DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt képviselő úr, fontos kérdéseket vetett fel, s amikor azt érzékelteti, hogy a kormány nem tett semmit, ez egész egyszerűen nem igaz, valószínűleg ön is nagyon jól tudja. Kezdjük azzal, hogy különböző átstopokról született döntés, többek között élelmiszerár-stopról. Amikor egyébként az elmúlt években itt a Házban arról szavaztunk, hogy csökkenjene az alapvető élelmiszerek, egyes alapvető élelmiszerek áfája, akkor azok a képviselők, akikhez ön most csatlakozott, nem szavazták meg, nem támogatták.

A kormány benzinárstopról is döntött, a baloldali képviselők túlnyomó többsége mindezt nem támogatta. A kormány kamatstopról is döntött. A baloldaltól nem kamatstopot, nem a bajbajutottak megsegítését kapta az ország, hanem azt, hogy a devizahiteleket zúdították a magyar családok nyakába. A családtámogatási rendszert még a mostani körülmények között ebben a sokszínűségében fenntartjuk, sőt az a célunk, hogy bővítsük.

(8.50)

Zajlik egy otthonfelújítási program is, aminek az a célja, hogy a növekvő rezsiszámlákat, az Európa-szerte növekvő rezsiszámlákat energiahatékonysági beruházásokkal vagy éppen napelem-beruházásokkal tudjuk ellensúlyozni.

A felszólalása alapján, az igazat megvallva, nem nagyon tudtam eldönteni, hogy ön ilyen típusú intézkedéseket támogatnae vagy nem. Nem tudtam eldönteni, hogy az a gondja, hogy bevezettük őket, vagy az a gondja, hogy döntöttünk róluk, de jobban kellene csinálni. Megértem a dilemmáját, de egy dolgot tudnia kell, hogy az a baloldal, amelyhez csatlakozott, nem támogatta ezeket az intézkedéseket. A miniszterelnök-jelöltjük  talán ismeri, hogyha egyszer már csatlakozott hozzájuk  azt mondta, hogy nem cél megállítani a világpiaci árakat a határon. Ha megnézi, hogy felállt egy új árnyékkormány, akkor azt is látja, hogy az árnyékkormány vonatkozó területekért felelős tagjai, például az árnyékgazdasági miniszter, azt mondja, hogy a benzinzárstopot ki kellene vezetni. Tehát legyen szíves, hogy ha ezeket a szempontokat fontosnak tartja, akkor először a saját párt- és képviselőtársait győzze meg arról, hogy ezek a döntések helyesek.

Aztán a háttérről is beszéljünk egy kicsit! Most magyarországi problémákról beszélt a felszólalásában, de a helyzet az, hogy minden európai ország nagy gazdasági problémákkal néz szembe ezekben a hónapokban, és nemcsak az a probléma, nemcsak az az ok, hogy háború van, hanem az, hogy a brüsszeli döntéshozók sajnos rossz válaszokat adtak erre a háborúra. Az egyik fontos tényező az, hogy nem békét akarnak, hanem belehúznának minket a konfliktusba. Amint az Európai Bizottság elnöke fogalmazott, most nem békülékenységre van szükség. Márpedig hogyha közelebb kerülünk a konfliktushoz, akkor a gazdasági bajok csak szaporodni fognak.

Épp ennyire aggasztó, hogy nem azt nézik, hogy az európai gazdaságot hogyan lehetne tehermentesíteni a háború terhei alól, épp ellenkezőleg, alighanem külső nyomásra olyan döntéseket hoznak, amelyek nekünk fájnak a legjobban. Mi más magyarázná, tisztelt képviselő úr, hogy a márciusi állásponttal szemben az energetikai szektorra is kiterjesztették a szankciókat egy júniusi döntéssel? Ez a bajok legfőbb okozója. Elszállnak a gázárak, amire, ugye, szintén ki akarják terjeszteni a szankciókat, ez magával húzza az áramárakat, és sorolhatnám. Egy olyan területet vontak be a szankciók körébe, ahol Európa gyenge, Oroszország viszont erős. A következmények ismertek.

Azt mondják egyébként egyesek, hogy ezek a szankciók működnek. Az ön szövetségesei közül rengetegen mondják ezt, hogy ezek a szankciók működnek. Márki-Zay Péter is ezt mondja egy vitán, Gyöngyösi Márton is ezt mondja, sorolhatnám. Ha cinikus lennék, azt is mondhatnám, hogy működnek, csak nem ott, ahol kellene, mert kikényszerítő eszköznek szánták őket, de valójában az európai gazdaságot csonkítják.

A háborút nem mi okoztuk, tisztelt képviselő úr, de a következményeit mi viseljük, mint ahogy a szankciók következményeit is. Ha ez így megy tovább, akkor az európai gazdaság tönkre fog menni. Ezért nem csupán magyar érdek, hanem összeurópai érdek az, hogy Brüsszel felülvizsgálja ezt a politikát. Ha felülvizsgálja, akkor lehet majd előrelépést tenni azokon a területeken, amelyeket említett. Azt is mondhatnám, talán ebben egyetértünk, hogy nem azért erősödik a gazdaság 12 éve, és nem azért dolgoztak magyarok milliói éveken keresztül, hogy most felelőtlen döntések miatt beáldozzuk az elért eredményeinket. Azt azért sajnáljuk, hogy az ellenzékre, úgy nézem, ebben a küzdelemben nem számíthatunk. Hogyan is számíthatnánk, hogyha tudjuk, hogy az elmúlt hónapokban milliárdos nagyságrendben kaptak pénzügyi támogatásokat külföldről?

Így fennáll a gyanú, hogy ilyenkor nem az ország érdekeit nézik, hanem azokét, akik fizetik a számláikat. Botrányosnak botrányos, de meglepőnek nem meglepő. Szóval, ha rezsimentőcsomagot szeretne elfogadtatni, akkor azt javaslom, hogy csatlakozzon a kormány szankciók elleni küzdelméhez. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti padsorokból.)