DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nagy örömömre szolgál, hogy ismét önök előtt mutathatom be hivatalunk előző esztendei tevékenységét, ezúttal a 2021-es évről szóló munkánk sarokpontjait. Köszönöm a lehetőséget, hogy élőszóban is van módunk kiemelni mindazokat az eredményeket, kérdéseket, vizsgálatokat és ügyeket, tapasztalatainkat, amelyek képet adhatnak az önök számára az ombudsmani jogvédelem elmúlt esztendejéről.
Ahogyan a tavalyi esztendőben, úgy idén is illő azzal kezdenem, hogy köszönetemet fejezem ki mindenekelőtt helyetteseimnek, Szalayné Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszonynak, illetve Bándi Gyula biztoshelyettes úrnak, akik munkájukkal nagyban hozzájárultak hivatalunk eredményes munkájához, tevékenységéhez, nagyrabecsülésre méltó az a nemzetiségek jogainak és a jövő nemzedékek érdekeinek védelme kapcsán a hazai és nemzetközi színtéren végzett munka, amely emeli a magyar ombudsmani intézmény presztízsét és elismertségét.
Ezen túlmenően szeretném megköszönni vala-mennyi munkatársamnak azt az elkötelezett, töretlen színvonalú szakmai munkát, amelyet ezúttal is egy kihívásokkal teli esztendőben teljesített a hivatal. Köszönet végül a bizalomért minden hozzánk fordulónak, hogy megosztották velünk a problémáikat, nehézségeiket, amelyek a jogaik gyakorlását az elmúlt esztendőben nehezítették. Ha nem is mindig és mindenkor volt lehetőségünk vizsgálatot folytatni vagy intézkedést tenni, de válaszainkkal minden helyzetben igyekeztünk megfelelő magyarázatot és segítséget nyújtani a lehető leggyorsabban.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem önöknek is, az Országgyűlésnek, valamennyi képviselőnek azt a megkülönböztetett figyelmet, a kérdéseket, a jelzéseket, a figyelemfelhívásokat, amelyeket a tavalyi esztendőben kaptunk önöktől. Ezeket mindenkor a lehető leggyorsabban és legjobb tudásunk szerint igyekeztünk munkatársainkkal megválaszolni és áttekinteni. Igyekezni fogunk a továbbiakban is a felénk megfogalmazott magas elvárásoknak és az aktuális kihívásoknak megfelelni, a hivatalunkba vetett bizalmat megszolgálni az idei, 2022-es esztendőben is.
Beszámolónk előszava azzal a gondolattal kezdődik, hogy már olyan hosszú ideje élünk folytonos ideiglenességben, rendes rendkívüliségben, vagyis kihívások közepette, hogy szinte hozzászoktunk. Pedig amikor a beszámolónk szövege íródott, még nem volt háború, és az azzal járó humanitárius veszélyhelyzet, az azt kísérő gazdasági válság.
Tisztelt Országgyűlés! Azóta is szédítő gyorsasággal váltják egymást a történelmi léptékű események hazánkban és a nagyvilágban. A jelen ereje miatt kicsit talán furcsa a 2021-es „még csak” a járványhelyzettel összefüggő ombudsmani tevékenységről beszámolni, de a mostani mandátumom arról szól, hogy az Országgyűlést a 2021-es esztendőben végzett tevékenységünkről tájékoztassam.
Az ombudsmani beszámolóba belelapozva számos olyan apró történésről, eredményről, kisebb vagy nagyobb lépésről olvashatnak, amely reményre ad okot, amit a nyilvánosság zajában talán észre sem lehet venni. A pozitív, konstruktív megközelítés azonban nem egyenlő az elégedettséggel vagy a kritika hiányával. Beszámolónk azokat az ügyeket is megmutatja, ahol azonnali szakmai szintű lépésekre van szükség, vagy visszásság orvoslására teszünk javaslatot. Visszatükröződnek jelentéseink, megállapításaink és ezekre igazán büszkék vagyunk bírósági, alkotmánybírósági döntésekben, protokollokban vagy akár a törvényalkotási munkában, vagy bármely más kontextusban, például, ha jelentéseink oktatási anyagként segítik a jogalkalmazást.
