DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön államtitkár úrtól kérdezném, hogy teljesen véletlen időbeli egybeesés vagy a sokadik brüsszeli követelés a többivel együtt, egy időben való behozatala a Ház elé konkrétan ennek a törvényjavaslatnak. Mind a kettőt életszerűnek tartom, de azért a velem született kíváncsiságomnál fogva nagyon is érdekelne, hogy a kettő közül melyik áll közelebb az igazsághoz, vagy egyáltalán a kettő közül melyikre ad igen választ államtitkár úr, mert persze lehet véletlen időbeli egybeesés, de élek a gyanúperrel, hogy ha eddig esetleg tudta nélkülözni a magyar parlament, hogy ezt napirendjére tűzze, akkor lehet, hogy tudta volna ezután is. Nem szokott mindig minden határidőre ennyire érzékeny lenni a kormánypárti többség. Egy egyértelmű választ várok erre.

Kétségtelen, addig támogatható, hogy jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget, növeli az átláthatóságot, a nemzetközi hálózati szinten elkövetett adócsalások ellen egy kiváló ellenszer lehet. Ugyanakkor fel kell tenni azt a kérdést adott esetben a saját vállalkozóink, a magyar vállalkozók és a magyar magánszemélyek védelme érdekében, hogy mondjuk, meddig szalad az a képzeletbeli kés abban az értelemben, hogy mondjuk, az adómentesség szabályait az ilyen jellegű adásvételi, szolgáltatásmegrendelési, bérleti, csere- vagy egyéb ügyleteknél hol határozzuk meg.

Nyilván itt a legkisebb vállalkozásokra vagy az átlagemberekre, magánszemélyekre gondolok, akik nem feltétlenül ebből élnek, esetleg kiegészítő jövedelemként számítanak az ebből befolyó csekély mértékű összegre. Vállalkozásként sem ez a fő tevékenységük, legfeljebb egy kiegészítő tevékenység. Tehát melyek azok az adómentességi vagy kedvezményes adózási szabályok, hogy ha már átláthatóvá válik minden, akkor ne egy súlyos adóteher alatt nyögjenek azok, akik esetleg így próbálnak teljesen legális és tisztességes módon jövedelemhez jutni. Mert megint mondom, amíg komoly mértékű áfa- vagy egyéb csalásokat próbálnak így felderíteni vagy teszik könnyebbé a felderítést, és ezáltal komoly pluszbevételhez jut a magyar államkassza, addig teljesen rendben van.

Van még egy másik kérdés itt az adómentességi vagy kedvezményes adózási szabályok vagy sávok meghatározásán túl, amit itt Z. Kárpát Dániel feszegetett. Úgy látom, nagyon megtetszett a Jobbiknak a Mi Hazánk Mozgalom digitális különadóval kapcsolatos programja. Dicséretes, hogy ezeket az ötleteket próbálja. Ha szimpatikus neki, nincs ezzel semmi gond, tehát örülünk minden támogatásnak, csak a Jobbik megint vagy három fázissal később lépett a Mi Hazánkhoz képest, hiszen mi azt már régóta, még a parlamenten kívüli időszakunkban a zászlónkra tűztük, mely szerint a nagy digitális multinacionális techcégeket nemhogy szigorúbb adózás, hanem különadózás alá kellene vetni, hiszen majdnem két naptári évet, sőt teljes két naptári évet végigszenvedtünk itt a Covid-őrület vagy a Covid-diktatúra kapcsán, aztán kitört az orosz-ukrán  bocsánat, az ukrán területen zajló orosz-amerikai vagy orosz-nyugati  háború, amely tovább gyűrűzött egy még magasabb inflációba, egy korábbinál is magasabba, és részben eredményezett ez egy energiaválságot. Ilyen helyzetben, amikor a magyar államnak minden egyes forintra szüksége van, akkor ne csak azokra a forintokra gondoljunk  és most hangsúlyozom, a kisvállalkozásokról és azokról a magánszemélyekről beszélek, akik csekély mértékű bevételhez vagy jövedelemhez jutnak, mondjuk, egy adóévben ilyen felületeken vagy platformokon végzett tevékenységek által. Az állam, a NAV meg a nemzetközi különböző adóhatóságok, az együttműködés keretében együttműködő hatóságok nekik kotorásznak a zsebükben minden egyes eurócent és minden egyes forint vagy fillér után, de azokat a nagy digitális multi techcégeket, amelyek forintban kifejezve több tízezer vagy százezer milliárdos profithoz jutnak globális szinten évente, azokat pedig futni hagyják, és nem merik megszólítani.

Értem, hogy ezen cégeknek óriási az érdekérvényesítő képessége, nagy a befolyása. Azt is értem, hogy ha most a kormány  bár azt, mondjuk, már kevésbé  pont egy ilyen helyzetben nem akar egy újabb frontot nyitni, hiszen, ha ezek a cégek megszimatolják, hogy Magyarország különadók alá akarja vetni őket, nyilván teljes kapcsolatrendszerüket latba vetik annak érdekében, hogy ez soha ne sikerüljön a magyar kormánynak. De most, amikor minden egyes forintra szükség lenne, például a Rezsivédelmi Alapban, akkor mondjuk, a NER-es nagyvállalkozók különadóztatása mellett a digitális multinacionális techcégek különadóztatása is fontos lenne, ha már itt akár nemzetközi együttműködésekről, akár önálló, nemzeti hatáskörben hozott döntésekről vagy megoldásokról beszélünk. Hiszen azért, amikor egy ilyen javaslatot lát az ember vagy egyszerű ellenzéki képviselő, akkor az igazságérzet elemi erővel kell hogy feltörjön egy parlamenti képviselőből, hogy ha láthatóvá akarják tenni a legkisebb ügyletből származó legkevesebb bevételt vagy legkisebb mértékű hasznot, akkor adóztassák meg azokat is keményen, akik ezeket a platformokat, ezeket a felületeket üzemeltetik, az igazságos és arányos közteherviselés érdekében.

(17.30)

Tehát itt a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésén túlmenően örülnék, ha a kormány az ilyen irányú kötelezettségeket, jogos lakossági elvárásokat is teljesítené, hangsúlyozom: az igazságosság érdekében. Köszönöm.