SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azon ritka alkalmak közé tartozik a mostani törvényjavaslat tárgyalása, amikor alapvetően sok-sok pozitívumot, a választók, az állampolgárok számára sok jó javaslatot tartalmazó törvénycsomaghoz van szerencsénk itt a Ház falai között. Ilyen szempontból tulajdonképpen mindegy az, hogy ezek közül melyek azok, amelyek uniós irányelv átültetéséről vagy bármiféle uniós szabályozás magyarországi alkalmazásáról, vagy annak a hazai gyakorlatba való bevezetésről szólnak, és melyik része az, amit a kormány maga javasol ebben a témakörben.

Mindenképpen egy fontos területről, mindenképpen egy olyan ügyről beszélünk, amivel nem foglalkozunk eleget, sokkal inkább foglalkozni kellene ilyen ügyekkel itt, a Ház falai között, mint az előző törvényjavaslattal, hogy csak úgy mondjak egy példát, hiszen a fogyasztóvédelem meggyőződésem szerint még nem éri el azt a szintet, ami egyébként szükséges lenne. Széles körben tapasztalt vélemény az az állampolgárok részéről, hogy számos fogyasztóvédelmi problémájukra nem látnak megoldást, nem tudnak megoldást találni, nem érzik úgy, hogy ha Magyarországon bárkit mint fogyasztót bármiféle probléma ér, akkor azt megnyugtatóan tudja kezelni a mostani intézményrendszer meg a mostani panaszrendszer.

Ezért aztán, hogyha hozzányúlunk egy ilyen kérdéshez, mint most tesszük, akkor az önmagában már mindenképpen egy pozitív és jó lépés. A javaslatcsomagban számos olyan elem van, ami jó a fogyasztónak, ami előnyös lesz az embereknek, és ezeket üdvözölni kell. Ezek mindenképpen fontos javaslatok. Hozzáteszem, hogy  és pont ez a gyengéje tulajdonképpen ennek a javaslatnak  ezeknek a gyakorlatba való átültetése, ha úgy tetszik, a végrehajtása kapcsán vannak és maradtak bennem kérdések és kétségek.

Hogy konkrétumokat mondjak: az egyik fontos része ennek a javaslatnak, hogy a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló, hogy így mondjam, képviseleti keresetek is lehetővé válnak. Ez kicsit, ha jól értem, az amerikai mintát veszi át, vagy az Amerikában évtizedek óta létező jogintézményhez hasonlít, amit csoportos problémák esetén sikeresen alkalmaztak ott fogyasztóvédők. De hasonlít rá, van egy európai megoldás is erre, több ország használ európai típusú, opt-in-típusú megoldásokat ebben. Tehát ez jó példa, és nézzük meg, hogy Magyarországon működik-e. Ilyen külföldi intézmények hazai jogba és hazai gyakorlatba való átültetése kapcsán mindig az szokott lenni a probléma, hogy azért egy az egyben nem lehet átültetni, tehát igazából a szabályok szépek, csak hogy a gyakorlatban ez valójában működike, illetve valóban végig lette gondolva, hogy a fogyasztók ilyenkor tényleg csoportosan hatékonyabban tudnake fellépni, milyen kohézió jön létre közöttük, mit és hogyan tud ebben az állami intézményrendszer segíteni. De mondom, ettől még az ötlet támogatandó, szerintem ez a javaslat is helyes.

A gyakorlati része kapcsán vannak bizonytalanságok bennem, hogy ezek vajon fognake működni, és nem fogunke itt ülni fél év múlva, egy év múlva, amikor arról fogunk beszélni, hogy ja, ez valójában nem lett egészen végiggondolva a magyarországi viszonyokra, és ezért nem is működik, ezért aztán majd jön a kormány, hogy módosítsuk.

A másik, és ennél, ha úgy tetszik, akár jelentősebb kérdéskör az, hogy azon sok-sok fogyasztóvédelmi intézkedés kapcsán, ami a javaslatban szerepel  így például, hogy a webáruházat üzemeltető cégeknek hogyan kell eljárni, akadálymentesíteni kell, de nemcsak a honlapot, hanem minden kapcsolódó dokumentumot, és a többi , azt nem látom ebben az előterjesztésben, hogy miközben ez a fogyasztóknak jó, de azért, hogy úgy mondjam, ne dögöljön meg a tehén se, tehát hogy a vállalkozásokra ez milyen terhet ró. Készülte arra bármiféle hatásvizsgálat, végiggondoltáke a törvény előterjesztői, hogy az ilyen típusú pluszfoglalkoztatás, pluszszolgáltatás, ha úgy tetszik, nyilvánvalóan plusz adminisztratív és egyéb terhet jelent a vállalkozások számára. Én azt gondolom, ha úgy tetszik, fogyasztóként és a fogyasztókat támogatandóként is, hogy természetesen ennek van egy felvállalható és egy bevállalható szintje, és kell is hogy legyen, azonban nagyon fontos lenne tudnunk ennek a törvénynek a vitájakor, illetve megítélésekor, hogy gondolte erre a jogalkotó, létezike erre bármiféle hatásvizsgálat, és ha igen, akkor azt megismerhetjük-e.

És bocsánat, itt teszem azt hozzá, hogy mint oly sokszor mondtuk, az ilyen típusú javaslatoknál borzasztó fontos lenne a szakmai szervezetek véleményét megismerni. Én értettem az államtitkár úr előterjesztésében, hogy azt mondta, hogy ezt támogatták a szakmai szervezetek. Ezen túlmenően azért ilyenkor tényleg hasznos lenne ezeket a támogatásokat vagy a részletes véleményüket olvasni is, akár a törvényjavaslat mellékleteként, vagy bármiféle olyan háttéranyagként… (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Igen, csak hát ez mégsem vezetődik át a gyakorlatba, hogy ez tényleg megismerhető legyen.

A legvégén pedig annyit tennék hozzá, hogy én keveslem azt a részét a törvényjavaslatnak, ami azzal foglalkozik, hogy ha valaki nem így jár el, tehát hogyha nem az a weblap, az a bármiféle olyan online szolgáltató, amelyik egyébként nem hajtja végre ezeket a típusú változtatásokat, nem fog ilyen értelemben a fogyasztók számára barátságosabb módon működni, azzal mi történik, és mi a retorziója e szabály be nem tartásának. Vane erről valamilyen rövid megjegyzés? Illetve van egy picike kis rész, ami foglalkozik azzal, hogy természetesen ezt minden eszközzel igyekszik majd betartani a kormány, de nem látom azt, hogy elég radikális retorzió lenne mögé rakva. Nem látom azt, hogy ezért aztán ezek az egyébként, mondom, jó irányba tett jó lépésecskék valóban átültetődneke a gyakorlatba, illetve ha mégsem, akkor kikényszeríthetőe, és ha igen, hogyan, hogy ezt a fogyasztók mégiscsak érzékelhessék.

Ezeket tartottam, még egyszer mondom, az egyébként jó irányba tett, jó lépésnek értékelt törvényjavaslat-csomag fő, hangsúlyos pontjainak. Köszönöm szépen a figyelmüket.