DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját azzal kezdjem meg, hogy röviden reflektáljak a törvényjavaslat általános vitája során elhangzott szakmai jellegű észrevételekre.

Vajda Zoltán MSZP-s képviselő úr kifogásolta, hogy kötelező jogi képviseletet ír elő a törvényjavaslat az eljárás során. Szeretnénk jelezni képviselő úr részére, hogy ez a pótmagánvádas eljárásnál is így van, a szakmai elemet ugyanis biztosítani kell ilyen eljárási helyzetekben, amikor az ügyészség, a nyomozó hatóság nem érintett.

Képviselő úr azt is kifogásolta, hogy az állampolgárnak saját zsebből kell finanszíroznia az eljárást. Jelzem, hogy a vonatkozó szakasz egyrészt módosul az összegző módosító javaslattal, mert a bírósági eljárási szakaszban már kérhet költségkedvezményt a felülbírálati indítványt előterjesztő személy. Másrészt hadd jegyezzem meg, hogy ez nem igazi korlátozás, a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján egyébként is csak annak jár pártfogó ügyvéd, akinek a havi jövedelme 23 500 forint alatt van. Nyilvánvaló tehát, hogy ezért a szóban forgó eljárásban sem lennének jogosultak nagy tömegek erre, amúgy pedig, ha lehetőséget adnánk a pártfogó ügyvéd igénylésére, aminek az elbírálása legalább két hónap, azzal az eljárás is szükségszerűen elhúzódna további hónapokkal.

Szintén érdekességként jegyezte meg képviselő úr, hogy ha a kezdeményező véletlenül elmulaszt egy törvény által előírt határidőt, mert például, mondjuk, beteg, akkor nem igazolhatja a mulasztást. Ez azonban sajnálatos módon szükségszerű eleme a javaslatnak, mert ha jobban belegondol a képviselő úr, mivel potenciálisan tízmillió honfitársunk lehet felülbírálati indítványt benyújtó személy, ha igazolásnak lenne helye, akkor teljesen bizonytalan lenne az eljárás lezárása.

Képviselő úr szerint, aki meg akar a javaslat alapján támadni egy határozatot, akkor bizony irtózatosan szemfülesnek kell lennie, hiszen ismernie kell az ügyszámot, ugyanis kizárólag az ügyszám alapján kereshető honlapon találhatja meg az átlag állampolgár, hogy milyen döntés született. Szeretném jelezni, hogy az összegző módosító javaslat 15 napról egy hónapra emeli a közzététel időtartamát, és nem kivonatot, hanem határozatot kell majd közzétenni. Az a felvetése pedig, hogy csak ügyszám alapján lehetne keresni, egyszerűen nem állja meg a helyét. A képviselő úrnak a 817/B. § alaposabb tanulmányozását javaslom.

Több ellenzéki képviselőtársam is anélkül, hogy érdemi, konkrét javaslatot fogalmaztak volna meg, általánosságban kritizálták a javaslatot, és úgy jellemezték, hogy túlbonyolított; más esetben fércmunkának nevezték a javaslatot. Azt azonban látni kell, hogy a korrupciós ügyekben több ezer ügy lesz érintett. Ezek olyan megszüntetett ügyek, ahol a hatóság álláspontja szerint nem történt bűncselekmény.

A beépített garanciális elemek az ártatlanság vélelmét, a jó hírnévhez való jogot, valamint a személyes adatok védelmét biztosítják. E garanciális követelmények mellett az eljárás ugyanakkor működőképes, az ügyek megalapozott indítványok esetén a bíróság elé juttathatók. Az meglehetősen visszás eredményre vezetne, ha a több ezer potenciális ügyben mindenféle garancia nélkül lehetne bárkit bíróság elé rángatni, hogy ott többéves eljárási folyamat végén derüljön ki az ártatlansága.

(15.00)

És akkor most engedjék meg, hogy áttérjek a törvényjavaslathoz benyújtott TAB-módosítás legfontosabb változásainak a bemutatására. Mindenekelőtt változik az eljárás szerkezete. Az eredetileg benyújtott változatban az eljárás megszüntetése esetén kétszer is szükség lett volna a nyomozási bíró döntésére arról, hogy a megszüntetés jogsértő vagy megalapozatlan volt. A TAB módosító indítvány a második nyomozási bírói döntést kiiktatta a tervezetből, így egyszer kell csak nyomozási bíróhoz fordulni, a második megszüntetés után nyomozási bírói döntés nélkül egyből lehet vádindítványt benyújtani. Eredetileg a személyes adatok nagyobb fokú védelme miatt az eljárást megszüntető határozatról egy kivonatot kellett volna közzétenni. Az előbb ismertettem, hogy most már a javaslatban az anonimizált határozat közzététele került.

