DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, hogy nem fogom kitölteni a 30 perces időkeretet, azonban azt gondolom, hogy elhangzott néhány olyan állítás, felvetés, amire érdemben reagálni szükséges.

Mindenekelőtt megköszönöm mindannyiuknak ezt a konstruktív, egyébként, úgy látom, hogy minden évben konstruktív vitát és beszélgetést. Köszönöm a kérdéseket, köszönöm a kritikát is, és köszönöm mindazon érdemi felvetéseket, amelyek munkánk tekintetében előremutató jelentőséggel bírnak.

Engedjék meg, hogy először is összefoglalóan  talán sok kérdést ezzel megválaszolandó  egy paragrafust felolvassak az alapvető jogok biztosáról szóló törvényből. A 11. § így szól: „Az alapvető jogok biztosa eljárása során független, csak a törvénynek van alárendelve, tevékenységével összefüggésben nem utasítható.” Bízom benne  nem ragozva és nem magyarázva ezt a passzust , hogy sok itt elhangzott felvetésre, kritikára és kérdésre is választ tud adni ez a törvényi rendelkezés.

Tisztelt Országgyűlés! Sorban az elhangzottakra reflektálva először is köszönöm Kovács Zoltán alelnök úr Igazságügyi Bizottság részéről történő észrevételeit. Köszönöm a bizottság munkáját, együttműködését. Köszönöm, hogy felvetette az idén megnyitott hat területi irodánk kérdését. És ha már az alelnök úr megemlítette területi irodáinkat, engedjék meg, hogy néhány mondatot erről szóljak. Hivatalunk jobb elérhetősége, láthatósága kapcsán igyekeztünk 2022-ben érdemi lépéseket is tenni, és idén áprilistól immáron hat vidéki nagyvárosban, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Győrött, Pécsett és Székesfehérváron is elérhető a hivatalunk ügyfélszolgálata. Ez soha korábban nem létezett. Azt gondolom, hogy ebben a digitális világban nagyon fontos, hogy hivatalunk személyesen legyen elérhető azok számára is, akik esetleg a legmodernebb és legfejlettebb digitális eszközökkel nem rendelkeznek, vagy számukra nem elérhető. Hivatalunk személyesen Budapesten kívül immáron hat területi irodában is fogadja az ügyfeleket, minden ügytípusban kezdeményezhető ezekben az irodáinkban is az eljárás. Köszönöm alelnök úr szavait.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága hozzászólói, Kissné Köles Erika szószóló asszony és Giricz Vera szószóló asszony szavait is köszönöm. Azt gondolom, hogy a bizottsággal történő együttműködés példaszerű. Biztoshelyettes asszonynak is még egyszer köszönöm azt a kiváló és magas színvonalú szakmai munkát, amit e tekintetben végez, és amely a bizottság részéről megfogalmazottak alapján a bizottság elismerését is kiváltotta.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy azt a szakmai kapcsolattartást, amely a megbízhatóságot, a jog- és érdekérvényesítési tapasztalatokat, valamint a nemzetiségpolitikai cselekvőképességben kiváló szakmai partnerekkel történő együttműködést jelenti, számunkra a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága minden tekintetben kielégíti. És azt gondolom, hogy számunkra is feladatot határoz meg a jövőben, hogy a bizottsággal történő együttműködésünk ugyanilyen keretek között folytatódhasson.

Ha szabad még egy területet e téren megemlítenem, amit az expozéban nem tettem: kiemelten fontosnak tartjuk a Nemzetiségek Bizottságával való együttműködésben is a jelenleg zajló népszámlálás előkészítésének és lebonyolításának kérdéseit. Azt tudom megemlíteni, hogy a népszámlálás adatai elvi és gyakorlati szempontból is rendkívül fontosak a nemzetiségi jogterület érintettjei számára, ezt szeretném itt a plenáris ülésen is hangsúlyozni. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a Magyarországon élő természetes személyekről felvett adatok valós, megbízható és minél árnyaltabb képet mutassanak a hazánkban élő 13 nemzetiségi közösség komplex helyzetéről.

A népszámlálás számos, a nemzetiségi közösségek tagjait megillető alapvető jogot érint. Ebbe a körbe tartozik a nemzetiségi önazonosság szabad megválasztásához és vállalásához, megőrzéséhez való jog, a magánszférához és a személyes, illetve különleges személyes adatok védelméhez való jog, valamint a nemzetiségi önkormányzatok létrehozásának joga.

