TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A minap az egyik ellenzéki képviselő a következőt mondta: az ellenzék tanácstalan és tehetetlen állapotban van. (Rétvári Bence: Ki volt az?) Ki volt az? (Dr. Mellár Tamás: Én.) Akkor ön mondta, ugye? Elismeri? (Dr. Mellár Tamás: Ma reggel mondtam.) Nem akarom azt mondani, hogy ön is ellenzéki képviselő, ugye, erre a felszólalására. De bevallom őszintén, hogy ez a felszólalás jobban illett volna, mondjuk, akkor, ha a CEU egyetemen mondja el az ott hallgató diákoknak, mintsem az Országgyűlésben. Ugyanis véleményünk szerint sokkal egyszerűbb okai vannak annak, hogy milyen gazdasági folyamatok vannak most az egész világban, Európában és sajnos természetesen Magyarországon is.
Az egyik ok persze ön ezzel nem fog egyetérteni, de hát mégiscsak a háború. Mégiscsak ez év februárja óta a szomszédban, a szomszédos országban háború zajlik. Előtte is voltak persze erre utaló tendenciák, de a háború ennek jelentős lökést adott. Nézzük csak, hogy önök, az az ellenzék, amely most tanácstalan és tehetetlen, mit is mondott a háborúra! Azt mondta a miniszterelnök-jelöltjük, hogy a háborút ki kell terjeszteni, és ha szükséges, akkor magyar katonák is részt fognak venni ebben a háborúban. Tehát melyik oldalon álltak? A háború pártján álltak. (Kunhalmi Ágnes: Nem igaz!)
(8.30)
Na, nézzük csak, mi lett a következménye a háborúnak, hogy reagált erre az Európai Unió! Az Európai Unió azt mondta, hogy az agresszorral, Oroszországgal szemben szankciót kell kivetni. Mit mondtak önök a szankcióra? Azt mondták a szankcióra, hogy nagyszerű ötlet, meg kell állítani Oroszországot (Kunhalmi Ágnes és Mellár Tamás közbeszól. Az elnök csenget.), be kell vezetni a szankciókat. Mit mondott erre Magyarország miniszterelnöke? Azt, hogy ez nem jó, a szankció el fog vezetni oda, hogy egész Európának rossz lesz, ugyanakkor Oroszországnak nem. Itt is milyen álláspontot foglaltak el? Azt, hogy a szankció fogja megoldani a háború kérdését.
Mi lett a szankcióból? Energiaválság. Energiaválság, a gáz többszörösére, hétszeresére vagy még magasabbra, a villamos energia is többszörösére emelkedett. Természetesen önök a rezsicsökkentésre, amely megvédi a lakosságot most ugyan az átlagfogyasztásig, azelőtt a teljes rezsiszámlában védte a magyar lakosságot , mit mondanak? Azt, hogy nincs szükség rá, vezető politikusok, az az ellenzék, amelyről most azt mondja, hogy tanácstalan és tehetetlen, azt mondták, hogy nincs szükség rezsicsökkentésre, nincs szükség arra, hogy megvédjük a magyar embereket. A magyar kormány álláspontja az, hogy igenis az átlagfogyasztásig, amíg azt a magyar költségvetés finanszírozni tudja, szükség van rezsicsökkentésre, és ez véd minden magyar fogyasztó családot, állampolgárt.
Ön felemlítette az európai uniós forrásokat, a megegyezés hiányát. Láthatja, az Országgyűlés előtt tegnap fogadtuk el az egyik törvényt, a magyar kormány és a magyar parlament többsége mindent megtesz annak érdekében, hogy legyen az Európai Unióval megegyezés, hogy hozzájusson Magyarország azokhoz az európai uniós forrásokhoz, amelyek egyébként járnak Magyarországnak. Mit mondanak önök erre, mit mondanak a kinti, az Európai Unióban dolgozó képviselőik? Mindent megtesznek annak érde-kében, hogy Magyarország ezt a forrást ne kapja meg. Ne kapja meg, mert úgy látják, hogy akkor a magyar kormány nem fogja tudni teljesíteni a vállalásait, esetleg meg fog bukni, és akkor következhet a tanácstalan és tehetetlen ellenzék.
Tisztelt Képviselő Úr! Ha ezeket az egyszerű, mindennapi tényeket összeadja, megfejtheti azt, hogy miért van például (Az elnök csenget.), miért változik így, ilyen negatívan a forint árfolyama. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)