SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Kormánybiztos Úr! Valóban nincs ragyogóbb alkalom arra, hogy az állatok világnapján beszéljünk az állatvédelemről, és a Mi Hazánk Mozgalom Európa első zöld nemzeti radikális pártjaként elkötelezett a környezetvédelem és az állatvédelem iránt, amelynek alapjait maga a Virradat programunk is biztosítja, illetve lefektette.
Álláspontunk szerint egy társadalmat az jellemez leginkább, hogyan gondoskodnak a benne lévő emberek, és hogyan élik át, hogyan tesznek a környezetért és az állatokért. Éppen ezért kiállunk amellett, hogy az állatkínzást a legszigorúbb büntetéssel kell sújtani, a szőrmefarmokat meg kell szüntetni, az állattenyésztő telepeket szigorú ellenőrzés alá kell vonni, és így tovább.
A Fidesz csak kormányzásának tizedik évében jött rá az állatvédelem fontosságára, ugyanis 2021-ben indították útjára „Közös ügyünk az állatvédelem” szlogennel állatvédelmi programjukat, amivel az elmúlt évtizedek állatvédelmi politikájának hiányosságait próbálják pótolni. Állításuk szerint idén januártól Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi törvénye lépett életbe Magyarországon, melynek értelmében már akár öt év börtön is kiszabható állatkínzásért. Emellett súlyosabban büntetik az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, ami rendkívül helyes. Ezzel párhuzamosan rendeletben szabályozták a kóbor állatok befogásának szabályait; szigorúbb szabályokkal működhetnek az ebrendészeti telepek, amit az önkormányzatok állatmenhellyel kötött megállapodás útján is teljesíthetnek. Az ebrendészeti telepeknek a kóbor állatok elhelyezését 14 nap helyett 45 napig kell biztosítaniuk; az állatokról részletes nyilvántartást kell vezetniük és honlapot kell üzemeltetniük. A rendelet kimondja, hogy a kutyák tartós megkötése is tilos Magyarországon szintén egyetértünk ezzel.
Önök büszkék arra, hogy mind a törvény, mind pedig a rendelet széles körű és több hónapig tartó társadalmi konzultáció eredményeként született, az online kérdőívet még miniszterelnök úr is kitöltötte. Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a választások előtt tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a kormány a kiemelt társadalmi ügyekben párbeszédre alapozza közéleti munkáját, valamint az állatvédők és állatbarátok számíthatnak a kormány támogatására.
Ez mind szép és jó, azért is soroltam fel, de nem ártott volna, ha a nyáron meghozott rezsirendelet előtt is kikérik a társadalom, azon belül az állatmenhelyek véleményét. A rezsiárak, az élelmiszerárak, a takarmány- és tápárak, az orvosi költségek ugrásszerű növekedése jelentős többletterhet ró a menhelyekre és az állatvédőkre. Nem tudják fenntartani magukat. Nem egy menhely oldalán olvasható, hogy megszüntetik tevékenységüket, mert kiapadtak az anyagi forrásaik.
Ezzel párhuzamosan az állampolgárok anyagi terhei is fokozatosan nőnek, nem marad pénzük a házikedvenceikre, ezért még az is előfordulhat, hogy megnövekszik az állatmenhelyek iránti igény.
A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint, ha a kormány valóban felelősséget érezne az állatvédelem iránt, akkor a rezsivédelmet az állatmenhelyek számára is fent kellene tartania. Különös figyelmet érdemel, hogy Ovádi Péter képviselő úr, aki az állatvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2020. októbertől miniszteri biztosként, idén májustól pedig kormánybiztosként látja el a kormány számára, 2022. július 11-én azonnali kérdést nyújtott be: „Mivel járna, ha a baloldal eltörölné a rezsicsökkentést?” címmel, amit a rezsirendelet megjelenése után vissza is vont. Ovádi Péter miniszteri biztos a kinevezése után kijelentette: azon lesz, hogy az állatkínzók valóban letöltendő börtönbüntetést kapjanak; ehhez precedensértékű bírósági döntések szükségesek, hiszen az állatok bántalmazása az első lépés afelé, hogy valaki ember ellen is elkövessen erőszakos bűncselekményeket.
