DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelen napirendi pontban két törvényjavaslat együttes tárgyalására kerül sor. Ennek oka, hogy az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosításáról szóló T/1609. számú törvényjavaslat és az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslat egymáshoz szorosan kötődik.

A T/1609. számú törvényjavaslat egyes nemzetközi polgári igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosítására irányul, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvénynek való megfelelés érdekében. Ezzel korábbi hiányosságokat pótol.

Az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett 1980. évi hágai gyermekelviteli egyezmény és a 2004. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett 1970. évi hágai bizonyításfelvételi egyezmény úgy rendelkezik, hogy az egyezményhez utóbb csatlakozott államokkal az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha a korábbi szerződő államok kifejezetten elfogadták a csatlakozást. A nemzetközi szerződéskötési eljárás hatályos szabályai szerint a csatlakozások elfogadásáról szóló nyilatkozatokat a kihirdető jogszabálynak tartalmaznia kell.

Ennek a követelménynek tesz eleget Magyarország részéről a javaslat, mert a csatlakozások korábbi elfogadása enélkül történt. A gyermekelviteli egyezményhez való csatlakozások elfogadása az Európai Unió Bírósága véleménye alapján kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik, így ezen időponttól tanácsi határozatokkal kerül sor a csatlakozások elfogadására. Ebből következően csak az ezt megelőző időszakban Magyarország által elfogadott csatlakozások tekintetében szükséges a törvénymódosítás. A bizonyításfelvételi egyezményt kihirdető törvényhez fűzött mellékletben pedig azok az államok kerülnek feltüntetésre, amelyeknek az egyezményhez történő csatlakozását Magyarország az eddigiekben elfogadta. A javaslat továbbá arra is irányul, hogy az Országgyűlés fogadja el az egyezményhez a közelmúltban csatlakozott Georgia, Málta, Nicaragua és Vietnám csatlakozását is.

A fentieken túl a javaslat tartalmazza a bizonyításfelvételi egyezményhez és a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett 1965. évi hágai kézbesítési egyezményhez Magyarország részéről tett fenntartások, nyilatkozatok angol nyelvű szövegét is. Ez ugyancsak a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvénynek való megfelelést szolgálja, kiegészítve az eddig csak magyar nyelven megállapított fenntartásokat, nyilatkozatokat.

Tisztelt Ház! A továbbiakban az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatban szereplő törvénymódosítások fő célkitűzéseit ismertetném.

Az egyes szellemi tulajdonjogi tárgyú törvények alapvetően eljárási természetű módosítására részben a gyakorlati tapasztalatok alapján, részben pedig az Európai Unió jogának való megfelelés céljából kerül sor. A versenytörvény módosítása a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról szóló 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, vagyis az uniós jognak való megfelelést szolgálja. Emellett a javaslat új eszközt biztosít a Gazdasági Versenyhivatal számára a vállalkozások jogkövető magatartásának támogatására, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján megvalósítja az összefonódás-ellenőrzési szabályok finomhangolását is.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása alapján a természetes személy adós esetén kibocsátásra kerülő hatósági átutalási megbízások és letiltások során a végrehajtás alól mentes minimumösszeg megemelésre kerül 60 ezer forintra. Ez a mentesség a módosítást követően sem áll fenn teljes egészében a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. Vagyis ezen követelések kielégítése érdekében a jövőben is végrehajtás alá vonható a mentességet élvező összeg, az immár 60 ezer forint 50 százaléka. A privilegizált követelések behajtása továbbra is kiemelten lesz kezelve a végrehajtási eljárások során.

A végrehajtás során mentes minimumösszeg megemelése mellett az az összeg is megemelésre kerül, amely felett korlátlanul végrehajtás alá vonható a munkabér, illetve a fizetési számlán lévő összeg. Ez jelenleg munkabér esetén 142 500 forint, hatósági átutalási megbízás esetén pedig 114 ezer forint; mindkét esetben egységesen megemelésre került 200 ezer forint összegre.

Az emelést az indokolja, hogy a minimálbér is jelentősen megemelkedett az elmúlt évek során, továbbá a jogalkalmazói visszajelzések alapján az adósok helyzetét a levonási korlátok alacsony mértéke jelentősen nehezíti, így annak megemelése indokolt. 2022. január 1-jétől a minimálbér bruttó összege 200 ezer forint, míg a nettó összege 133 ezer forint; a garantált bérminimum bruttó összege 260 ezer forint, nettó összege pedig 172 900 forint.

Kiemelendő, hogy a részletfizetés lehetősége továbbra is biztosított a végrehajtási eljárások során, amelynek igénybevétele esetén a végrehajtási eljárás szünetel. A részletfizetésre tekintettel a letiltások felfüggesztésre kerülnek, újabb hatósági átutalási megbízás kibocsátására és az ingó, ingatlan vagyontárgyak értékesítésére nem kerül sor, amíg a részletfizetési megállapodásban rögzített összegeket az adós teljesíti.

