DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Amikor a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről és annak környezetünkre gyakorolt hatásairól beszélünk, először is fontos hangsúlyozni, hogy a repülőtér több mint hetven éve épült. Az elmúlt évtizedekben a repülőtér környezete beépült, a légi forgalom pedig rendkívüli mértékben megnövekedett.
Gondolom, képviselő asszony is utazott már repülőgéppel Budapestről vagy Budapestre. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a repülőtér elhelyezkedése, fizikai adottságai erősen behatárolják és sajnos jelentősen szűkítik a további érdemi zajcsökkentés lehetőségeit. A repülőtér környékén sajnos ma már nincs olyan összefüggő lakatlan terület, amely felett a repülőgépek meg tudnák közelíteni vagy el tudnák hagyni a repülőtér kifutópályáját, akár Budapest, akár Vecsés, Üllő, Monor irányába szállnak fel.
A repülőtér fel- és leszállási eljárásai legutóbb 2018-ban változtak, ezek bevezetésre kerültek, a HungaroControl több, lakossági érintettséget és zajterhelést elemző vizsgálatot készített, egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Az új eljárások összességében pozitív zajterhelés-változást hoztak az érintett területeken. Budapesten a zajjal érintett kerületek száma egyértelműen csökkent, és egyértelmű előrelépés az önök választókerületében, Csepelen, Soroksorán és Újbudán élő emberek számára is.
A kormány a zajszennyezés mérséklése érdekében számos intézkedést tett és tesz. A legfontosabb szabályozó a Liszt Ferenc Repülőtér vonatkozásában a zajgátló védőövezetet kijelölő határozat, valamint a környezetvédelmi működési engedély, amelynek teljesülését a légi közlekedési, valamint a környezetvédelmi hatóság folyamatosan ellenőrzi. A mérési adatok alapján a repülőtér környéki lakott területeken a zajterhelés nem haladja meg a vonatkozó rendeletben meghatározott határértéket. A repülőtértől távolabbra eső kerületekben a zajterhelés értelemszerűen szintén határérték alatti, mivel a repülőgépek ekkor már jóval magasabban haladnak.
A repülőtér működésével kapcsolatban minden környezetvédelmi jogszabály teljesül, a repülőtér jogszerűen üzemel. A kormány 2010-től további intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a lakosságot érő zajterhelést csökkentse, ebből említenék néhány példát. Ablakszigetelési programot indított, a repülési eljárások már említett 2018-as megváltoztatását vezette be, 2020-ban megújításra került a teljes zajmonitorrendszer, valamint a lakosság számára is elérhető, valós idejű járatkövető alkalmazás indult, amely mutatja a járatok mozgását és a zajmérési pontok eredményeit. 2021-től betiltásra kerültek az éjszakai hajtóművezések a repülőtéren, a repülőtér éjszakai forgalmi rendje átalakításra került annak érdekében, hogy a mélyalvási időszakban a Budapesten élők mentesüljenek a légi közlekedés káros zajhatásaitól. 2021 nyarától pedig megkezdődött a köznevelési intézmények hangszigetelése és egyéb felújítások, korszerűsítések támogatása az érintett óvodákban és iskolákban.
(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Szabó Sándor váltja fel.)
Abban biztosan egyetértünk, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér működése gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt kiemelt jelentőségű, hiszen hozzájárul az ország versenyképességének növeléséhez, a gazdaság és a turizmus működéséhez, illetve közvetlenül több ezer munkahelyet biztosít, működése a magyar emberek érdekeit szolgálja. A kormány az elmúlt 12 évben arra kérte a légi közlekedési szakmai szervezeteket, hogy a zajterhelés a lehető legkevesebb lakost érintse a magyarországi repülőterek környékén.
A kormány a jövőben is azon dolgozik, hogy megkímélje a kritikus helyen élőket a káros zajhatásoktól. Én pedig arra kérem önöket, hogy a légi közlekedési szakmai kérdésekből ne csináljunk politikai ügyet. Köszönöm szépen a támogatást. (Taps a kormánypárti oldalon.)