OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Ahogy miniszter asszony is elmondta, szimbolikus nap a mai, hiszen október 4-én, az állatok világnapján nyújtjuk be pontosan ezt a törvényjavaslatunkat, az állatok világnapján tisztelgünk Assisi Szent Ferenc emléke előtt, hiszen 1931-től ünnepeljük világszerte az állatok világnapját, Magyarországon pedig ’91 óta.
Mi tavaly is megünnepeltük az állatok világnapját, hiszen az Állatorvostudományi Egyetemen az Állatvédelmi Központ megalakítása után Vetter Szilvia létrehozta az állatvédelmi kódexet, amelyet tavaly írtunk alá a hatóságokkal és a civil szervezetekkel közösen, és azóta több mint 300 szervezet csatlakozott az állatvédelmi kódexhez. Ebből is látszik, hogy mennyien vagyunk az állatvédelem mellett. Ma pedig egy installációval készültünk: az Erzsébet téren megtekinthető, a képviselőtársaimnak is mondom, és biztatom őket, hogy nézzék meg ezt az installációt, ami a felelős állattartásról szól, és közös ügyünkről, az állatvédelemről.
Amikor 2020. október 1-jén megkaptam azt a kinevezést, hogy miniszteri biztosa lehetek az állatvédelemnek, akkor is azt gondoltam és ma is azt gondolom, hogy az állatvédelem politikán felüli ügy. Ezért is talán az a jelszavunk, hogy közös ügyünk az állatvédelem, hiszen az állatvédelem mindenkit érint, és politikamentes kell hogy legyen. Ezért is gondoltuk azt, hogy első lépésként a konzultáció a legfontosabb, az, hogy megkérdezzük a társadalmat, hogy mit is gondolnak ők az állatvédelemről. 13 fontos kérdésben kérdeztük meg az állampolgárokat, és látszik az, hogy mennyien vagyunk az állatvédelem mellett, hiszen 262 ezer ember kitöltötte a kérdőívünket. Ez meg is mutatta igazából azt, hogy milyen irányban kell elvinnünk az állatvédelmet.
Azt is elmondom, hogy mennyire fontos az, hogy kommunikáljunk az emberekkel, ezért létrehoztuk akkor az allatvedelem@gov.hu e-mail-címet, ahol azóta több ezer e-mailt, véleményt, megkeresést kaptunk. Ezt innen is köszönöm, hiszen nagyon fontos, hogy elmondják az emberek a véleményüket, és legyen egy olyan kommunikációs csatorna, ahol folyamatosan tudunk reagálni. Ez azóta megváltozott, amióta az Igazságügyi Minisztériumban a miniszter asszonnyal dolgozunk együtt az állatvédelemért. Ez azóta allatvedelem@im.gov.hu lett. Azóta is várjuk a véleményeket.
Amikor ezekről beszélgetünk, hogy mik az állatvédelem fontos kihívásai, akkor nagyon fontos az, hogy a civil szervezeteket előre vegyük, hiszen a civil szervezetek azok, amelyek több tíz éve munkálkodnak az állatvédelem területén. Rengeteg olyan segítségre van szükségük, amit megérdemelnek, menhelyeket, ebrendészeti telepeket tartanak fenn, és több olyan intézkedést is megtesznek, amely az állatvédelem számára kiemelten fontos. Több száz ilyen civil szervezet működik Magyarországon, és nagyon szükségünk van az ő tapasztalatukra, véleményükre is.
Ezért is fontos számomra az, amikor az országjárás keretében megyei szinten azt állapítjuk meg, hogy kik azok, akik tenni tudnak az állatvédelemért, kik azok, akik felelősek az állatvédelemért, és ott mindig a civil szervezetek ott vannak, hiszen nagyon fontos az, hogy a hatóság mellett megjelenjenek ők is, és el tudják mondani a véleményüket az állatvédelemről. Az országjárás azt is megmutatja, hogy minden országrészben más kihívásokkal néz szembe az állatvédelem, és nekünk helyileg, lokálisan kell megoldásokat találnunk.
Amikor azt mondtuk 2020-ban, hogy el kell kezdenünk azonnal a munkát civil szervezetek támogatása, a jogszabályi környezet felülvizsgálata , a miniszter asszony elmondta, hogy a büntető törvénykönyvet hogyan módosítottuk annak érdekében, hogy a XXI. század kihívásainak megfeleljen, és a felsorolásból talán egy hiányzott, hogy a szaporítók ellen is felléptünk. Európában először alkottunk egy olyan jogszabályi környezetet, amely megmondja azt, hogy ki is az illegális szaporító, hiszen már az elején a munkám során megmondtam azt, hogy az illegális szaporítók ellen kell nagyon felvennünk a küzdelmet.