Azt tudom mondani, hogy biztoshelyettes asszony is a népszámlálás szakmai előkészítésében is részt vett, és figyelemmel kísérjük a népszámlálás folyamatát. Szerettem volna ezt mindenképpen kiemelni a nemzetiségek vonatkozásában.

Szószóló asszonyoknak köszönöm a hozzászólásukat, és ígérem, hogy törekedni fogunk ennek a jó együttműködésnek a megtartására a jövőben is.

Engedjék meg, hogy a vezérszónoki hozzászólásokról néhány szót szóljak. Mészáros Lajos úrnak köszönöm a támogató szavait. Külön köszönöm, hogy két helyettesem tekintetében részletesen elemezte azt a munkát, amit elláttunk. Azt gondolom, hogy számomra is megtisztelő, hogy nemcsak a hivatal egészének, hanem a két biztoshelyettes munkáját is ilyen elismerő szavakkal illette képviselő úr. Köszönöm szépen.

A DK részéről Sebián-Petrovszki László bár jelenleg nincs a teremben, azért hadd reagáljak az általa felvetettekre. Ha már szóba hozta a nemzetközi megítélésünket, az ő szavaival nemzetközi leminősítésünket, engedjék meg, hogy erről két szót szóljak, bár ahogy ezt a bizottsági vitában is jeleztem, ez az általuk leminősítésnek jelzett tény 2022-ben történt meg.

Szóval, a nemzeti emberi jogi intézmények akkreditációját ötévente kötelező felülvizsgálni. Hivatalunk esetében ez 2019-ben kezdődött. Itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy én 2019. szeptember 26-án léptem hivatalba. A 2015-től ’19-ig terjedő időszakra vonatkozóan az eljárás a kifogásokra való válaszadáshoz először egy év időtartamra, majd a koronavírus-járványra tekintettel újabb egy évvel elhalasztásra került, és végül a végleges döntés ez év májusában született meg. Az intézménnyel szemben megfogalmazott kritikák jelentős részben tehát 2019 szeptemberére, tehát a hivatalba lépésemet megelőző időszakra vonatkoznak.

A 2019. szeptemberi hivatalba lépésem óta én azon dolgozom, hogy személyesen és munkatársaimmal együtt közvetlenül ismerjem meg az emberek problémáit. Mindehhez jelentős tapasztalatszerzési lehetőséget jelentett az az országos látogatássorozat, amit az elmúlt években végrehajtottunk, és a jövőben is folytatni kívánunk, illetve ennek során jelentett egy jelentős lépést, komoly mérföldkövet a 2022-ben az előbb említett módon megnyitott hat területi irodánk.

(11.30)

2021-ben egyébként a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetsége 128 nemzeti emberi jogi intézmény akkreditációját végezte el, ezek közül A, B és C kategóriát adva. Példaként említem, hogy B státusszal rendelkezik ma is a szlovák, a svéd vagy a belga nemzeti emberi jogi intézmény, mint mondjuk, A kategóriás nemzeti jogi intézmény Afganisztán, Oroszország és Irak. (Moraj.)

Végül engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatosan még egy gondolatot kifejtsek: a nemzeti emberi jogi intézményekkel szembeni legfőbb elvárás a függetlenség. A reakkreditációs döntés hátterében pedig éppen az állt, hogy az alapvető jogok biztosa nem az akkreditációs bizottság iránymutatása alapján, hanem kizárólag saját maga és munkatársai szakmai ismereteit alapul véve kívánja eldönteni, hogy megítélése szerint felmerüle olyan alapjogi sérelem, melynek feltárására vizsgálatot kell indítania, illetve maga kíván dönteni az intézkedési eszközök kérdésében is.

A párizsi alapelvek által kinyilvánított függetlenség áll tehát szemben azzal, hogy a reakkreditációt végző albizottság megkérdőjelezi az alapvető jogok biztosa szakmai kompetenciáját azáltal, hogy kijelöli az általa elvárt alapjogi felfogást, ebbe az irányba próbálja befolyásolni a tevékenységét, és az emberi jogok védelmének más megközelítését nem ismeri el.

Továbbmenve: engedjék meg, hogy még egy gondolatot ehhez a témához megtegyek. Az elmúlt hónapban Magyarországon járt Chris Field úr, a Nemzetközi Ombudsmani Intézet elnöke, aki a világ több mint 150 országának közel 400 ombudsmani és emberi jogi intézményének a vezetője.