Úgynevezett lépcsőzetes eljárási rendet alakít ki a javaslat. Ezt az Európai Bizottság kifejezett kérésére tartalmazza az előterjesztés, első körben ugyanis kizárólag a feljelentő és a sértett számára biztosítja a lehetőséget arra, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be. Ez azt jelenti, hogy a feljelentés elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló határozat részükre történő kézbesítését követően ezen eljárási résztvevők számára egy hónapot biztosít a javaslat arra, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be. Ez tehát egyfajta elsőbbséget biztosít az eljárási résztvevők e csoportja számára, vagyis ha ők felülbírálati indítványt nyújtanak be, akkor más, az eljáráson kívül álló személy számára nincs lehetőség arra, hogy felülbírálattal éljen, illetve később vádindítványt nyújtson be.

A lépcsőzetes eljárási rend második eleme az, hogy ha a feljelentő és a sértett nem nyújtanak be felülbírálati indítványt, akkor a javaslat biztosítja az eljárásban részt nem vevő személyek számára is a fellépés lehetőségét.

A következő változás, amelyet a TAB módosító indítvány épít be az előterjesztésbe, hogy bővül a javaslat tárgyi hatálya, tehát a bűncselekményi kör, amely a törvényjavaslat szerint ilyen speciális eljárás alá esne. A hivatali vesztegetés és annak elfogadásának legenyhébb esetei eredetileg nem tartoztak volna a tárgyi hatály alá, de ezek végül kikerültek a kivételek köréből, és minden ilyen bűncselekmény esetén sor kerülhet a különleges eljárásra. Ehhez hasonlóan „a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűncselekmény valamennyi esete az új speciális eljárás hatálya alá fog tartozni.

Bővült az eljárás kezdeményezésére jogosult személyi kör, a jogi személyek is felléphetnek a módosító indítvány szerint. Eredetileg a vád személyes jellegének érvényesítése érdekében a tervezet szerint csak természetes személyek lettek volna jogosultak az eljárás kezdeményezésére. Ez változott meg azzal, hogy a tervezet alapján már jogi személyek is felléphetnek az új eljárásrend szerint. Fontos azonban, hogy az Alkotmánybíróság által az ügyészség vádmonopóliumának érvényesítése kapcsán a pótmagánvádas eljárás kereteivel kapcsolatban megállapított alkotmányos követelményekkel egyezően a javaslat kizárja, hogy az állam, illetve közhatalmat gyakorló szervek a javaslat szerinti eljárás szabályai szerint felléphessenek. Ez a kizáró szabály akkor is érvényes, ha ezen szervezetek feljelentőként vagy sértettként vettek részt az eljárásban.

Bővült a benyújtási határidő, ahogyan már említettem, a TAB módosító indítvány egy hónapra növeli a 15 napos határidőt.

A költségkedvezmény a bírósági eljárásban is kérhető. A TAB-módosítás alapján a bírósági eljárási szakaszban kérhető költségkedvezmény, azaz pártfogó ügyvéd kirendelése.

További módosítás, hogy feltételes ügyészi felfüggesztés kizárása történik bizonyos bűncselekmények esetén. A TAB-módosítás alapján a külön eljárás tárgyi hatálya alá tartozó bizonyos bűncselekmények miatt folytatott eljárások során a feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása kizárt lett, így ezzel az eljárási lehetőséggel az eljáró hatóság nem élhet. Ez a kizáró rendelkezés azonban kizárólag két bűncselekményre vonatkozik, egyrészt a kifejezetten közbeszerzési eljárással kapcsolatban elkövetett korrupciós bűncselekményekre, illetve „a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűncselekményekre.

Újabb változás a módosító indítvány szerint, hogy az anonimizált határozatban a jogi személyek megjelölése nem kerül anonimizálásra. Kifejezetten az Európai Bizottság kérésére a közzétett anonimizált határozatokban csak a természetes személyek adatai lesznek anonimizálva, a jogi személyek adatai nem.

S végezetül a perbíróság megalapozott gyanúval kapcsolatos döntése ellen fellebbezésre lesz lehetőség. Eredetileg a bírósági eljárásban ki volt zárva, hogy a vádindítványt benyújtó személy fellebbezzen a bíróság elutasító döntésével szemben. Ez a fellebbezési lehetőség a TAB-módosítással megnyílik akkor, ha a perbíróság a vádindítvány megalapozottságának vizsgálata során hoz elutasító döntést.

Tisztelt Ház! Tehát ennyiben kívántam ismertetni önökkel a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslatait. Kérem, hogy a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslataival együtt az előterjesztést szíveskedjenek támogatni. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)