Meggyőződésem, hogy nem kell mindenben egyetértenünk, ahogyan nem kell minden ombudsmani állásponttal sem egyetérteni. A nyilvános vita és a problémafelvetés akkor is előrevisz, ha nincsenek azonnali és kézzelfogható eredmények; ha nem valósul meg maradéktalanul minden biztosi ajánlás, de elindul az érdemi, alkotmányos párbeszéd, a szakmai előkészítő munka. Nem először és nem utoljára hangsúlyozom önök előtt, hogy ombudsmanként hivatalba lépésem óta abban hiszek, hogy a cselekvés, a személyes jelenlét kiegészíti emberi jogi üzeneteinket. Az intézménylátogatások számomra azt bizonyítják, hogy a személyes tapasztalatok, a beszélgetések és találkozások, a nyíltság, az őszinteség és a bizalom nélkül jogvédelmi munkánk soha nem lehet teljes.
2020-hoz hasonlóan a Covid-járványhelyzet, illetve az azzal összefüggő veszélyhelyzeti intézkedések, korlátozások változó intenzitással, de jelentősen átszőtték az állampolgárok mindennapjait a 2021-es esztendőben is. Ennek eredményeként hivatalunk gyakorlatában már-már egyre kevésbé különülnek el egymástól a járvánnyal összefüggő és az attól különböző jellegű ügyek, panaszok. Működésünk tekintetében több irányú kihívással álltunk szemben, ugyanis hivatalunknak nem pusztán technikailag kellett fenntartania a folyamatos működést 2021-ben, a növekvő számú panaszbeadvány fogadását, hanem állandóan képben kellett lennünk, nyomon követnünk a megváltozott helyzetben a szabályok gyors változását, az összetett jogalkalmazási helyzetet.
(9.10)
Minderre azért volt szükség, hogy adott esetben soron kívül állást tudjunk foglalni, eljárni, valamint közérthető módon tudjunk tájékoztatást adni a hozzánk forduló panaszosok számára.
Tisztelt Országgyűlés! Jogvédelmi oldalról egyszerre kellett tekintettel lennünk a rendkívüli jogrend indokolta jogkorlátozások magyarázatára, egyúttal felhívni a hatóságok figyelmét az alapjogok érvényesülésének fontos szempontjaira. 2021-ben jelentős mennyiségű, kampányszerűen érkező, néhány hét alatt közel 800 beadvány kifogásolta például a védettségi igazolványok alkalmazásának szabályait; jogkorlátozást sérelmeztek általános jelleggel, mindenki természetesen a saját, egyedi élethelyzetében. A gyors és alapos válasz érdekében állásfoglalást adtunk ki, melyben a védettségi igazolványok alkalmazásakor érvényesítendő alkotmányossági követelményeket elemeztük, a konstruktív együttműködés jegyében felmerült problémák megoldását segítő javaslatokkal fordultunk az operatív törzset vezető belügyminiszterhez és az emberi erőforrások miniszteréhez.
A gyors ombudsmani reakcióra példa továbbá az is, amikor egy panaszos kérte a segítségünket az elektív egészségügyi ellátás igénybevételekor kötelezővé tett PCR- és antigéntesztelés szükségessége és önfinanszírozása tekintetében a jogi szabályozás hiányosságai miatt. Akkori jelentésünkben megállapítottuk, hogy a tesztelés kötelező elvégzését nem jogszabály, hanem körlevelek, illetve egyedi miniszteri utasítások írják elő, így a nem megfelelő szabályozási szint, illetve a további tartalmi bizonytalanságok okán sérülhet a jogállamiság elve. Pozitívumként tudom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a jelentésre reagálva a kormány rövid időn belül orvosolta a helyzetet, kihirdették a tervezhető fogászati ellátások, rehabilitációs ellátások és a tervezhető invazív beavatkozások veszélyhelyzeti rendjéről szóló kormányrendeletet, mely kitért a jelentésünkben foglalt és vizsgált kérdések rendezésére.
Engedjék meg, hogy néhány statisztikai adatot mondjak! 2019-ben 57, 2020-ban 102, míg 2021-ben 147 ajánlást is tartalmazó jelentést adtunk ki, melyben összesen 260 ajánlást fogalmaztunk meg. A másik fontos mérőszám, amit kiemelnék a beszámolónkból, az összes ügyszám mennyisége: míg 2019-ben 5963, 2020-ban 7190, ’21-ben pedig 7354 beadvánnyal fordultak hozzánk, amelyből hivatalunk közel hatezer ügyet be is fejezett és lezárt 2021-ben.