Hadd olvassak fel egy idézetet elnök úr Magyar Nemzetnek adott interjújából. Idézem: „Kivételesen pozitívan értékelem és kivételesnek tartom Magyarországon az ombudsman által az emberi jogokért végzett tevékenységet. Azt gondolom, hogy a hazájukban nagyon jól őrzik az alapvető emberi jogokat, és betartják az azokra vonatkozó előírásokat. Kozma Ákos, akit most már jó barátomnak mondhatok, nagyrabecsült tagja az ombudsmani közösségnek mint a magyarországi alapvető jogok biztosa, és az általam elnökként vezetett IOI-nak is nagyon fontos tagja. Ahogyan láttam biztos urat és munkatársait, a magyar-román és a magyar-ukrán határon például az Ukrajnából érkező menekültek fogadása során, ahogyan az emberi jogaikat biztosítják, védik, az mindenképpen szívmelengető tapasztalat volt számomra. Mindebből jómagam is sokat tanultam.” Így zárja sorait Chris Field úr, a Nemzetközi Ombudsmani Intézet elnöke. Ennyit szerettem volna a nemzetközi megítélésünkkel kapcsolatos felvetésekhez hozzátenni.

Továbbmenve, még mindig Sebián-Petrovszki képviselő úr felvetéseinél maradva: az Egyenlő Bánásmód Hatóság integrálásáról már nagyon sokat beszéltünk, nekem is volt alkalmam már tavaly is, a ’20-as beszámoló során néhány gondolatot e tekintetben megfogalmazni. Azt tudom mondani, hogy a hatósági ügyek  a képviselő úr állításával szemben  komoly és szigorú eljárási rend szerint kerülnek elbírálásra, itt nincsenek és nem is lehetnek alvó ügyek, ahogy képviselő úr fogalmazott. Az Egyenlő Bánásmód Főigazgatóság tekintetében az eljárási szabályok szigorúak, eljárási határidők vannak, ezeket minden esetben betartjuk, betartottuk.

Nincs kevesebb ügy, ahogy említettem az expozémban, az ügyszám lényegében megegyezik a korábbi évek Egyenlő Bánásmód Hatósága által teljesített ügyek számával, és azt gondolom, hogy e tekintetben a hivatalunk honlapján minden ezzel kapcsolatos adat rendelkezésre áll, a beszámolónak pedig, ahogy említettem, része az Egyenlő Bánásmód Főigazgatóságunk munkájáról szóló beszámolás.

Szóba került a referensi hálózat. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság mellett korábban egy referensi hálózat működött, ami azt jelentette, hogy vidéki városokban egy-egy ügyvéd volt megbízva azzal, hogy ezekben az egyenlő bánásmódi ügyekben segítsenek az állampolgároknak. Ezt mi sokkal magasabb kategóriába helyeztük át, hiszen ahogy említettem, idén hat regionális területi irodát nyitottunk Magyarország hat vidéki nagyvárosában, és így már nem esetlegesen, nem havonta egy-egy alkalommal, hanem folyamatosan, a hét minden napján személyesen, illetve a személyes ügyfélfogadáson kívül pedig telefonon is állnak a vidéki kollégáim az állampolgárok rendelkezésére. Azt gondolom, hogy ez egy magasabb kategória.

Azt gondolom, hogy a korábbi referensi hálózatot nemhogy nem megszüntettük, hanem egy jóval magasabb, szakszerűbb és hivatalként, hivatalszerűen működő helyi ügyfélszolgálati irodákká alakítottuk át. Azt gondolom, hogy ebben a kritika semmiképpen nem áll meg.

A képviselő úr felvetette még az ügyek megválaszolásának időtartamát. Azt tudom itt is mondani, hogy a hatósági ügyeknél természetesen az erre vonatkozó eljárási szabályokat minden tekintetben megtartva, az ombudsmani típusú eljárásokban pedig legjobb tudásunk szerint egy részletes alapjogi elemzést követően adjuk ki a jelentéseinket.

Azt azért képviselő úr is nyilván látja, és mindannyian tudják, hogy a mi jelentéseink nem egy-két oldalas, összecsapott munkáról tanúskodnak, hanem sok esetben 40-50 oldalas, alapos alapjogi elemzést is tartalmazó munkák, ahol igyekszünk minden területre és érintett kérdésre kitérni. Úgyhogy e tekintetben is azt tudom mondani, hogy mint ahogy eddig, a jövőben is, és ahogy 2021-ben, úgy idén is, 2022-ben mindent meg fogunk tenni azért, hogy minél részletesebb, tartalmasabb, minél előremutatóbb jelentéseket tudjunk kiadni, természetesen a rendelkezésre álló humán erőforrásainknak megfelelően minél gyorsabban. Ezért személyesen is felelősséget tudok vállalni.

