DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény azaz az úgynevezett infotörvény információszabadsággal összefüggő rendelkezéseit az információszabadság minél nagyobb fokú érvényesülése érdekében módosítsa.
Mindenekelőtt kiemelném, hogy az információszabadság biztosítására, annak érvényesülésére Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít. Az információszabadság alapjait a korábbi alkotmány, illetve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény teremtette meg, amely kereteket az Alaptörvény és az infotörvény csak tovább szélesített, biztosítva az információszabadság alapvető alkotmányos funkciójának érvényesülését. Az információszabadság alkotmányos funkciója ahogy az Alkotmánybíróság már korai döntéseiben is megfogalmazta abban ragadható meg, hogy az az állam demokratikus működését, illetve szélesebb értelemben véve a közügyek átláthatóságát a közérdekű adatok megismerhetőségén keresztül garantálja.
Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, amelynek az Alaptörvényre tekintettel való érvényesülését az Országgyűlés az infotörvény elfogadásával biztosította. Az infotörvény az irányadó alkotmányos kereteknek megfelelően, erre irányuló igény alapján lehetővé teszi az adatok megismerhetőségét, sőt ezen túlmenően, a törvényben meghatározott adatok tekintetében egyenesen proaktív módon, azaz külön igény benyújtása nélkül, az úgynevezett közzétételi listák útján is előírja az adatok rendelkezésre bocsátását. Mindezeken túl, ahogyan az Alkotmánybíróság azt több ízben már szintén kiemelte, az információszabadság mint alapjog érvényesülése érdekében a jogalkotónak nem csupán az igény megismerhetőségét, hanem azzal kapcsolatban az érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget is biztosítania kell, ez teszi lehetővé ugyanis azt, hogy az információszabadság a gyakorlatban is kikényszeríthető és gyakorolható legyen.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Megjegyzendő, hogy a jogalkotó az előbbiekben említett követelményeknek az infotörvény keretei között már az eddigiekben is maradéktalanul eleget tett, sőt azon túlmenően nem csupán bírói, hanem az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdésének megfelelően, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásával hatékony hatósági jogvédelmet is biztosított az adatigénylők számára.
(11.00)
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja tehát az, hogy a kormány a már jelenleg is fennállóan, igen széles körűen biztosított adatnyilvánosságot szélesítse, illetve hatékonyabbá tegye, amely cél eléréséhez a törvényjavaslat két alapvető területen javasolja az infotörvény hatályos rendszerének kiegészítését, pontosítását. Egyrészről az infotörvény immáron önálló alcím alatt rendelkezne a közérdekű adat megismerésével összefüggésben indítható perekre vonatkozó, lex specialis jelleggel alkalmazandó szabályokról, valamint az e perek hatékony és gyors lefolytatása érdekében alkalmazandó rendelkezésekkel egészítené ki azt, illetve ezen túlmenően a korábban már említett proaktív adatnyilvánosság keretében létrehozná a központi információs közadat-nyilvántartást is, amely bárki számára díjmentesen hozzáférhető módon tartalmazná a közzétételre kötelezett közfeladatot ellátó szervek gazdálkodási adatait.
Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan már említettem, a közérdekű adat megismeréséhez és terjesztéséhez való jog maradéktalan érvényesülésének záloga, hogy az adatigény esetleges elutasítása esetén az adatigénylő bírósághoz fordulhat. Ugyan e perek már az infotörvény hatályos rendelkezései értelmében is soron kívül folytatandók le így tehát a jogalkotó már korábban is az e perek mielőbb lefolytatását priorizálta , Magyarország Kormánya az Európai Bizottsággal való tárgyalások során vállalta, hogy az e perek tekintetében a jövőben nem csupán soronkívüliséget biztosít, hanem olyan rendelkezéseket is elfogad, amelyek az e perek mielőbbi gyors és hatékony lefolytatását erősítik. Így a kormány arra tesz javaslatot, hogy az információszabadsággal összefüggő perek a sajtó-helyreigazításra vonatkozó, a polgári perrendtartásról szóló törvényben jelenleg is alkalmazott speciális szabályokat vegyék alapul, amely utóbbi pertípus már jelenleg is igen rövid határidőket ír elő ezen perek mielőbbi lezárása érdekében. A törvényjavaslat tehát annak elfogadása esetén a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonló, szigorú határidőkhöz köti majd az adatigények elutasításával összefüggő perek lefolytatását, elősegítve ezzel az adatigénylők jogainak védelmét és az információszabadság maradéktalan érvényesülését is.
A perek gyorsítását többek között az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére, a perfelvételi tárgyalás kitűzésére, a tárgyalási időközre, valamint a fellebbezésre és a felülvizsgálatra vonatkozó speciális és rövid határidők teremtenék meg. Annak érdekében, hogy az információszabadsággal összefüggő perek minél gyorsabban lezáruljanak, a törvényjavaslat alapján a fentieken túl viszontkeresetnek, a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, bírósági meghagyásnak, keresetkiterjesztésnek, kereset- és ellenkérelem-változtatásnak nem volna helye, illetve igazodva az infotörvény hatályos szabályaihoz igazolásnak, felfüggesztésnek, valamint beavatkozásnak csak az infotörvényben meghatározott kivételekkel lenne helye.