A még 2020 tavaszán indított, sikeres és számos eredménnyel járó országos látogatássorozatunkat 2021-ben is folytattuk, a cél továbbra is az volt, hogy nyomon kövessük a járvány megelőzésével, kezelésével kapcsolatban tett rendkívüli intézkedéseket, azok hatásait, különös tekintettel a társadalom sérülékeny csoportjainak jogvédelmére. Azért is fontos ez a látogatássorozat, mert ennek során megbeszéléseket folytattunk az intézmények vezetőivel, megismerkedhettünk első kézből az ott élők, a gyermekek, az ellátottak, a fogyatékossággal élők, valamint a fogvatartottak életkörülményeivel, megismerhettük az intézmények veszélyhelyzeti stratégiáját, annak gyakorlati alkalmazását.
A munka volumenét mutatja, tisztelt Országgyűlés, hogy tavaly január 1. és december 31. között összesen 86 helyszínre, köztük bentlakásos szociális intézményekbe, büntetés-végrehajtási intézetekbe, gyermekotthonokba, speciális gyermekotthonokba látogattunk el, én személyesen is, és az eredményekről minden esetben jelentés formájában számoltunk be.
Engedjék meg, hogy a statisztikai adatok után néhány szakmai területről emeljek ki néhány példát! 2021 elején zárult le az a vizsgálatunk, melyben a szülői panaszbeadványok nyomán vizsgáltuk átfogó jelleggel az iskolakezdés elhalasztásának kérelmezésével kapcsolatos eljárásrendet, a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos kérdéseket. A kiadott jelentésünk számos alapjogi aspektusú kritikát fogalmazott meg: az eljárásrend bevezetésének módja, annak közvetett és közvetlen hatásai, a jogi szabályozás bizonytalanságai, valamint az Oktatási Hivatal és a szakértői bizottságok eljárása kapcsán is feltártunk visszásságokat, és ajánlásokat fogalmaztunk meg. A jelentés érvelésének erejét és színvonalát mutatja, tisztelt Országgyűlés, hogy az abban szereplő megállapítások részben visszaköszöntek a tárgykörben kiadott alkotmánybírósági határozatban is. Fontos, lényeges eredmény, hogy mindezek nyomán az iskolaérettség megállapítására vonatkozó eljárásrend szabályai átalakultak, a jogalkalmazási gyakorlat megváltozott.
A legnagyobb gondosság mellett kerestük a lehetőséget a tapasztalatgyűjtésre. Kiemelném számos olyan vizsgálatunkat, mely a járványhelyzet fókuszához kapcsolódott. Itt szintén panaszbeadványok vizsgálata nyomán kértük fel a szaktárcát arra, hogy teremtse meg a maszkviselésre egészségügyi okból képtelen személyek egyedi szempontok alapján történő mentesítésének jogszabályi lehetőségeit. Egy másik jelentésben a digitális oktatásban való részvétel elmaradása miatt megszüntetett tanulói jogviszony kapcsán állapítottunk meg visszásságot. És egy harmadik ügy: a járványhelyzet miatti iskolai távolmaradás megítélésének kérdésében tettünk elvi jellegű megállapításokat. Számos panasz érintette az iskolai kötelező maszkhasználatra vonatkozó intézményi szabályokat, ezek nem kellően egyértelmű alkalmazását, túlzott szigorát. Jellemzőek voltak a szociális ellátásokkal kapcsolatos panaszok is.
2021-ben is, mint minden esztendőben, vizsgáltuk a fővárosi és néhány vidéki nagyváros hajléktalanellátó intézményrendszerének téli, krízisidőszaki működését is.
Az ombudsman, tisztelt Országgyűlés, folyamatosan keresi a lehetőséget az olyan együttműködések előmozdítására, melyek révén a visszás helyzetek orvosolhatók. Engedjék meg, és hadd büszkélkedjek a tisztelt Ház előtt azzal, hogy 2021-ben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát kértem fel arra, hogy a Vas megyei rumi különleges gyermekotthon, illetve a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által fenntartott bajai speciális lakásotthon felújításában, renoválásában vegyenek részt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága aktív közreműködéséről az országos parancsnok úrral való egyeztetésen állapodtunk meg.
