SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely már a címében is deklarálja, hogy valójában a kormánynak nem is volt szándéka ezeken az ügyeken változtatni, nem is volt olyan eredeti szándéka, hogy legyenek jobbak vagy gyorsabbak ezek a bizonyos közérdekű adatért futó perek, mindösszesen azért csinálja ezt a kormány, azért terjesztette ide, hogy a Brüsszel által szabott feltételeknek megfeleljen, és ezért minél hamarabb jöjjenek azok a bizonyos brüsszeli pénzek.

Nagyon sok ilyen törvény van itt előttünk, nagyon sokról elmondtuk már ugyanazt a véleményt, amit most el fogok mondani. Természetesen tudjuk, hogy a kormány célja ezzel nem az, hogy az ország jobban működjön egy területén, vagy bármely ügyben megoldást nyújtsunk problémákra, hanem mindösszesen az, hogy a brüsszeli pénzek jöjjenek, hogy aztán azokat ugyanúgy el lehessen lopni, mint ahogy ellopták az elmúlt 12 évben. Tehát ne tévedjünk: a keret most is ugyanez.

Ha a konkrét javaslatba belemegyünk, akkor két ága van ennek: egyrészt javaslatot tesz, hogy hogyan lehetne a közérdekűadat-igénylési pereket gyorsítani, másrészt javaslatot tesz egy nyilvános adatbázisra. Mind a kettővel alapvető problémák vannak.

Először is a perek kapcsán a kormány fordítva ül a lovon. Arról beszélünk, most az államtitkár úr is arról beszélt, a fideszes képviselőtársam is arról beszélt, milyen jó lesz majd, hogy így meg úgy, a perek majd rövidebb ideig tartanak. Ahelyett, hogy arról beszélnénk, és arra hozna ide javaslatot a kormány, hogy hogyan lehetne elérni, hogy ne is legyenek perek, merthogy magától minden állami intézmény, minden olyan intézmény, hatóság, hivatal, kormányzati intézmény és bárki, aki és amely adófizetők forintjaiból működik, az magától beszámol az alapadatokról, vagy ha kérés van, akkor magától teljesíti ezeket a kéréseket. Tehát nincs szükség perekre, ezért következésképpen nincs szükség arra, hogy hogyan és mint fogjuk a pereket majd gyorsítani.

Tehát teljesen fordítva ülünk a lovon, hiszen valójában a probléma nem az, hogy a perek hosszúak, a probléma az, hogy egyáltalán perek vannak, hogy rákényszerülnek az állampolgárok, újságírók, oknyomozó szakemberek vagy akár ellenzéki képviselőtársaim, hogy hosszú perekbe belebonyolódjunk azért, mert az önök által irányított hivatalok, hatóságok, államigazgatási és mindenféle egyéb adatszolgáltatók nem szolgáltatnak adatokat, kérésre sem szolgáltatnak adatokat. De ennél még rosszabb a helyzet, mert trükkök százaival próbálják megakadályozni azt, hogy az állampolgár információhoz jusson.

Elmondom, milyen trükkök vannak, hiszen ezeket átéljük. A kétszer 45 napot természetesen mindegyik hivatal próbálta kihasználni, és az utolsó napon adott választ a nála érdeklődő és adatot kérő igénylőnek, hogy nem is ő az adatkezelő, de természetesen nem mondja meg, hogy az államigazgatásban akkor kihez lehet fordulni azokért az adatokért. Rendszeres volt az, hogy ha egyáltalán kapott az igénylő adatokat, nem is azokat kapta, amiket kért, nem is olyan bontásban, nem is arra vonatkozóan. Ha pedig az történt, ami az esetek többségében, hogy kénytelenek voltunk perelni mi magunk is, DK-s képviselők, akkor rendszeresen üzleti titokra hivatkoztak, rendszeresen döntés-előkészítő anyagnak minősítettek dokumentumokat, amiket kértünk, vagy úgy, ahogy van, titkosították az egészet. Tehát lássuk be azt, hogy trükkök ezreivel élt a kormány és a kormányzati hivatalok azért, hogy semmilyen adatot ne kapjon az adatigénylő.

Vannak nekünk konkrét tapasztalataink is, hadd mondjam el a múlt heti esetet! A DK nevében én magam kértem ki a tavaly augusztus 20-ai állami rendezvényeknek a konkrét szerződéseit, számláit, mire költötte a kormány az adófizetők pénzét, a guruló turul valóban jól elköltött adófizetői forintnak minősül-e. Az ezt szervező cég, nyilván állami utasításra, nem adta ki, perelni kellett, megnyertük első fokon, megnyertük másodfokon. Önök szerint kiadta ezek után? Nem! Most az van, hogy a Kúriához fordul, megjátssza még ezt a trükköt is, hogy felülvizsgálati kérelemmel próbálja megakadályozni, hogy az adatok átkerüljenek.

De tudok olyat is, amikor Covid idején a vakcinabeszerzés vagy a maszkok állami beszerzése kapcsán különböző szereplők vettek részt a folyamatban, ezért a különböző adatigényléseket dobálgatták egymás között, mondván, hogy nem ők az adatkezelők, és mutogattak egy másik állami szereplőre, remélve nyilvánvalóan, hogy elhal majd a kezdeményezés. A mai napig nem tudható százszázalékosan, hogy ki milyen szerepet és hogy vállalt, és ezért aztán az adatigénylés is ellehetetlenül.