Ezen utóbbi kivételek célja, hogy az adatigénylők helyzete ne váljon kedvezőtlenebbé. Így figyelemmel arra, hogy az infotörvény a 30 napos keresetindítási határidő tekintetében annak elmulasztása esetére jelenleg is lehetővé teszi az igazolási kérelem előterjesztését, illetve a felperes pernyertessége érdekében megengedi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beavatkozását, valamint a minősített adat megismerése esetében szükségessé teszi a titokfelügyeleti eljárás lefolytatását és ennek érdekében a per felfüggesztését, az e kivételeket a törvényjavaslat a továbbiakban is fenntartaná.
A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek hatékonyságát növeli a törvényjavaslat azon eleme is, hogy az írásbeli ellenkérelmet rövid határidővel lehetne előterjeszteni, illetve a bíróság a feleket felhívná arra is, hogy a perfelvételi tárgyalásra az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt hozzák magukkal, így az érdemi tárgyalás a perfelvételt követően nyomban megtartható és megtartandó is lenne.
A törvényjavaslat szerint továbbá, amennyiben a perben eljáró alperes azaz a közérdekű adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv írásbeli ellenkérelmet nem terjeszt elő, valamint a tárgyaláson sem jelenik meg, és így védekezést szóban ott sem ad elő, úgy a bíróság a keresetet nem vitatottnak tekinti, és ha a per megszüntetésének a polgári perrendtartás általános szabályai szerint egyébként sincs helye, a felperes kérelmének megfelelően marasztalja az alperest. Ez a gyakorlatban tehát azt jelenti, hogy az adatkezelő mulasztása az adatigényről szóló pert nem lassíthatná, sőt az esetleges alperesi mulasztást az adatigénylő javára kellene értékelni.
A perek gyors lefolytatását garantálná azon módosítás is, amelynek értelmében a bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított 15 napon belül foglalná írásba. A törvényjavaslat továbbá a perek lefolytatását végül, de nem utolsósorban azzal is gyorsítaná, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított 15 napon belül volna köteles elbírálni, míg e határidő a felülvizsgálati eljárás esetén a Kúria esetében 60 napban kerülne meghatározásra.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat másik hasonlóan fontos, szintén az információszabadságot biztosító eleme az, amely a proaktív információszabadság keretében létrehozná a központi információs közadat-nyilvántartás elektronikusan elérhető felületét. Az e-felület bárki számára ingyenesen elérhető volna, az azon közzétételre kötelezett szervek öt évig elérhető módon, legalább kéthavi frissítéssel pedig e helyütt tennék közzé a törvényjavaslatban meghatározott alapvető gazdálkodási adataikat. A törvényjavaslat szerint a közzétételre kötelezettek köre az államháztartásról szóló törvény szerinti, a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek szinte teljes egészét, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatokat fedné le.
A felületen közzétételre kerülnének az 5 millió forintot meghaladó uniós vagy hazai forrásból megvalósuló támogatások, az árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések, valamint a nem alapfeladatok ellátására vonatkozóan fordított kifizetések adatai. Az adatok között többek között fel kellene tüntetni továbbá a szerződő felek nevét, illetve támogatás esetén a kedvezményezetteket, a szerződés vagy a támogatás típusát és tárgyát, valamint a személy adószámát, a szerződés ellenértékét, a támogatás tárgyát, valamint a kifizetett összeget, ellenértéket is.
Kiemelendő, hogy közbeszerzések esetében a közbeszerzési eljárás azonosítóját is fel kellene tüntetni, amellyel az adott közbeszerzés az úgynevezett elektronikus közbeszerzési rendszer, az úgynevezett EKR-portálon is azonosíthatóvá válik, megkönnyítve ezzel az ahhoz tartozó dokumentumok közvetlen elérését. A felületre vonatkozó rendelkezések szerint az adatokat a felületen folyamatosan, de legkésőbb 2023. február 28-áig kellene közzétenni, e határidőig pedig a kormány rendeletben gondoskodna a felülethez való csatlakozás, az arra való adatfeltöltés részletszabályairól.
Tisztelt Országgyűlés! Ahogy azt a felszólalásomban többször említettem, a törvényjavaslat célja, hogy az információszabadság hatékony érvényesülését célzó intézkedéseket fogadjon el, ezzel növelve az átláthatóságot, illetve ehhez kapcsolódóan az állampolgárok bizalmát mind központi, mind helyi szinten a közfeladatot ellátó szervek működésében. Kérem, hogy a fenti célok elérése érdekében a törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)