Ennek az ügynek a közvetlen előzménye az volt, hogy hivatalunk a rumi különleges gyermekotthonban egy előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot folytatott, amelynek során rögzítettük jelentésünkben, hogy az intézmény egyes helyiségei felújításra szorulnak, az udvar nincs körbekerítve.
A büntetés-végrehajtás személyi állományának és a fogvatartottaknak köszönhetően mind a két otthon 2021 karácsonyára megújulhatott. Ezt a büntetés-végrehajtásban lévő fogvatartottak, illetve jó néhány büntetés-végrehajtási dolgozó közös munkájával sikerült elérni, minden térítés és minden költség nélkül megvalósítani. Azt gondolom, hogy erre igazán büszkék lehetünk, szeretnénk folytatni ez irányú tevékenységünket a tárgyévben is.
Tisztelt Országgyűlés! Az ombudsmani vizsgálatok olykor gyors és kézzelfogható eredményekkel járnak. Erre jó példa, amikor jelentésünk kapcsán megállapítottuk, hogy a büntetés-végrehajtás alatt álló személyek telefonos kapcsolattartásának szabályozása, az irányadó díjtételek meghatározása a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot sértik. A helyzet rendezése érdekében a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához fordultunk. Ennek nyomán a parancsnok úr jelezte, hogy a szolgáltatóval egyeztetve intézkedést tett a percdíjak csökkentésére. Az irányadó eljárásrend a fogvatartottak jogainak szempontjából kedvezően módosult.
Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a jogalkotással kapcsolatos tevékenységünkről. Hivatalunk az alkotmányos funkciójára, illetve hatáskörére tekintettel kifejezetten kodifikációs munkában csak kivételesen vesz részt. A jogalkotási javaslataink megfogalmazásával, jogszabálytervezetek alapjogi szempontú véleményezésével ugyanakkor lehetőségünk van érdemben befolyásolni a jogszabályok előkészítését. 2021-ben 33 jogszabálytervezetet kaptunk meg véleményezésre, ami pontosan, szám szerint megegyezik a 2020-as adattal, ez azonban és ezt ismét jelzem a tisztelt Országgyűlésnek a harmadát sem éri el az előző években részünkre megküldött előterjesztéseknek.
(9.20)
Ennek természetesen tudatában vagyunk, és minden bizonnyal az volt az oka tavaly is, hogy a veszélyhelyzeti időszakban életbe lépett különleges jogrend 2021-ben is éreztette hatását a jogszabály-véleményezési gyakorlatban. A jogalkotó gyors válaszokat kívánt adni a szabályozást igénylő jogviszonyokra, így a jogszabályok egyeztetése sajnos háttérbe szorult. Jeleznem kell azonban a tisztelt Országgyűlésnek, hogy több olyan, alapjogi szempontból is fontos előterjesztés egyeztetése is elmaradt, amelyekben korábbi ombudsmani jelentés került kiadásra.
Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos tevékenységünkről. Ahogy az önök előtt is ismert, 2021. január 1-jével hivatalunk vette át az Egyenlő Bánásmód Hatóság korábbi feladatait, hivatalunk elkülönült szervezeti egysége végzi tavaly január 1-je óta ezt a feladatot. A tavalyi expozémban még csak jeleztem, idén azonban már meg tudom erősíteni, hogy a beolvadás gördülékenyen és zökkenőmentesen zajlott. Az önök előtt fekvő beszámolónknak része az e terület munkájáról szóló tájékoztatás is. Néhány statisztikai adattal majd szeretném alátámasztani ezeket a mondataimat. Rá kell mutatni, hogy ez egy nagyon sajátos eljárás. E hatáskörben eljárva, az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján lefolytatott eljárásainkban az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása esetén nemcsak javaslatot tehetünk a feltárt jogsértés orvoslására, hanem kötelező erővel bíró közigazgatási határozatot tudunk hozni, melyben szankciót is meg tudunk állapítani. A hatóság feladatainak átvételével minden korábbinál szélesebb vizsgálati és intézkedési jogkör áll rendelkezésre ahhoz, hogy felléphessünk az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülése érdekében.
