DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Kérem, engedjék meg, hogy a kormány nevében a normakontroll-javaslat előterjesztéséből idézzek. „A kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy az Országgyűlés kérje fel az Alkotmánybíróságot, vizsgálja meg a törvény 1. §-ának Alaptörvénnyel való összhangját a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehete joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével.”
Tisztelt Ház! A törvény célja egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási korrekció bevezetése a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén.
Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy első körben a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója legyen elérhető eljárási eszközökkel, aminek nyomán a nyomozás a megfelelő irányban tud tovább folytatódni.
A szabályozás másik része azonban ezen túlmenően megfelelő garanciális keretek között azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak vagy azt nem látják megalapozottnak, biztosítsa az így fellépő személynek a lehetőséget, hogy a közösséget érintő, kiemelt bűncselekményekre vonatkozó vádindítványával bírósághoz forduljon, és ezzel elérje, hogy a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.
Az Alaptörvény 29. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Ebből kifolyólag a magyar alkotmányos berendezkedés alapján a független ügyészség jár el a különböző gazdasági, így a közpénzek felhasználásával, illetve kezelésével kapcsolatos bűncselekmények felderítésében, továbbá a bíróság előtt a vád képviseletében. Az ügyészség vádmonopóliumának elve az alkotmánybírósági gyakorlatban is megerősítést nyert, amikor a testület kifejtette, hogy az ügyészség feladata a közvádról történő rendelkezés, a vádmonopólium gyakorlása, azaz a testület rögzítette, hogy az Alaptörvény az állami büntetőigény érvényesítőjeként kizárólagosan az ügyészséget jelöli meg.
A kormány álláspontja szerint a törvény új eljárásjogi korrekciós jogintézménye azon rendelkezései, amelyek a törvény tárgyi hatálya alá tartozó büntetőeljárásokban az ügyész döntésével szemben megengedik a bírósági jogorvoslatot, nem ellentétesek a vádmonopólium alkotmányos elvével.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint van alkotmányos lehetőség a vádkorrektívumok bevezetésére, amelynek során a jogalkotó tág mérlegelési lehetőséggel rendelkezik arra való tekintettel, hogy mely esetekre biztosít ilyen eljárási lehetőséget.
(9.40)
A kormány egyetért az Alkotmánybíróság álláspontjával, amely egyértelműen az, hogy abban az esetben, ha az ügyészség úgy foglal állást, hogy álláspontja szerint nincs helye büntetőeljárás lefolytatásának, akkor ezzel tulajdonképpen lemond az állami büntetőigény érvényesítéséről, és ha ilyen esetben a jogalkotó mégis biztosítja valakinek más közhatalmat gyakorló szervet ide nem értve a bíróság előtti fellépés lehetőségét, akkor nem sérül a vádmonopólium alkotmányos előírása.
A törvény ennek megfelelően kizárólag abban az esetben biztosítja a fellépni kívánó személy számára a vádindítvány benyújtását, ha az ügyészség eljárást megszüntető határozatot hozott, amelyről ráadásul korábban egy nyomozási bíró már megállapította, hogy az nem volt megalapozott. A törvény szerinti esetben is arról van szó, hogy az ügyészség lemond az állami büntetőigény érvényesítéséről, és a jogalkotó erre az esetre szigorúan nem közhatalmat gyakorló szervezeteknek, személyeknek kíván jogot adni arra, hogy mégis bíróságnál kezdeményezhessék a szerintük fennálló büntetőjogi felelősség megállapítását. Álláspontunk szerint az ügyészség büntetőeljárási döntéseivel szemben a jogállamisági követelményt figyelembe véve csak az olyan jogorvoslati mechanizmus engedhető meg, amely fenntartja és a továbbiakban is garantálja az ügyészségi szervezetrendszer széles körű függetlenségét.
A kormány szeretné hangsúlyozni, hogy az Országgyűlés a kormány által előterjesztett törvényt abban a szellemben alkotta meg, hogy a törvény által bevezetendő új jogintézmény az Alaptörvényben megfogalmazott ügyészi vádmonopólium elvét tehát nem csorbítja, annak tartalmát nem korlátozza, hanem csupán a pótmagánvádhoz hasonló új korrekciós mechanizmust hoz létre, és ennek az alapelveit fekteti le.
Tisztelt Ház! Tehát az előterjesztő azt kéri az Országgyűléstől, hogy az Országgyűlés kérje a tisztelt Alkotmánybíróságtól az előzetes normakontrollt, és ennek eredményét pedig közölje az Országgyűléssel. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)