Felvetette a képviselő úr az LMBTQ-közösség ügyeit. Itt is azt tudom mondani, hogy mint ahogy minden ügyben, ez a terület is ugyanolyan fontossággal bír számunkra, mint minden más ügy, folyamatosan haladnak előre az ügyek, és ezen a téren is voltak olyan, akár az Egyenlő Bánásmód Főigazgatóság által kiadott, akár klasszikus ombudsmani hatáskörben kiadott jelentéseink, határozataink, amelyek ezen a területen fogalmaztak meg különböző megállapításokat. Úgyhogy azt tudom mondani, hogy minden ügy fontos számunkra, minden üggyel azonos mértékben és azonos intenzitással foglalkozik a hivatal.

Juhász Hajnalka képviselő asszonynak köszönöm a KDNP nevében megfogalmazott elismerő szavait. Igyekezni fogunk a jövőben is rászolgálni mindarra, amit a képviselő asszony említett.

Gurmai Zita képviselő asszony, aki szintén nincs most itt, fölvetett néhány kritikus megjegyzést, ezért engedjék meg, hogy így, a távollétében is válaszoljak az általa felvetettekre. Lényegében Sebián-Petrovszki Lászlóval azonos témákban tett kritikus megjegyzéseket. B kategóriájú intézmény, erre igyekeztem a mostani válaszom első felében részletes választ adni, és az EBH beolvasztásával kapcsolatosan is azt gondolom, hogy megtettem már a szükséges választ. Itt még egy dolgot vetett fel képviselő asszony, a korábbi tanácsadó testületet hiányolta. Ez a tanácsadó testület már jóval az integrálás előtt megszűnt.

Egyébként pedig a hivatalunk a civilekkel való együttműködés jegyében  ha nem is csak ehhez a területhez kapcsolódóan, hanem a nemzeti megelőző mechanizmus keretein belül  civil konzultációs testületet működtet, aminek közel két tucat tagja van, és éppen tavaly bővítettük ki a tagok számára azt a pályázati lehetőséget, amely alapján ebbe bekerülhettek. Idén már ülést is tartottunk, úgyhogy azt gondolom, hogy a civilekkel való együttműködés problémamentes, egyébként minden, a konzultációs testületen kívüli civil jelzést, kérést is természetesen figyelembe veszünk. De ez egy intézményesült együttműködés a civil szférával, amit én is nagy örömmel működtetek. És ahogy említettem, kibővítettük, úgyhogy a civil konzultációs testületünk továbbra is rendelkezésre áll és működik.

Dócs Dávid képviselő úrnak a Mi Hazánkból: igazából köszönöm azt a felvetését, hogy nagyszámú üggyel foglalkozunk, és ezt a képviselő úr is elismerte.

Nem sorban haladva, elnézést kérek, Lőcsei Lajos képviselő úrnak a Momentumtól: egy dolgot emelnék ki az ő hozzászólásából; talán azt a mondatot: „Az ombudsmani intézmény egy kincs.” Azt gondolom, hogy számomra ez a mondat volt az ő felszólalásából a legpozitívabb tartalmú mondat.

(11.40)

Dudás Róbert képviselő úr, a Jobbik részéről: köszönöm a munkánkkal kapcsolatosan megfogalmazott pozitív megjegyzéseit. Itt szólnék arról, bár többen is felvetették, hogy miért most tárgyalja az Országgyűlés a tavalyi beszámolónkat. Itt két mondatot tudok mondani: a jogszabály számunkra március 31-ei benyújtást ír elő, mi ennek, mint ahogy a múltban, a jövőben is minden tekintetben eleget fogunk tenni, mi 2021. március 31-éig az előírásoknak megfelelően benyújtottuk a beszámolónkat. Bizottsági üléseken, a beszámolónkat tárgyaló bizottsági üléseken természetesen a meghirdetett időpontban ott voltunk, részt vettünk, és most is örömmel állunk a tisztelt Ház rendelkezésére, a többi pedig nem a mi asztalunk.

