DR. KOVÁCS ZOLTÁN, az Igazságügyi Bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Biztos Úr és tisztelt Biztoshelyettesek! Tisztelt Képviselőtársak! Nem használom ki a 30 percet, a lényegről szeretnék beszélni. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága mint a feladat- és hatáskör szerinti illetékes bizottság feladata szerint az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek  hangsúlyozom  2021. évi tevékenységéről szóló B/16. számú beszámolót a júliusi ülésén megtárgyalta, azt elfogadásra alkalmasnak találta.

Az állampolgárok számára egyre ismertebbé válik az évek során az alapvető jogok biztosának tevékenysége, mely az Alaptörvény 30. cikke alapján alapvédelmi tevékenységet lát el; eljárását bárki kezdeményezheti.

Ezen túl meghatározza általánosságban a biztos alapvető jogosítványait, miszerint az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, az orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Ezen túl az alapvető jogok biztosáról szóló törvény kiemeli azokat a területeket, amelyekre megkülönböztetett figyelmet kell fordítania.

A bizottság megállapította, hogy a beszámoló az eddigi megszokott szakmai színvonalon, a szabályozásoknak megfelelően és kellő részletességgel mutatja be az alapvető jogok biztosának alapjogvédelmi tevékenységét, a gyermekek jogainak, a jövő nemzedék érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok, különös tekintettel a fogyatékkal élő személyek jogainak védelme érdekében kifejtett tevékenységét.

A tavalyi évben, mint ahogy szinte minden szervezetnek, az ombudsmannak is folytatni kellett a koronavírus-járvány okozta kihívások, megváltozott körülmények miatt már új alapokra helyezett intézkedési gyakorlatát, melyet az alapvető jogokkal foglalkozó intézményrendszer is követett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szokásoknak megfelelően, röviden, amely már részben elhangzott, számokban is összefoglalnék pár fontos adatot. Folytatódott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához érkezett beadványok számának emelkedése. Mint ahogy a biztos úr is elmondta, új hatáskört kapott, több szervezet integrálódott az ombudsmani hivatalba, ez okozta elsősorban a számok emelkedését. Ha összehasonlítjuk, 2019-ben 5693, 2020-ban 7190, 2021-ben pedig 7354 indítvánnyal fordultak hozzá. Ezen indítványokból a hivatal a beszámoló évében közel 6 ezer ügyet be is fejezett. Ezek az újabb hatáskörök és feladatok, amelyekkel az Országgyűlés felruházta az ombudsmani intézményt, szélesebb körben adtak lehetőséget ennek a hivatalnak a jogkereső állampolgárok megkeresésével kapcsolatban.

A bizottság ülésén felmerült kérdések témáiból is megemlítenék néhányat, nem teljeskörűen. ’21. január 1-jével a hivatal átvette a korábbi Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait, melyet a hivatal egy elkülönült szervezeti egysége végez. A biztosi beszámoló alapján a bizottság üdvözölte, hogy a beolvadás zökkenőmentesen zajlott le, és a panasztétel tekintetében az integráció nem jelentett visszaesést. A bizottság ülésén a biztos úr kifejtette, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság integrálása a hivatalba alkotmányjogilag, közjogilag is megalapozott volt, mivel általa nemhogy alacsonyabb, hanem magasabb jogvédelmi szintre került az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyek kezelése. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ugyanis egy autonóm államigazgatási szerv volt, míg az ombudsmani intézmény egy közjogilag önálló, minden egyéb szervtől függetlenül működő intézmény. A jogalkotói döntés alapján az eljárási szabályokban változás nem történt, csupán az eljáró szerv változott, így az érintettek ügyének intézése egy nagyobb függetlenséggel rendelkező szervhez került. Az adatokból az is megállapítható, hogy közel ugyanennyi ügy érkezett az egyenlő bánásmód főigazgatósághoz, mint a korábbi hatósághoz.

A bizottság fontosnak tartja azt is, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hat új területi irodát nyitott, ahol a kollégák személyesen, folyamatosan, a hét minden munkanapján fogadják az ügyfeleket, és akár egyenlő bánásmóddal kapcsolatos hatósági ügyek is kezdeményezhetők.

(9.40)

Az ügyek besorolása vagy átsorolása kérdésében a biztos úr tájékoztatása szerint, idézem: „a pálya nem az ombudsmané, hanem a hatósági ügyek felé lejt, így van kialakítva a rendszer”. Szintén pozitívumként értékelhetjük, hogy minden egyes nemzetiségi érintettségű ügyben a biztoshelyettes asszony szakértői véleményét is ki kell kérni a tekintetben, hogy hatósági ügyet vagy általános ombudsmani ügyet indítsanak. Megjegyzendő, hogy egyébként magas százalékban ezek az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyek, például a nemzetiséghez való tartozással kapcsolatosak, így a biztoshelyettes asszony szakmai véleménye alapján és erre támaszkodva tudják eldönteni, hogy melyik típusú ügyet, eljárást érdemes az adott ügyben elindítani.

Az alapvető jogok biztosánál továbbra is lehetőség van a rendőrségi törvény szerinti panaszeljárásra, és ebben a körben lehet jogorvoslattal is élni a kifejezetten intézkedésként nevesített rendőrségi cselekményekkel, a kényszerítő eszközök alkalmazásával szemben. Ugye, azt tudjuk, hogy 2020. február 27e óta látja el az ombudsmani hivatal a rendőrségi panasztestület ügyeit. A bizottság üdvözölte, hogy a biztos a tárgyévben személyes látogatás keretében 14 határátkelőhelyen tekintette meg a nemzetközi tranzit- és személyi forgalom biztonságos áthaladását, valamint a járvány terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedések végrehajtását és a határvédelmet. A bizottság azt kifejezetten üdvözölte, hogy jelentős terepmunkát végez az ombudsmani hivatal, nemcsak a hat területi irodával, ahol személyes jelenlét van, hanem az ilyen ügyeket illetően is.

A biztos jogvédelmi feladata keretében 2021 elején Borsod-Abaúj-Zemplén megyében iskolaellenőri ellenőrzést végzett, amelynek eredményeként megállapította, hogy az iskolai közösségek hosszabb-rövidebb idő után elfogadták az iskolaőr jelenlétét, elismerték annak pozitív elemeit, a megkérdezettek elsősorban az intézmény konfliktusmegelőző jellegét emelték ki. Ez is a terepmunka része.

Elismerésre méltó az alapvető jogok biztosának a pandémia alatt kialakított törekvése, hogy a járvány sújtotta országban ne csak az online térben, hanem a védelmi intézkedések betartása mellett személyesen is tájékozódjon az alapvető jogok betartása érdekében tett intézkedésekről.

A biztos a jogalkotással kapcsolatos tevékenysége keretében 2021-ben összesen 33 jogszabálytervezetet kapott meg véleményezésre, ami megegyezik szám szerint a 2020-as adattal, amelynek oka egyébként a veszélyhelyzeti időszakban életbe léptetett különleges jogrend jogszabályalkotási gyakorlatai.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság köszönetét fejezte ki a biztos úrnak, helyettesének és munkatársainak a járványhelyzetben végzett erőfeszítésekért, a terepen végzett munkájukért, a jogalkotásban betöltött szerepükért, és támogatásáról biztosította őket. Az előttünk fekvő beszámoló megfelel a törvényben előírt követelményeknek, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy annak elfogadását önök is támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)