De mennyire fontos az, hogy az állatvédelemben elérjük azt, hogy megjelenjen ez az edukációban, az oktatásban! Hiszen a ma gyermeke a jövő állattartója, és ezért nagyon fontos, hogy elindítottunk olyan programokat, mint például az „Állatvédelem gyermekeknek”, ami nagyon fontos, az, hogy edukáljuk a gyermekeinket már óvodai, iskolai környezetben is.
De nagyon fontos az, hogy elindítottuk a Nébihhel és az Állatorvostudományi Egyetemmel közösen a Gazdijogsi-programot. Ebből is látszódott az, hogy milyen nagy a jelentkezés erre, hiszen a személyes oktatás azonnal betelt, és online is kitölthető ez. Továbbra is arra buzdítok mindenkit, hogy aki felelős állattartó szeretne lenni, éljen ezekkel a program adta lehetőségekkel.
De amikor szembe kellett néznünk a kihívásokkal, akkor azt is láttuk, hogy nagyon fontos az, hogy a kóborállat-állomány csökkenjen Magyarországon, és nagyon fontos az, hogy megtettük azokat a lépéseket, és az országjárás során ki is jött, hogy elsősorban az 5 ezer fő alatti településeknél okozza talán a legnagyobb problémát a kóborállatlétszám. Ha a „Magyar falu” programba ezt be tudtuk venni, a felelős állattartásra való felhívást, azt én egy sikerként könyveltem el, hiszen egy 500 millió forintos programot tudtunk kiírni, amire több mint 600 önkormányzat pályázott sikeresen. Ez azt jelentette, hogy több mint 18 ezer kutya vagy macska ivartalanítására kerülhetett sor. Ilyen program Magyarországon még nem volt az elmúlt évtizedekben.
Ha megnézzük azt, hogy milyen programokat kell még elindítanunk, akkor látjuk azt, hogy fontos az, hogy a „Magyar falu” program továbbra is menjen, fontos az, hogy a felelős állattartásra felhívjuk a figyelmet, folyamatosan monitoringozzuk azt, hogy a jogszabályi környezetet hogyan tudjuk változtatni, és amikor szükséges, akkor beavatkozunk ebbe. Így volt ez a húsevő prémes állatok prémcélú felhasználása tekintetében a Covid ideje alatt, biztos emlékeznek rá a képviselőtársak, hogy változtatnunk kellett a jogszabályokon azért, hogy gátat vessünk ennek.
De amikor ezekről beszélünk, akkor mindig egy ügy kell hogy a szemünk előbb lebegjen, az nem más, mint hogy közös ügyünk az állatvédelem, és az állatvédelemért akarjunk tenni. Ezért is örülök annak, hogy egy olyan alapítvány fog létrejönni, amely ezeket a dolgokat talán még hatékonyabbá tudja tenni, még hatékonyabbá tudja tenni a felelős állattartásra való felhívást, hiszen nem mindegy az, hogy milyen generáció fog felnőni, és ők hogyan viszonyulnak majd az állatokhoz.
De nagyon fontos az, hogy az alapítvány célja, hogy a civil szervezeteket támogassuk. Nagy siker az 500 millió forintos pályázat, amely a civil szervezeteket érintette, több mint kétszázan adták be erre a támogatási igényüket. Ebből is látszik az, hogy milyen jó pályázati kiírás született, és ebből is látszik az, hogy felkészültek azok a civil szervezetek, és úgy tudtuk kiírni a pályázatot, hogy tényleg arra, amire nekik szükségük van. Én is azt gondolom, hogy ezek tényleg mérföldkövek, és pontosan tudjuk azt, hogy az alapítványnak is az egyik fő iránya az, hogy ezeket a civil szervezeteket támogassa.
De támogatni kell a tudományos programokat, támogatni kell az állatvédelmi konferenciákat, támogatni kell minden olyan dolgot, amivel hatékonyabbá tudjuk tenni az állatvédelmet. Itt én is hadd köszönjem meg Vetter Szilviának, az Állatvédelmi Központ vezetőjének a munkáját, hiszen rengeteg olyan dologban tudunk együttműködni, amely az állatvédelem ügyét viszi előre, hiszen ahogy mondtam a legelején is, ehhez tartanám magam, és ezért kérném képviselőtársaimat is, hogy támogassák a törvényjavaslatunkat, hiszen közös ügyünk az állatvédelem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.(Taps a kormánypárti padsorokban.)