(13.00)

A módosítás értelmében a jövőben a nyugdíjfolyósító szerv által nem havi rendszerességgel járó és ekként nem havi rendszerességgel folyósított kifizetésekből  például a 13. havi nyugdíj  kizárólag a gyermektartásdíj-követelés és a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege vonható le.

A módosítás alapján továbbá minden kárpótlási célú életjáradék mentessé válik a letiltás alól.

A végrehajtási eljárás során a becsértéket a végrehajtó állapítja meg. Amennyiben a becsérték megállapításával valamely érintett nem ért egyet, vagy az ingóság becsértékének megállapításához szakértő becsüs közreműködését kéri valamely fél, akkor a felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte. A módosítás alapján a költségekre a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog igénybe vehető a vonatkozó jogszabályok alapján.

A közjegyzőkről szóló törvény módosítása pontosítja a közjegyző helyettesítésére vonatkozó szabályokat, valamint egyértelműsíti a közjegyzői irodában tagként részt vevő személyek körét. Ezzel is átláthatóbbá teszi a közhatalmat gyakorló közjegyzők működését és elősegíti a jogszabályi koherenciát. A törvénymódosítás érinti továbbá azokat a közjegyzőket, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév betöltéséig kevesebb, mint öt évük van hátra. E közjegyzők az adminisztratív terhek alóli mentesülés érdekében nem kötelesek közjegyzői iroda alapítására.

A cégtörvény módosítása elsődlegesen jogharmonizációs célú, másodlagosan pedig a gyakorlatban felmerült pontosítási igényeknek tesz eleget. Az európai uniós jogi követelményeknek megfelelve 2023 augusztusától a magyar cégnyilvántartási rendszer képes lesz arra, hogy ilyen irányú megkeresés esetén tájékoztatást adjon arról, hogy vezető tisztségviselővé kinevezendő személy a magyar jogszabályok alapján büntetőjogi vagy cégjogi kizáró, eltiltási ok hatálya alatt áll-e. E tagállamok közötti kommunikáció az erre szolgáló informatikai csatornán keresztül, elektronikus úton, humán erőforrás igénybevétele nélkül zajlik majd.

A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása a gyakorlati visszajelzésekre reflektál, és a törvények közötti összhang megteremtését szolgálja. Ennek érdekében a módosítás alapján abban az esetben, ha az örökhagyó a halálakor ügyvéd volt, az irodagondnok felelősségi körébe kerül több kérdés eldöntése. Így az irodagondnok dönt arról, hogy az örökhagyó ügyvédi tevékenységével kapcsolatos okirat ügyvédi iratőrzési kötelezettséggel terhelte, továbbá az, hogy az okirat, a pénz, valamint a vagyontárgy ügyvédi letét tárgyát képezi-e. Az irodagondnok nyilatkozatához a hagyatéki leltár felvétele során a jegyző vagy a közjegyző kötve van. Emellett a javaslat a hagyatéki eljárásról szóló törvény előírásait a konzuli védelemről szóló törvény rendelkezéseihez is hozzáigazítja, tekintettel arra, hogy a konzuli tisztviselők már nincsenek felhatalmazva a jognyilatkozatokról vagy a jogügyletekről konzuli okirat kiállítására.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Annak érdekében, hogy a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény az ítélőtáblák illetékességi területét meghatározó 2. számú mellékletében az illetékességi területek a hatályos felosztásnak megfelelően szerepeljenek, szükségessé vált e melléklet újbóli megállapítása.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat érinti a külön élő szülő és a gyermek kapcsolattartására vonatkozó szabályozást is. Az Alkotmánybíróság közelmúltban közétett határozatában foglaltakra és a kapcsolattartás során gyakorlatban felmerült problémákra figyelemmel indokolt a polgári törvénykönyvnek a kapcsolattartásra vonatkozó határozat tartalmi elemeit keretjelleggel meghatározó rendelkezésének a kiegészítése. A kiskorú gyermek és a külön élő szülő közötti kapcsolattartás zavartalanságának biztosítása érdekében a módosítás már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás 2020. március 1-jével került a korábbi gyámhatósági hatáskörből bírósági hatáskörbe. Mostanra indokolttá vált az új szabályozás hatályosulási tapasztalatainak kiértékelése és a jogalkalmazási tapasztalatokra tekintettel kisebb módosítások, pontosítások elvégzése a nemperes eljárás szabályait tartalmazó, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvényben. E módosítások egyértelművé teszik az eljárás megindítására nyitva álló határidő számításának szabályát, erősítik az eljárás végrehajtási jellegét, és erősebb eszközöket kívánnak biztosítani a végrehajtást elrendelő bíróság számára arra az esetre, ha a kérelmezett önként nem teljesíti a végrehajtást elrendelő végzésben foglaltakat.

A javaslat a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény módosításával a gondnokoltak nyilvántartásához való közvetlen hozzáférés jogalapját teremti meg az adóhatóság részére az adózó konkrét ügyre vonatkozó eljárási képessége vizsgálatának a céljából.

Tisztelt Ház! Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatban foglalt módosítások tehát egyrészt jogharmonizációs célú rendelkezések, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kérdéseket rendezik. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve fogadja el a törvényjavaslatokat. (Taps a kormánypártok soraiban.)