Nem szól a javaslat arról, ami egyébként ennek az egész rendszernek még a fő problémája, hogy a végül megszülető, jogerős bírói ítéleteknek a végrehajtása szintén kérdéses. Jelenleg ugyanis a rendes végrehajtói eljárásokra van ez ráterhelve, hogyha ilyen helyzet előáll, hogy márpedig egy adatigénylő jogerősen pert nyer, de a végrehajtási szabályokat nem erre találták ki, nyögvenyelősen működik ez a dolog is. De természetesen a kormányt ez nem érdekli, nem az az érdeke, hogy egyébként aztán végrehajtásra kerüljenek azok a közérdekű adatok iránt indított perek, amelyeket rendszeresen el is veszít a kormány.

Szóval, a lényeg az, összefoglalva, ez a része a javaslatnak, hogy teljesen-teljesen fordítva közelítjük meg vagy közelíti meg a kormány ezt a kérdést. Itt valójában arról kellene beszélnünk, arra kellene itt javaslatot tennünk és megvitatnunk, hogy hogyan nem lesznek perek, hogyan és mint fognak adatokat kiadni szépen, rendben, az állampolgárok kérésének megfelelően az egyes állami hivatalok, de erről szó nincs ebben a javaslatban.

Van viszont szó másrészt egy közadattárról. A közadattár-javaslattal is súlyos problémák vannak. Probléma van abból a szempontból, hogy úgy próbálja eladni ez a törvényjavaslat ezt, mint egy varázsütésre létrejövő szuper tárhelyet, ahol majd minden adatot megtalálnak az érdeklődők. Azonban a szövegből nemhogy ez nem derül ki, ennek az ellenkezője derül ki. Egyfelől tudjuk azt, hogy rengeteg honlapon már most is fönt vannak, igaz, nagyon eldugott, nagyon-nagyon nehezen megtalálható helyen bizonyos alapadatok, tipikusan gazdálkodással összefüggő adatok. Próbálják megnézni, hogy a parlament honlapján hol találják meg például az Országgyűlésre vonatkozókat! Tényleg embert próbáló feladat, borzasztóan hátul van, ott is jól eldugva, és olyan címszavak alatt, hogy komoly emberi erőfeszítést igényel, hogy az ember ezt megtalálja. De vannak, csak a probléma az, hogy ezek az adatok tipikusan nem segítik az adatok iránti igényt támasztó állampolgárokat, hiszen tipikusan nem lehet belőlük megtudni részletes adatokat, kumulált adatokat tartalmaznak, átlagokat, éves összesítést, és olyan típusú adatokat, amelyek pont nem szolgálják azt, amire az állampolgár kíváncsi.

(11.20)

Másrészt nem tudom, tudjae a beterjesztő, hogy egyébként létezik közadattár most is, kozadattar.hu-nak hívják, most is van egy jogszabályi előírás, hogy oda állami hivataloknak, hatóságoknak és mindenféle állami szereplőknek kell bizonyos adatot szolgáltatni; menjenek fel, nézzék meg, több mint 3 ezer szereplő, majdnem 4 ezer szereplő tölt föl valamiféle adatot, talán 200 ezernél is több adatsor van benne. Az pont úgy működik, ahogy az önök által most javasolt és létrejövő közadattár fog működni, magyarán: egybe, egy kalapba van öntve minden, és ember legyen a talpán, aki abban bármit megtalál, bármilyen általa igényelt vagy olvasni szeretett adatot ott ki tud silabizálni és a keresőből meg tud ismerni. Teljesen nyilvánvaló, hogy az ilyenfajta ömlesztett adatbázisnak nem az az értelme, nem az a célja, nem azért hozzák önök létre, hogy abból bárki érdemi adatokhoz jusson, hanem azért, hogy ki lehessen pipálni, hogy önök mintha csináltak volna ezen a területen valamit, hogy elmondhassák Brüsszelnek, hogy lám, ez milyen jól létrejön, hátha Brüsszel ezt elhiszi, és akkor jön a pénz, amit önök olyan nagyon várnak.

Az már tényleg apró szakmai részlet, hogy ráadásul a definíciós…  hogyha megnézzük, hogy mely intézményekre fog vonatkozni ez a bizonyos közadattár, akkor az nem ugyanaz, nem ugyanaz a kör, mint amelyre az infotörvény vonatkozik, tehát magyarán, az infotörvény alapján egyes hivataloknak, hatóságoknak kell adatot adni, de ezek olyanok, amelyeknek egyébként nem kell ebbe az adattárba beküldeniük az adataikat. De ez már csak hab a tortán tényleg, mert a fő probléma nem ez.

Hadd mondjam itt el, természetesen élünk a gyanúperrel, hogy ezt az adattárat és az ehhez szükséges informatikai fejlesztést meg honlaptervezést meg honlap-üzemeltetést és hasonló nyalánkságokat, amiket ilyen informatikai beszerzések kapcsán a kormány az elmúlt 12 évben művelt, szinte biztos, hogy olyan cégek fogják természetesen megkapni, amelyek a Fideszhez állnak közel és a Fidesz oligarcháihoz állnak közel. Bármire megesküszöm, hogy pár hónap múlva interpellálni fogunk, kérdést fogunk feltenni, mert addigra kiderülnek ezek a bizonyos beszerzések, és megint csak arról fogunk beszélni, hogy milliárdokat elköltött a kormány valójában teljesen feleslegesen, valójában a problémát nem megoldva, valójában létrehozva valamit, de az nem is működik, nem is úgy, de a hozzá közel álló cégeknek és informatikai beruházást intézőknek megint csak oda tudott adni egy jó megbízást.

Összefoglalva tehát, ez az egész törvényjavaslat azon túl, hogy maga a kerete hazug, azon belül semmilyen megoldást nem nyújt arra a problematikára, amire vonatkozna, semmilyen módon, egyetlenegy része nem jó arra, hogy ez a terület kitisztuljon vagy jobban működjön, ezért a DK ezt a javaslatot nem tudja támogatni, nem fogja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket.