DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Azt azért nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az évszázad a nem várt veszélyek, kihívások, fenyegetések, sőt most már a háborúk évszázadává kezd válni.

Abban is talán egyetérthetünk, hogy sajnos nem tört ki a világbéke, sőt abban is egyetérthetünk, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik. Számos jelét látjuk ennek, hiszen a szomszédságunkban egy szomorú és valóban elhúzódó háború dúl sok-sok áldozattal, ráadásul testvérháború dúl, ami még szomorúbbá teszi ezt az eseménysorozatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgattam az előttem szólókat nagy figyelemmel és nagy tisztelettel. És engedjék meg  bár a kormány dolga, hogy reagáljon elsősorban a felszólalásokra , hogy elmondjam, Kálmán Olga, akinél én gyakorta jártam még annak idejében az InfoRádióban, és számos interjút készített velem is, és sokunkkal szerintem, egy picit másként látja a világot, mint mi látjuk. (Kálmán Olga: Nem kicsit!) Lehet, hogy nagyon másként látjuk, igaza van.

Talán azt is elhiszik nekem, hogy nem a Fidesz-KDNP-kormány indította útjára a migrációs áradatot Európa felé. Talán azt is elhiszik nekem, hogy még csak a Covid-járványhoz sincs közünk, hiszen nem mi kutatgattunk ilyen típusú laboratóriumokban. És ha igazak azok a pletykák, azok a hírek, amelyek a Covid vírusának kiszabadulásáról szólnak, világjárványt okozott, sok-sok millió ember életét vette el, és sok-sok súlyos betegséget okozott embertársainknál, az nagyon érdekes, ha már egy zárójeles megjegyzést tehetek, hogy például az ENSZ vagy akármelyik nagy nemzetközi szervezet nem hozott létre semmilyen vizsgálóbizottságot, hogy kiderítse, hogy egy ilyen víruson kik, milyen célból és miért dolgoznak. És miért nem, mondjuk, a rákot meggyógyító vírus szabadult ki valamelyik biológiai laboratóriumból? De ez csak zárójeles, szomorú megjegyzés, hiszen az édesapámat is a Covid vitte el. Tehát a világban volna mit tennünk, pont azért, hogy a világot jobbá és szebbé tegyük.

Tehát a biztonsághoz szeretnék visszatérni, hiszen a biztonság alapvető emberi szükséglet.

(13.00)

Abraham Maslow, aki az emberi szükségletek hierarchiáját megalkotta, a fiziológiai szükségleteket követően a második legfontosabb szintre építette az emberek biztonság iránti igényét. Ezért a biztonságért mindent meg kell tenni, a békéért mindent meg kell tenni, és nekünk, magyar képviselőknek az a dolgunk, hogy a magyar emberek biztonságát garantáljuk. Ezért világos és egyértelmű álláspontunk volt mindig is, és az is lesz: mi a béke pártján állunk. Mi azt szeretnénk, hogyha mindenhol béke lenne a világban, különösen ott, ahol most éppen háború zajlik.

Ami az előttünk fekvő törvénymódosító javaslatot illeti: a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolását szolgálja. Tehát megfelelő jogállami válaszlépéseket kell adnunk az aktuálisan és újból és újból megjelenő válságok kezelésére. Demokratikus, jogállami válaszokat kell adnunk, és ezt csak jogszabályok útján lehet. És hogyha az Alaptörvényben is feladatunk van, és az Alaptörvény részletesen szabályozza a különleges jogrendeket, és sarkalatos törvényekben tovább kifejtve láthatjuk azt, hogy a végrehajtó hatalomnak és a védelmi szervezeteknek, a rendvédelmi alakulatoknak, a Magyar Honvédségnek, a járványügyi hatóságoknak mi a feladata, szerintem az a helyes, hogy mi itt a parlamentben reagálunk ezekre a válságokra, és reagálunk azokra a kihívásokra, amelyekkel szembesültünk.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

És igen, jogállami válaszokat adunk, megvitatjuk a parlamentben. És önök kérték, valóban, hogy a veszélyhelyzet legyen olyan módon szabályozva, hogy legyen időkorlát benne, ne egy végtelen felhatalmazás legyen. Bár hozzáteszem, szintén zárójelben, hogy ha így belegondolunk, meg kell hogy mondjam, a parlament és a kormány is jogosan hirdette ki az ezt megelőző veszélyhelyzetek mindegyikét, a járvány idején is és a migrációs válság kezdeti időszakában is, de ezek mind-mind jogszabályoknak megfelelő, törvényi rendelkezések, amelyeknek az alkalmazására igenis szükség volt, hogy a megfelelő állami szervek kellő felhatalmazással tudják végezni a munkájukat.

És nyilván a kormány beszámol és tájékoztat, ezt teszi folyamatosan, ennek a tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz, itt a parlamentben is és a szakbizottságok előtt is. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.)

Tudjuk, hogy a mostani különleges jogrendi szabályozás változni fog hamarosan, hiszen azon hat különleges jogrendi tényállás kapcsán, amit az Alaptörvény tartalmaz  a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet, a terrortámadás vagy terrorveszélyhelyzet esete, valamint a váratlan támadás esete is , tudjuk, hogy a rendszerváltáskor az akkori országgyűlés alapvetően módosította a ’49. évi XX. törvénnyel, és három különleges jogrendi tényállást hirdethetett ki, illetve akkor még minősített időszakoknak neveztük mindezt. Itt a háborús helyzet, tehát a rendkívüli állapot szerepelt még korábban a régi alkotmányban, a szükségállapot, ami a belső rend alkotmányos megdöntésére irányuló belső lázadás gyakorlatilag, hogy egyszerűbben fogalmazzak, és a veszélyhelyzet, amely alapvetően természeti, ipari katasztrófákra lett kitalálva. De lám-lám, a katasztrófatörvényben szerepelt egyébként a járványhelyzetre vonatkozó szabály is, és ez alapján tudta a kormány a veszélyhelyzetet kihirdetni a járvány elleni védekezés során is.

Most egy újabb konfliktus van a szomszédságunkban, ez egy katonai-fegyveres konfliktus. Egyébként a váratlan támadás esetét a jugoszláv háború időszakában módosította az akkori parlament, akkor emeltük be alkotmányi szintre; a megelőző védelmi helyzetet pedig 2004-ben, amikor az általános hadkötelezettséget megszüntette az MSZP-SZDSZ többségű parlament, illetve kormány, akkor hoztak be egy ilyen új kitételt, megelőző védelmi helyzet néven.

Tehát ez egy egyszerű törvénymódosítás, amely gyakorlatilag határidőt szab, 30 napra kihirdetheti a kormány. Ezt követően ennek a meghosszabbítása 180 napra terjedhet ki, amit nyilván az Országgyűlés fogad el és erősít meg. Szerintünk nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét ez a törvényjavaslat, ezért én is arra kérem önöket, hogy gondolják végig és támogassák magát az előterjesztést.

A háborúról magáról hadd szóljak még én is néhány szót: valóban elhúzódó háború, hiszen most már február 24e óta tart. Ez egy sajátos időszak az emberiség történetében, hiszen azt látjuk, hogy a technika, technológia olyan szinten változott és fejlődött az elmúlt években, hogy gyakorta mondjuk, hogy ma már minden eszközzel lehet háborúzni, legalábbis akaratot rákényszeríteni és befolyásolni különböző célországokat, hiszen a virtuális világon keresztül is el lehet már információkat juttatni  sőt, rengeteg fals és téves információt és megtévesztő információt is  az emberek felé. Ez egy hibrid hadviselés, aminek van egy sajátos proxy változata, hiszen a proxyháború az nem más, mint két nagyhatalom két kisebb államot tol egymásra és ütközteti meg. Itt Ukrajna, Ukrajna lakossága és Ukrajna népe az elszenvedője ennek, tehát reméljük  természetesen tudjuk, hogy a biztonsághoz meg a békéhez erő kell, de talán egy pici bölcsesség sem ártana , több bölcsességet a világnak, több bölcsességet az Egyesült Államok vezetőinek is, az orosz és az ukrán vezetésnek is, és mindenkinek, aki ebben most meghatározó szereplő, salamoni bölcsességet kívánok. Magyarország csak annyit tud ehhez hozzátenni, hogy több mint másfél millió, Ukrajnából menekülő, háború elől menekülő embernek nyújtott segítséget, és ezt továbbra is tartani fogja és állni fogja, és a békére szólítjuk fel a feleket.

A helyzet az, hogy sajnos egy lokális háborúból egy globális konfliktus alakult ki, amit sokan már-már egyfajta sajátos harmadik világháborúként emlegetnek. Ha a hibridjellegét nézem, akkor ez a definíció talán meg is felelhet ennek, hiszen valóban, pénzügyi, diplomáciai, gazdasági területen is folynak a küzdelmek, és ilyen módon is megpróbálják a háborús feleket befolyásolni.

Az Egyesült Államokban egy vezetéselméleti tudós, Viktor Frankl azt állította és azt írta, hogy ha az Egyesült Államokba érkezünk, akkor egy hatalmas, gyönyörű szoborral találkozhatunk, ez a szabadság szobra, ez a keleti parton található; jó lenne, és itt lenne az ideje, hogyha a nyugati parton felhúznának egy még monumentálisabb szobrot az Egyesült Államok politikusai, ez pedig a felelősség szobra lenne.

Tehát szerintem mindannyiunknak megvan a maga felelőssége ebben a helyzetben. Én azt hiszem, hogy úgy járunk el jól és helyesen, hogyha az előttünk fekvő törvénymódosító javaslatot támogatni fogjuk. Köszönöm szépen, a KDNP támogatja. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)