ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jó kétszáz esztendővel ezelőtt a tengerentúlon élt egy politikus polihisztor, aki talán kicsit komolyabban vette a demokratikus elveket, illetve az alkotmányosságot, mint itt a kormánypárti padsorokban oly sokan, de egyébként talán az oktatásügy kérdését is. Benjamin Franklinről van szó. Valahogy úgy fogalmazott, hogy aki úgy gondolja, a tanulás drága dolog, az próbálja ki, milyen tudatlannak lenni.
Nos, ha megnézzük, mondjuk, a költségvetési sarokszámokat, akkor azt kell látnunk, hogy önök bizony úgy gondolják, a tanulás, az oktatásügy drága dolog, ezért nem is szívesen áldoznak rá. Mi viszont itt a konzervatív Jobbikban úgy gondoljuk, hogy ez a jövőbe való legjobb befektetés. Államtitkár úr, önök szerintem simán el tudnák viselni, hogy a magyar társadalmat tudatlanságra kárhoztassák, azt is látjuk egyébként, hogy valamilyen tekintetben ez is a céljuk. Viszont erre is nemet kell mondanunk.
Hogy mekkora a baj, hadd utaljak én is a PISA-felmérésekre és az ilyen-olyan kompetenciamérések eredményeire, amelyek szerint 15 éves fiataljaink 25 százaléka gyakorlatilag funkcionális analfabéta. De a baj még ennél is nagyobb, hiszen van olyan pártvezető is, aki egy egészen egyszerű Facebook-posztot sem tud értelmezni. Miről is lenne szó? Most, amikor már azt gondoltuk, hogy önök eltaposták a civil társadalom utolsó egészséges megnyilvánulásait is, végre megjelentek a polgári öntudat és szabadság kis lángocskái. Nekünk ezeket egyébként úgy kellene óvni, olyan féltő módon hozzájuk viszonyulni, hogy ezt az önök propagandasajtója, médiája ne tudja egy kávét kérve és hátradőlve kihasználni. Éppen ezért szeretnék itt is arra kérni mindenkit, hogy fejezzük ki a szolidaritásunkat ellenzéki oldalon is, ha kell, legyünk ott egyszerű tüntetőkként ezeken a demonstrációkon, de ne telepedjünk ezekre rá. Ne akarjuk kiszervezni a civilek kezéből magát a szervezést!
Államtitkár úr, öntől viszont azt kérdezném, hogy mégis meddig akarják még tankerületi csinovnyikok megfélemlíteni és megalázni a magyar pedagógusokat. Hány tanárt fognak még kirúgni csak azért, mert részt mernek venni ezekben a tiltakozásokban? Államtitkár úr, válaszoljon nekem: mikor lesz már itt végre új klebelsbergi modell, új klebelsbergi fordulat Magyarországon!
Holnap emlékezünk Klebelsberg Kunó halálának 90. évfordulójára, a két világháború közötti időszak legendás oktatásügyi minisztere bizony komolyan gondolta, amikor azt mondta, hogy a jövőt az iskolákban alapozzuk meg. Államtitkár úr és kormánypárti képviselőtársaim, önök mit gondolnak, Orbán Viktor komolyan gondolta azt, hogy versenyképességünk aranyfedezetét fiataljaink tudása jelenti? Ehhez a tudáshoz, amely nem jön létre csak úgy magától, bizony elhivatott, jól felkészült pedagógusok is kellenének. Éppen ezért a legjobb fiatalokat kellene erre a pályára odavonzani és ott is tartani.
De ha igaz az, hogy az iskola tulajdonképpen kicsiben a társadalmat formázza, akkor jogos a kérdés, hogy hogyan akarunk eredményes, hatékony és méltányos oktatást Magyarországon, ha ez a társadalom félfeudális, az önök politikája autoriter, és ezt a társadalmat egy iszonyatos szociális válság sújtja. Talán emlékeznek még önök arra a nyílt levélre, amit egy penészes pincelakásból fogalmazott meg egy pályakezdő pedagógus. Orbán Viktornak volt egy válságkezelési jó tanácsa is, amely úgy szólt, hogy fogyassz kevesebbet, vagy pedig keress többet. Egész egyszerűen ennél kevesebbet fogyasztani már fizikálisan képtelenség lenne ezeknek a pályakezdő pedagógusoknak is. Az pedig, hogy ők többet tudjanak keresni, egyes-egyedül önökön múlik, hiszen itt nincs hálapénz, nincs valamiféle zsíros közbeszerzés túlárazott formában.
Képviselőtársam, államtitkár úr, ön fel fogja tenni a kérdést, hogy honnét szerezzünk erre pénzt. Nem kellene, mondjuk, a Vodafone-ra, a veszteséges Vodafone-ra százmilliárdokat elszórni, vagy éppen meg lehetne adóztatni az önök oligarcháit is, ha már a katásokkal úgy ki tudtak babrálni. Erkölcsi és anyagi megbecsülés lenne az a titok, amit fel kellene fogni, hogy végre azokat a problémákat, amelyek a hazai oktatásügyben bizony megvannak, rendezni lehessen.
Ehhez kérünk mi egy új klebelsbergi fordulatot az oktatásügy terén Magyarországon. Köszönöm. Várom érdemi és cinizmust nélkülöző válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
(11.40)