DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedje meg, képviselő asszony, hogy két részre szedjem a válaszomat. Először is a mostani gazdasági helyzet kiváltó okairól szeretnék beszélni, a második pedig arról szól majd, hogy mit tesz a kormány, ami valóban egy fontos kérdés.

Most úgy látom, hogy a kiváltó okokban nem értünk egyet. A kezdetektől fogva elmondtuk, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen európai válaszok születnek a háborús helyzetre. Lehetett volna ez egy regionális konfliktus, mint ahogy volt 2015-ben, de sajnos most már nem az, és ennek az is oka, hogy rossz gazdasági válaszok születtek, elsősorban Brüsszelben, és elsősorban azért, mert arról volt szó eleinte, hogy nem lesznek energetikára kiterjedő szankciók, júniustól kezdve ezt felülírták, mint ahogy az elmúlt uniós csúcson is teljesen egyértelmű jelét adták annak, hogy még tovább mennének ezen a téren, miközben a következmények egyértelműek. Most a következmények elsősorban Európát sújtják gazdaságilag, benne Magyarországgal.

Most látom azt a törekvést, azt a kétségbeesett törekvést, hogy megpróbálják azt érzékeltetni, hogy ez az egész csak Magyarországot érinti. Akkor hadd mondjak pár példát Európa különböző részeiből! Azt általánosságban elmondhatjuk, hogy Európa a recesszió rémével néz szembe. A vállalatok korlátozzák a termelést vagy egyes esetekben le is állítják, Németországban minden negyedik családi vállalkozás elbocsátásokat tervez. Ausztriában 70 éve nem látott magasságba emelkedett az infláció, a háztartási energiaárak egy év alatt 64 százalékkal emelkedtek, tehát nem nálunk, hanem Ausztriában. (Szabó Szabolcs közbeszól.) Egy potsdami kutatóintézet szerint a német lakosságnak 30 százalékkal kellene korlátoznia a fogyasztását ahhoz, hogy túljussanak az energiaválságon. A német szövetségi hálózati hatóság szerint továbbra is nagy az esélye annak, hogy Németországban nem lesz elég gáz  tehát egy nálunk sokkal nagyobb és gazdagabb országban ez a helyzet. A Valutaalap számításai szerint az euróövezetben félszázalékos lehet a gazdasági növekedés 2023-ban, ez stagnálásközeli állapot. Az augusztusi adatok alapján már öt uniós tagországban csökkent az ipari termelés. És hogy még egyet mondjak: az OECD elemzése szerint az eurózóna gazdasági kilátásai romlottak a leginkább a világon, hogyha az összes nagy gazdasági térség számait nézzük.

(9.50)

Tehát ezekből teljesen egyértelmű, hogy amikor önök azt állítják, hogy csak Magyarországot sújtják gazdasági nehézségek, az egész egyszerűen nem igaz. (Orosz Anna: A bérek vásárlóértékét is szokták nézni?  Az elnök csenget.)

És a probléma az, tisztelt képviselő asszony, hogy az EU úgy lépett a szankciók útjára, hogy energetikai kérdésekben nem önellátó. Ha csak a gázellátást nézem, akkor 40 százalékos függésben van; Magyarország esetében ez 85 százalékos. Oroszország, a szankciók címzettje mindeközben összehozta már azt a bevételt, amit tavaly egész évben; és hogy még egyet mondjak, 30 százalékkal növelte az eladásait az olajeladások terén Kína irányába. Oroszországnak tehát nem fáj annyira, az amerikai cégek jól keresnek, Kína távolról nézi az egészet, Európa viszont szenved. És itt nézünk szembe azokkal a következményekkel, amelyekre részben ön is utalt.

És hogy mit tesz a kormány? Önök szerint semmit. Ezzel szemben az adókedvezmények rendszerét fenntartjuk, itt már említettem, több mint ezermilliárdos összeget hagyunk a családoknál; kifizettük a 13. havi nyugdíjat; fizetünk nyugdíj-kiegészítést, nyugdíjprémiumot; érvényben marad a fiatalok adómentessége; meghosszabbítottuk a benzinárstopot. Hogyha önökön múlna, akkor nem 480 forint lenne a benzin Magyarországon, hanem akár duplaannyi. Meghosszabbítottuk az élelmiszerárstopot; fenntartjuk a kamatstopot, amelyet önök szintén mint árkorlátozó intézkedést nem támogatnak, és fenntartjuk a rezsitámogatást. Szerintem is fontos az, hogy milyen mozgástere van a kormánynak, illetve a családoknak a rezsi ügyében, és nem tudjuk megkerülni azt a tényt, hogy 181 ezer forintos támogatást nyújtunk átlagban. Ha önökön múlna, hogyha önök lennének kormányon, akkor ilyen támogatás nem lenne.

És ami az önkormányzatok kérdését illeti, azt fontos dolognak tartom, hogy minden önkormányzat felméri, hogy ebben a helyzetben hogyan tud részt venni a közös munkában. Csak egy dolgot kérek: a cselekvésképtelenséget ne a kormányra mutogatással próbálják ellensúlyozni. Évekig hallgattuk azt, legalábbis hosszú hónapokig, hogy a főváros például hogy ki van véreztetve. A saját pénzügyi tervei szerint az iparűzésiadó-bevétel például eléri azt a szintet, mint amennyi a járvány előtt volt, miközben az elmúlt években folyamatosan növekedett. Ebből is látszik, hogy a pénzügyi mozgástere megvan a Fővárosi Önkormányzatnak is ahhoz, hogy ebben a munkában részt vegyen.

Hogyha cselekvésképtelenek, akkor tényleg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) egy dolgot kérünk, hogy ne fogják az egészet a kormányra. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)