A statisztikai adatainkból kiderül, hogy a panasztétel tekintetében nem jelentett semmilyen törést az integráció. 2021-ben az egyenlő bánásmódért felelős főigazgatóság 462 üggyel foglalkozott, amelyek közül 265 volt hatósági ügy, ideértve természetesen a korábbi évekből áthúzódó hatósági ügyeket, bírósági felülvizsgálati és már a végrehajtási szakban lévő ügyeket is. A főigazgatóságon 169 eljárást lezáró döntés, az érdemi határozatokat tekintve pedig 59 elutasító, 26 jogsértést megállapító határozat született, 5 esetben szankcióként bírságot szabtunk ki a 2021. évben.
A másik terület, amiről szólni szeretnék, a nemzeti megelőző mechanizmus. Az úgynevezett OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus alapján hivatalunk jár el Magyarországon a nemzeti megelőző mechanizmus feladatkörében. A járványhelyzet miatt a fogvatartási helyek korábbi szempontok szerinti vizsgálatán túl a tavalyi esztendőben feladatunknak tekintettük annak ellenőrzését, hogy a járvány terjedésének megelőzése érdekében alkalmazott intézkedések mennyire érintették a fogvatartottak jogait. A nemzeti megelőző mechanizmus vizsgálatainak további szempontja volt, hogy a fogvatartási helyek hogyan biztosítják a fertőzés megelőzése és terjedése megakadályozásának feltételeit. A 2020-ban kialakított látogatási módszereket alkalmaztuk 2021-ben is. Kiemelt figyelmet fordítottunk a járványhelyzet által előidézett változásokra. A bánásmód tekintetében, a járványügyi intézkedésekről történő tájékoztatás tekintetében áttekintettük mindenhol a napirendet, különösen az oktatás, a munkavégzés, a szabadidő eltöltése, a szabad levegőn való tartózkodás biztosítása, az egészségügyi ellátás járványhelyzetben történő garantálása témakörében. A vizsgálatok kitértek természetesen a kapcsolattartás lehetőségeire, a fertőzésveszély csökkentése érdekében tett korlátozások kompenzálása érdekében tett intézkedésekre. 2021-ben, tisztelt Országgyűlés, 23 fogvatartási helyszínen jártunk, ezeket személyesen látogattam meg munkatársaimmal, és valamennyi helyszínen ugyanazt a módszert alkalmaztuk.
Hadd szóljak néhány szót a rendészeti igazgatóságunk tevékenységéről. A tárgyévben a rendőrségi panaszok vizsgálatát érintő hatáskörünkkel összefüggésben ki szeretném emelni a tisztelt Országgyűlésnek a rendőrségi törvény szerinti panaszeljárás körében tett jogorvoslatok kérdését, hiszen itt intézkedésként nevesített rendőrségi cselekményekkel, kényszerítő eszközök alkalmazásával szemben van módunk jelentésekben megállapításokat tenni. A tárgyévben 767 ügy keletkezett a rendészeti igazgatóságon. Rendőri intézkedéssel szemben 163 panasz, szabálysértési, büntetőeljárási, továbbá büntetés-végrehajtási cselekményekkel kapcsolatban pedig 529 beadvány érkezett hozzánk. A rendészeti igazgatóság tavaly 696 ügyet zárt le. 2021-ben rendőri intézkedéssel szembeni panasz tárgyában 21 esetben adtunk ki jelentést. Az érintett rendőri intézkedések mindegyikében az országos rendőrfőkapitány úr lefolytatta a jogszabályban előírt hatósági eljárást, és ki kell emeljem, tisztelt Országgyűlés, hogy a 21-ből 16 esetben a mi döntésünkkel teljesen egyező, 3 esetben a döntésünkkel részben egyező, 2 esetben pedig a mi döntésünkkel ellentétes közigazgatási határozatot hozott. A tárgyévben egyébként jó néhány határátkelőhelyet is felkerestünk, ahol szintén a járvány terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedések végrehajtását és a határvédelmet monitoroztuk.