Tisztelt Képviselőtársak! A Mi Hazánk Mozgalom véleménye szerint az új állatvédelmi törvény hatálybalépése óta immár háromnegyed év telt el, de annak alkalmazásával komoly gondok vannak, hiszen továbbra is mindennaposak az állatokkal kapcsolatok atrocitások, kínzások. Az állatkínzásokkal kapcsolatban sokkal hatékonyabb fellépésre volna szükség, hiszen ahogy kormánybiztos úr mondta, az állatkínzás és az emberekkel szembeni kegyetlenkedés összefügg. Nemrég Szentesen egy ember megfojtott egy vizslát, a gazdája szeme láttára sajnos, majd pár hónap múlva ugyanaz a kutyagyilkos ember embert ölt egy kocsmai verekedés során. Tehát ez is bizonyítja azt, amit akár a kormánybiztos úr is elmondott.
Hiába szigorították tehát a törvényt, a jelenleg is alkalmazott liberális bírói gyakorlat még mindig nem jelent elég elrettentő erőt az állatok kínzása ellen hazánkban. A Mi Hazánk Mozgalom kéri és követeli, hogy az ügyészségek és bíróságok az állatkínzással vádolt elkövetőkkel szemben szigorúbb büntetési tételeket szabjanak ki az ítélethozatalok során, kerüljenek végre évekre rácsok mögé az állatkínzást elkövetők.
Kormánybiztos úr a választások előtt kijelentette, hogy látszik a szabályozás hatása, mert csökkent például a láncon tartott állatok száma. Arra, mondjuk, kíváncsi lennék, hogy ezt mi alapján állapította meg, mert Magyarországon a kutyák nincsenek nyilvántartva, nem lehet tudni, hogy egy településen hány kutya él, ezek éves szinten milyen szaporulattal bírnak, nemhogy azt, hogy közülük hány kutyát tartanak láncon. Erre a kérdésre is szívesen várom a választ.
A választások előtti költekezési hullámban a kormány 1,5 milliárd forinttal támogatta az állatvédelmet, amiből a civil állatvédő szervezetek, az ebrendészeti telepek, az 5000 fős és az az alatti kistelepülések önkormányzatai részesülhettek, továbbá nagy hangsúlyt fektetnek az állatvédelmi szemléletformálásra és oktatásra.
A civil állatvédő szervezetek, 500 millió forintos keretösszeg terhére, ivartalanításra, férőhelybővítésre és működési költségre 2020. június 20. és július 20. között nyújthattak be pályázatot; a támogatási összeg 500 ezer és 10 millió forint között volt. A pályáztatást az állami tulajdonú Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. bonyolította le; a honlapján azonban szeptember 27-én az volt olvasható, hogy a pályázati felhívásra olyan nagy mennyiségű pályázat érkezett be, hogy az eredményhirdetést előre nem látható ideig elhalasztották. Azt persze nem lehet tudni, hogy valójában mi zajlik a háttérben, ezért a Mi Hazánk Mozgalom azt kéri, és különösen fontosnak tartja, hogy ezek a pénzek oda kerüljenek, ahol valóban szükség van rájuk, tehát azt kérjük, ennek érdekében azt követeljük, hogy a kormány transzparens pályázati rendszert alakítson ki. Ne csak az érdekkörébe tartozó civil szervezetek részesüljenek támogatásban, hanem valós versenyeztetés keretében, szakmai szempontból a legjobbak kerüljenek ki nyertesként, és ezáltal talán szélesebb körben juthatnak majd támogatáshoz.
(15.10)
Jelen törvény-előterjesztés alapján a kormány az állatvédelemmel kapcsolatos közfeladatok ellátását az Agrárminisztériumból egy újonnan létrehozni tervezett alapítványba tervezi kiszervezni, ami a „Közös ügyünk az állatvédelem” Alapítvány nevet viselné. Az alapítványt az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében hozzák létre, ami viszont többe kerül majd, mint ha maradt volna a minisztérium feladata. Az alapítvány vagyonának biztosításáról a kormánynak kell gondoskodnia, és működéséhez meglepő módon éppen a 2024-es önkormányzati választásokra időzítve kezd majd támogatást biztosítani. Vagyis az állatvédelemmel kapcsolatos érdemi munka is nagy valószínűséggel akkor fog elindulni. Felmerül a kérdés, hogy mi értelme van most az alapítvány létrehozásának, ha nem adnak azonnal hozzá támogatást is.
Az állatvédelmi pályázatok lebonyolítása és felügyelete az alapítvány feladata lesz, de nem lennénk meglepődve, ha a lebonyolítási feladatokra ugyanúgy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-vel szerződne, mint a minisztérium. Az alapítványi formára minden bizonnyal az 1 százalékos felajánlás és az egyéb adományok fogadása miatt is szükség lehet, de ez nem lesz azonnali és komoly forrás a kezdetekben.
