DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Képviselő úr, azért nem tartottam szükségesnek, hogy tovább folytassuk ezt a vitát, mert az ön által felvetett szempontok vagy kritikák nem a most benyújtott törvényhez, hanem a hatályban lévő törvényhez fűzött kritikák, tehát ön valójában azt mondta el, hogy miért nem értettek annak idején egyet ezzel a törvénnyel.

De ami ezzel az állításával kapcsolatos, hogy tudniillik, nem tudom, milyen szempontnak, alkotmányossági vagy demokrácia- vagy milyen szempontnak, de nem felel meg ön szerint az, hogy ezekben a kuratóriumokban politikusok ülhetnek, én már sok éve hallom ezt a vitát, de nem nagyon jelölték meg pontosan, hogy mi az a jogszabály vagy mi az a mérce, amibe beleütközne, merthogy addig nem tudunk összeférhetetlenségről beszélni, amíg nem tudjuk megmondani, hogy mihez képest összeférhetetlen ez a tisztség. Azért arra felhívom a figyelmet, hogy az Európai Bizottság is elsősorban azt kifogásolta, hogy az uniós források felhasználása szempontjából, az uniós források hatékony és átlátható felhasználása szempontjából lennének ezek a tisztségek összeférhetetlenek. De hozzáteszem, hogy nem a tisztség összeférhetetlenségéről szólt a vita, hanem arról, hogy oda lehete adni Magyarországnak ezeket a támogatásokat, vagy sem.

Bizonyára emlékszik rá, hogy az Európai Bizottság olyan döntést hozott, hogy pontosan ezeknek az alapítványoknak nem lehet kifizetni a támogatásokat. Magyarul, az Európai Unió egyfajta, az Unió pénzügyi érdekeinek a szempontjából vizsgálta meg ezt a kérdést, és az Unió pénzügyi érdekei szempontjából kívánta meg azt, hogy hozzon összeférhetetlenségi szabályokat a magyar Országgyűlés.

A kormány álláspontja szerint ez a szempont, amit az Unió számonkér, a konkrét döntésekre vonatkozik, hiszen nem lehet minden döntést ilyen mércével mérni, hogy az az Unió pénzügyi érdekeit sértie vagy sem. Nyilván például a személyi döntéseket vagy mondjuk, a szervezeti döntéseket, amelyek az egyetemre vonatkoznak, vagy a fenntartóra vonatkoznak, ezeket nem lehet az Unió pénzügyi érdekei szempontjából összeférhetetlennek nevezni. Tehát azt akarom mondani, hogy én igyekszem a hatályos törvényt tiszteletben tartani, és igyekszem a kormány nevében megoldani azt a problémát, amivel az Európai Bizottság a kormányhoz fordult.

A kormány ezekben a javaslatokban, a törvényjavaslatban megfelelő megoldást talált az összeférhetetlenség kiküszöbölésére. Azon el lehet gondolkodni, hogy a törvényt módosítani szükségese, de ön országgyűlési képviselő, hogyha úgy gondolja, hogy erre nézve törvényi kezdeményezéssel él, azt természetesen majd meg fogják tárgyalni a bizottságok, és tárgysorozatba veszik, vagy nem veszik tárgysorozatba.

Ami azt a kérdését illeti, hogy a kormány támogatjae az önök által benyújtott módosító javaslatokat, én úgy emlékszem, hogy ezt a Törvényalkotási Bizottság megtárgyalta, és a Törvényalkotási Bizottság ülésén nem kapott többséget ez a javaslat. Tehát az összegző módosító indítványokban már nincsenek is benne az ön által javasolt módosítások. Ez egy formai indok, de tényleg így van. Tehát formai indok az, hogy az összegző módosító indítványba, amit most tárgyalunk, már csak olyan javaslatok kerültek bele, amelyek megkapták a bizottsági többségi szavazatot.

Szívesen részt veszek egyszer önnel vagy akár a plenáris ülésen egy olyan vitában, amely arról szól, hogy ezek a törvények a hatályos törvénynek megfelelőeke vagy sem, de most ennek a vitának nem ez a tárgya, hanem kifejezetten az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, vélt vagy valós sérelme, és ebben a tekintetben a kormány javaslatai a Bizottság kifogásait, legalábbis a velünk közölt kifogásokat orvosolják. Ha esetleg újabb kifogásai vannak az Európai Bizottságnak, azt majd el fogja mondani. Én azt nehezen tudom elképzelni, hogy azt fogja mondani az Európai Bizottság, azt a politikai álláspontot fogja képviselni, hogy bizonyos pártokhoz tartozó, meghatározott pártokhoz vagy a kormányhoz, vagy ellenzékhez tartozó személyek nem vehetnek részt ezekben a kuratóriumokban.

Szerintem az Európai Bizottságnak nincs ilyen mély beleszólási joga a magyar jogalkotásba. Kizárólag az Európai Unió pénzügyi érdekeit védheti, ezt pedig jogosan teszi, hogyha ezt védi. De hogy egyébként az Országgyűlés milyen összeférhetetlenséget határoz meg a saját országgyűlési képviselőkkel vagy a politikusokkal szemben, úgy gondolom, ez nem tartozik az Európai Bizottságra, vagy hogy elegánsabban fogalmazzunk, a szuverenitásunknak ezt a részét nem engedtük át, és nem is gyakoroljuk közösen az Európai Unióval, tehát a politikusok összeférhetetlenségét a jövőben is szerintem a magyar jogalkotó fogja szabályozni. Köszönöm szépen.