Ki kell emeljem egy speciális tevékenységünket a rendészeti igazgatóság vonatkozásában. 2021 elején a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő iskolaőrök ellenőrzését kezdtük meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területéhez tartozó 75 oktatási intézményt kerestek fel kollégáink, jó részét jómagam is, ahol a megyében lévő összes olyan oktatási intézményt meglátogattuk, ahol iskolaőr működik. Meghallgattuk az intézmények vezetőit, a szolgálatot teljesítő iskolaőröket, megvizsgáltuk a tevékenységhez szükséges tárgyi feltételeket. A megyei szinten történt vizsgálat tapasztalata az volt, hogy az iskolai közösségek rövidebb vagy hosszabb idő után elfogadták az iskolaőr jelenlétét, elismerték az intézmény pozitív elemeit. A válaszadók elsősorban az intézmény konfliktusmegelőző jellegét emelték ki.
Néhány szót szeretnék szólni a közérdekűbejelentő-védelmi munkánkról. A közérdekű bejelentők jogainak védelmét érintő tevékenységünk kapcsán 2021-ben a közérdekű bejelentések megtételére szolgáló elektronikus rendszeren keresztül 537 beadvány érkezett hozzánk. Érdekes, hogy az elmúlt öt év átlagához képest ez 70 százalékos emelkedést mutat. A törvényi definíció nyomán 306 beadvány, azaz a beadványok közel 60 százaléka volt ténylegesen közérdekű bejelentés. A közérdekű bejelentő számára a rendszer által biztosított kiemelten fontos lehetőség, hogy a bejelentést kivizsgáló szerv felé névtelen, azaz anonim módon maradhat a bejelentő. Éppen ezért a bejelentők közel 90 százaléka kérte is, hogy személyes adatai kizárólag a hivatalunk részére legyenek hozzáférhetők. A bejelentések kivizsgálását követően megállapítható volt, hogy a beadványok körülbelül az esetek felében voltak megalapozottak. Ezen ügyekben az eljáró szervek gondoskodnak az adott körülmény orvoslásáról a veszélyeztetett társadalmi érdek érvényesítése érdekében.
Végül, de semmiképpen nem utolsósorban néhány szót szeretnék szólni a helyetteseim tevékenységéről. Először a nemzetiségi biztoshelyettes asszony munkájáról hadd szóljak néhány szót. A világjárvány és az ennek nyomán elrendelt veszélyhelyzet után két évvel is megkerülhetetlenül jelen van a világban a járványhelyzet, így továbbra is nehezíti a hatóságok, intézmények és közszolgáltatók működését, de a gazdasági és társadalmi élet újraindulása a nemzetiségi közélet és a nemzetiségi közösségek többsége számára is az újrakezdés lehetőségét jelentette. A fenti folyamatok kettős hatást gyakoroltak a nemzetiségi jogterület ügyforgalmi tendenciáira. A klasszikus nemzetiségi jogi ügyekkel kapcsolatban közel egy évtizede fokozatosan alakuló, de hatásaiban csak közvetett módon érvényesülő trend 2020-ban egyszerre struktúrává állt össze, amely 2021-re megszilárdult. Az egyedi visszásságok helyett egyre inkább az általános, valamennyi nemzetiséget érintő panaszok vizsgálatát kérő, alacsonyabb számú, de jóval nagyobb elvi jelentőségű beadványok érkeztek hivatalunkhoz. Ez a folyamat közvetlenül összefüggésbe hozható a nemzetiségi származású személyek jogtudatossá válásával, az online jogérvényesítési lehetőségek világjárvány által is generált robbanásszerű terjedésével és a nemzetiségi jogvédelem egyéb szerveinek, a helyi és országos önkormányzatok, a szószólók és a képviselő úr fokozódó aktivitásával.
(9.30)
Tapasztalataink szerint egyedi ügyekben az érintettek gyakrabban kértek segítséget választott vezetőiktől, testületeiktől, a nemzetiségi önkormányzatok, intézmények ugyanis jellemzően rendelkeztek megfelelő súlyú és tekintélyű szakemberekkel, infrastruktúrával a felmerülő kisebb súlyú problémák kezelésére és megoldására.