Nem egyértelmű az sem, hogy az alapítvány másik célját, a felelős állattartás tudatosítását ki fogja megvalósítani. Az alapítvány ugyanis az Igazságügyi Minisztérium alá fog tartozni, tavaly év végén viszont a kormány az Agrárminisztériumnak adott 250 millió forint támogatást, amit az Állatorvostudományi Egyetem közreműködésével az állatvédelmi szemlélet formálására és oktatására, illetve a lakosság tájékoztatására kell fordítani.
A Mi Hazánk Mozgalom véleménye szerint az állatvédelem terén a legnagyobb probléma a lakosság felelőtlen hozzáállása az állattartáshoz, éppen ezért a felelős állattartás követelményét törvényi szinten kell előírni, amíg ugyanis a lakosságra felelőtlen állattartás jellemző, addig a menhelyekre is egyre nagyobb számban van szükség, különösen a jelenlegi válságos időkben. Emellett az állattartásra való nevelést nem felnőttkorban kell elkezdeni, hanem gyerekként kell elsajátítani. Az állattartási kultúra kifejlődése érdekében érdemes lenne már kisgyermekkortól nevelési, oktatási intézmények szervezésében helyszínbejárásokkal egybekötött csoportos foglalkozásokat tartani, hogy kifejlődjön bennük a felelős háziállat- vagy haszonállattartással kapcsolatos értékrendszer.
Éppen ezért egyetértünk azzal, hogy az alapítvány céljai között szerepel az állattartás felelősségének tudatosítása, a felvázolt eszközöket azonban nem tartjuk elegendőnek. A tájékoztató portál működtetése, szakmai konferenciák, országos kommunikációs és érzékenyítő kampányok szervezése, tudományos és oktatási tevékenység ösztönzése, képzési programok kidolgozása és koordinálása, nemzetközi jó gyakorlatok átvétele mind jól hangzanak, de az állattartó-társadalomnak csak egy szűkebb körét érintik. A felelős állattartásra való érzékenyítésre a leszakadó és mélyszegénységben élő társadalmi rétegek körében van a legnagyobb szükség, hiszen sajnálatos módon esetükben az állatkínzás hatványozottan fordul elő. Ezekben a térségekben a kóbor állatok többségükben kutyák és macskák az ivartalanítás hiánya miatt gomba mód szaporodnak, és hányatott körülmények között, alultápláltan, akár láncon vagy szabadon, bandákba verődve élnek.
A Mi Hazánk Mozgalom tehát hiányolja az alapítvány feladatai közül, hogy nem gondoltak arra, hogyan fogják megtalálni érzékenyítő kampányukkal a mélyszegénységben és leszakadó térségekben élő embereket, hiszen ők nem követnek internetes portálokat, nem vesznek részt szakmai konferenciákon, tudományos tevékenységben, sőt az oktatás jelenlegi rendszerébe sem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni. Vagy netalán az alapítvány kiemelten kezelt öt fő munkatársa személyesen fog majd ellátogatni például a miskolci no-go zónákba vagy Kerepesre, hogy felelős állattartásra nevelje a környéken élőket? (Nacsa Lőrinc: Az London!)
2020-ban még a kormánybiztos úr tervei között szerepelt, hogy a rendőrség kössön szerződést a helyi civil állatvédőkkel, már csak azért is, hogy az ilyen esetekhez közösen menjenek ki. Ezt az elképzeléseit azonban valószínűleg azért nem sikerült megvalósítani, mert a rendőrségnek jelenleg a közbiztonság fenntartására sincs elegendő kapacitása, nemhogy az állatvédelemre.
Összességében tehát a Mi Hazánk Mozgalom támogatni tudja a törvényjavaslatot, és ennek az állatvédelmi alapítványnak a létrehozását, de szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy működési támogatás nélkül érdemi feladatot 2024-ig hogy fog csinálni. Tehát mi javasolnánk azt, hogy már 2023-ban is lehessen hozzá támogatást társítani.
Az Igazságügyi Minisztérium továbbá nyújtson segítséget abban, hogy az új állatvédelmi törvény alapján a jogalkalmazás során precedensértékű és elrettentő erejű döntések születhessenek. Az Agrárminisztérium pedig működjön együtt az oktatási és rendészeti területet egyaránt irányító Belügyminisztériummal annak érdekében, hogy az állatvédelemmel kapcsolatos szemléletformálás a társadalom minden rétegéhez eljusson. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)