részvénnyel, ebből nyolc olyan cég is van, amelyekből jelentős nyeresége származott. A tőzsdespekuláns arányaiban legnagyobb éves nyeresége több mint 50 százalékos is pont egy energiaprofilú vállalat részvényeiből származik, az Energy Transfer LP nevű amerikai gáztermelő cégből származott, amely nem meglepő módon cseppfolyós földgáz, azaz LNG szállításával foglalkozik. És szintén LNG-kitermeléssel foglalkozik a TotalEnergies, vagy az amerikai Williams energiavállalat is, melynek részvényeiből Sorosnak szintén jelentős bevételei származtak.
A képlet, tisztelt baloldali képviselőtársak, tehát összeállt. Soros György nagyot kaszál a szankciók által gerjesztett energiaválságból, miközben Európa meg belegebed. Ezért áll érdekében Soros Györgynek a szankciók fenntartása. És így jutunk el az ügy legsúlyosabb kérdéséhez: vane összefüggés Soros György érdekei és az általa megfinanszírozott dollárbaloldal szankciópártisága között?
Mivel ez a mindennapjainkat az energiaáron keresztül húsbavágóan érintő kérdés, azt kérjük a Nemzetbiztonsági Bizottságtól, hogy az e heti ülésén a lehető legmélyrehatóbban vizsgálja meg ezt az ügyet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)