A nemzetiségi biztoshelyetteshez elsősorban kiemelt jogi jelentőségű kérdésekkel és visszásságokkal fordultak. Sok esetben pedig a nemzetiségi közösségek képviselői közösen kérték az ombudsmanhelyettes segítségét és közreműködését. Ezek az ügyek összetettebbek voltak, a struktúra teljes körű vizsgálatát célozták meg, illetve speciális szakértői tudást, nagyobb elemzési kapacitást vagy rendszerszintű ismereteket is igényeltek.
Fontos hangsúlyozni az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége szerepét a szakmai kapcsolattartásban: a megbízhatóság, a kiterjedt kapcsolati háló, a jog- és érdekérvényesítési tapasztalatok, valamint a nemzetiségpolitikai cselekvőképesség kiváló szakmai partnerré teszi ezeket a testületeket. Köszönjük munkájukat, és bízunk ezen a területen is az eredményes jövőbeni együttműködésben.
2021-ben egyébként a nemzetiségi érintettségű ügyek száma 391 volt, ami 11 százalékos növekedést jelent. Megnövekedett a levélforgalom is ’21-ben: 2213 darab papíralapú vagy elektronikus dokumentumot kezeltek a nemzetiségi biztoshelyettesi titkárságon. Négy közös jelentés, öt elvi állásfoglalás, hét jogalkalmazási javaslat az eredménye biztoshelyettes asszonyék munkájának. Néhány kiemelt témát említenék: nevelés-oktatás, nemzetiségi felsőoktatás, egyetértési jog gyakorlása, nemzetiségi egyéni és közösségi névhasználat, súlyos szociális körülményekkel élő, nemzetiséggel összefüggő ügyek és panaszok, büntetés-végrehajtási ügyek vagy büntető-, szabálysértési és rendőrséget érintő ügyek.
Emellett a biztoshelyettesek tevékenységének második pontjában néhány szót szeretnék szólni biztoshelyettes úr tevékenységéről, a jövő nemzedékek érdekének védelmében ellátott munkájáról. 2021-ben a jövő nemzedékek érdekeinek védelme területén összesen 535 üggyel foglalkoztunk; a lezárt ügyek száma 449 volt. Az év során végzett elemző munkánkból, a biztoshelyettes úr munkájából szeretném kiemelni az alábbi tételeket: nyolc közös jelentés, két elvi állásfoglalás, hat figyelemfelhívás. Tizenegy alkalommal tematikus közleményt adtak ki biztoshelyettes úrék, jórészt a fenntarthatóság egyes kérdéseinek vonatkozásában.
A jelentéssel zárult ügyek néhány témája: kármentesítés és környezetgazdálkodás, erdőgazdasági, erdőgazdálkodási bírság kiszabásával kapcsolatos hatósági eljárás, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, haszonállattartás, zajpanasz és műemlékvédelem. Az állampolgári panaszok területi eloszlása ezen a területen 30 százaléka Budapesthez és Pest megyéhez köthető, 27 százaléka országos probléma, 43 százalék pedig a többi megyéből érkezett panasz.
Ügytípusokat tekintve a leggyakoribb az általános környezetvédelmi panasz, a levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésvédelem, illetve hulladékgazdálkodással összefüggő panaszok.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Zárszóként, összegzésül szeretném megállapítani, az ombudsmani beszámolónkra nyilván sokféle módon lehet tekinteni, lehet vele vitatkozni, egyetérteni, továbbgondolni, egyet nem lehet: figyelmen kívül hagyni. Azért nem, mert a panaszokon keresztül az emberek, a társadalom aktuális kérdései, kétségei, a hatósági tevékenységek problémái jelennek meg benne egyfajta lakmuszpapírként. A beszámoló közvetlenül, jelentések és ajánlások formájában és közvetve mint tapasztalat üzennek a közhatalom mindenkori gyakorlóinak, így az Országgyűlésnek is. Azt gondolom, hogy 2021-ben a nehéz időszakokban a feladatok folyamatos bővülése mellett is igyekeztünk megfelelően helytállni, megtenni azt, amire lehetőségünk volt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Ahogyan tavaly is, most is azt tudom önöknek ígérni, hogy az embereket szolgáló jogvédelmi tevékenységünket ugyanilyen kitartással, ugyanilyen szakmai színvonalon szeretnénk 2022-ben is folytatni.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Végezetül azt szeretném kérni, hogy a 2021-es ombudsmani beszámolónkat támogassák és fogadják el. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)