Külön köszönöm Dudás képviselő úrnak a fogyatékkal élők jogvédelmében folytatott munkánkkal kapcsolatos elismerő szavait. Azt gondolom, hogy van néhány olyan kiemelt terület, amely számomra, számunkra is különös jelentőséggel bír. Az egyik ilyen a fogyatékkal élők jogainak védelme kapcsán ellátott munkánk; igyekezni fogunk a jövőben is minden erőnkkel jelentős kapacitásokat csoportosítani erre a területre, hogy itt is, a jövőben is minél szélesebb körben tudjunk vizsgálatokat folytatni és megállapításokat tenni.

Az pedig, hogy a jelentéseinknek, vizsgálatainknak, a megállapításainknak mi az utóélete, és hogyan, milyen módon tesznek eleget vagy értenek egyet az általunk megszólítottak a jelentésünkben foglaltakkal, az nyilván a mi szerepünkön túlmutató kérdés. Mi igyekszünk minden esetben határozottan, egyértelműen megfogalmazni azokat a kéréseinket, jelzéseinket, elvárásainkat, amelyeket az adott jelentés kapcsán összegzésként állítunk, illetve megfogalmazunk. Amennyiben a jelentés címzettje nem ért egyet vagy ellenkező véleménye van a jelentésünkben megfogalmazottakkal, ott a törvény szerint még egy bizonyos egyeztetési procedúra következik, ahol mi újra el tudjuk mondani számára, hogy miért tartjuk fontosnak azt, amit a jelentésünkben megírtunk, felvetettünk, illetve lehetőségünk van arra, hogy a nem elfogadott, tehát a nem megvalósult, jelentéseinkben foglaltak tekintetében az országgyűlési beszámolónk kapcsán ezeket a témákat külön fölvessük.

Ahogy említettem az előbb, kicsit előreszaladtam, Dócs Dávid képviselő úrnak köszönöm azt, hogy megemlítette, hogy nagyszámú üggyel foglalkozunk. Ez így van, és ahogy igyekeztem az expozémban bemutatni, ez a tavalyi esztendőben növekedett, valószínűleg idén szintén növekedni fog az ügyszám. Ez tulajdonképpen annak tudható be részben, hogy az állampolgárok is felismerték azt a jogi lehetőséget és élnek azzal a jogi lehetőséggel, amelyet hivatalunk működése biztosít számukra. De például a területi irodáink létrehozása is nyilván generálni fogja azokat a személyesen benyújtott ügyeket, azoknak a számát növelni fogja, amelyeket az állampolgárok immár hat vidéki irodánkban is be tudnak nyújtani. Ezt fontosnak tartjuk, úgyhogy azt gondolom, hogy az ügyszámnövekedés azt támasztja alá, hogy a hivatalunk működése jó irányba halad, szükség van erre az intézményre, és mi pedig igyekszünk megszolgálni azt a bizalmat, amivel az állampolgárok megtisztelnek bennünket.

Végül, de nem utolsósorban, Ritter Imre képviselő úr, elnök úrnak szintén köszönöm a szavait, és még egyszer szeretném megköszönni a szép számban felsorakozott Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága tagjainak és elnök úrnak is azt az együttműködést, amit eddig is tapasztaltunk a részükről. Igyekezni fogunk a jövőben is megszolgálni ezt a bizalmat, és biztoshelyettes asszony a garancia arra, hogy ez a terület a jövőben is jó kezekben lesz. Természetesen jómagam is személyesen kiemelten fontos területnek tartom a nemzetiségek jogvédelmét.

Végül, de szintén nem utolsósorban, Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak is köszönöm a javaslatait, köszönöm a támogatásukat a munkánkkal kapcsolatosan. A nyilvánosság ereje talán, amit kiemelnék képviselő úr hozzászólásából: igen, mi is fontosnak tartjuk, és ahogy említettem a civil konzultációs testületünk működését, a nyilvánosság kapcsán megemlíteném még különböző, sajtóval kapcsolatos megnyilvánulásainkat, a honlapunkat, a Facebook-oldalunkat és mindazt a nyilvánosságot kereső és munkánkat a nyilvánosság elé táró platformokat, amelyeket használunk és használni szeretnénk a jövőben is. Igen, a mi munkánknak egy jelentős része a nyilvánosság, a mi munkánk eredményességében a nyilvánosság együttműködésére van szükség, és ebben igyekezni fogunk a jövőben is minden lehetőséget kihasználni.

Az órára nézve azt ígértem, hogy nem töltöm ki az időt, úgyhogy itt szeretném még egyszer megköszönni a tisztelt Országgyűlésnek az érdemi, szakmai vitát. Elnök asszonytól és az Országgyűléstől pedig azt kérem, hogy a 2021. évről szóló beszámolónkat fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)