SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselők! Jelen törvényjavaslat kapcsán fontos kiemelni, hogy 21 törvényt módosít. A javaslatok alapvetően technikai jellegűek, eljárási szabályokat módosítanak. Az indokolás szerint azonban ez korántsem így van, sőt már-már menetrendszerűnek mondhatók az ilyen és ehhez hasonló salátatörvények, amelyek például most javarészt a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó és a közjegyzőkről szóló törvényt módosítják.
Előbbi kapcsán ez részben érthető, hiszen számos olyan európai uniós tagságból eredő kötelezettségünk van, amelyek a szellemi tulajdon területét érintik. Külön érdekessége azonban a jelen javaslatnak, hogy látszólag egy olyan helyzetet kíván orvosolni, amelyet 2011-ben hatályba lépett módosítás idézett elő. Fontos volna tudni, és jó volna, ha a kormány megfelelő tájékoztatást adna arról is, hogy miért kellett erre 11 évet várni, amikor ez annyira elengedhetetlen. Különösen akkor érhetetlen az, amikor ténylegesen az látható, hogy gyakorlatilag évente módosítja a magyar Országgyűlés a szellemi tulajdonnal kapcsolatos egyes törvényeket.
A közjegyzőket érintő jogszabályok kapcsán hasonló gyakoriságot láthatunk a jogalkotás területén, mint a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok területén. Itt azt a pontot fontos kiemelni ismét mint jogalkotási furcsaságot, hogy a javaslat szerint a közjegyzői tevékenység közhatalmi jellegére tekintettel egyértelműen meg kell határozni a közjegyzői irodákban tagként részt vevő természetes személyek körét. A jogalkotói furcsaság itt is abban keresendő, hogy amennyiben a kormány ezt közhatalmi jellegre való tekintettel fontosnak és szükségesnek tartja, akkor miért nem gondoskodott korábban arról, hogy ezeket a módosításokat megalkossa.
Két további fontos területet szeretnék még kiemelni a javaslat kapcsán. Az egyik ilyen terület a gyermekjogokat érinti. A javaslatok több olyan területet is szabályoznak, amelyek alapvetően a gyermekjogokkal kapcsolatosan, így a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló nemzetközi egyezmény vagy a gyermekek szüleikkel való kapcsolattartása is idesorolható.
(A jegyzői székben Gelencsér Attilát dr. Tiba István váltja fel.)
Sajnálatos módon a kormány nem jeleskedik és korábban sem nagyon jeleskedett a gyermekek jogainak védelme érdekében. A Hintalovon Alapítvány által készített jelentés rámutat arra, hogy az Európai Unióban 2015-16-ban regisztrált szexuális célú emberkereskedelmi áldozatok fele magyar származású volt, 1310-ből 647-en, utóbbiak 64 százaléka gyermek. Ezen belül is 7,4 százalékban 11 éven aluliak.
Ugyanezen alapítvány egy idei jelentésében mutatott rá további problémákra, azaz, hogy több mint százezer gyermek nem jutott hozzá helyben semmiféle háziorvosi ellátáshoz 2020-ban. 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma.
A 2020/2021-es tanévben tízezerrel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.
A gyermekek 21,7 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés.
2020-ban 1800 olyan gyermek született, akinek az édesanyja maga is gyermek.
1800 százalékkal nőtt az egyházi szerepvállalás az elmúlt 12 évben a nevelőszülői hálózatoknál.
Konkrétan a kapcsolattartáshoz való jogra visszakanyarodva is számos problémát találunk. Számtalan olyan hír rázta meg a közvéleményt az idén, amely arról szólt, hogy miként bántalmazta vagy éppen sajnos oltotta ki gyermeke életét az egyik szülő, miközben a gyermek nála volt láthatáson. A gyermekek életének védelme az állam egyik első számú kötelessége, nem engedhető meg, hogy ilyen tragédiák bekövetkezzenek, amelyek egyébként elsősorban a rossz jogszabályi körülmények miatt valósulnak meg.
Beszédes az is, hogy a kormány a „gender” vagy „dzsender” szó használata miatt tagadja meg annak az isztambuli egyezménynek a ratifikálását, mely tartalmában pont segítene a gyermekeket megvédeni a bántalmazástól.
A másik ilyen téma, amit a javaslat kapcsán érinteni kell, a bírósági végrehajtásokra vonatkozik. A javaslatok számos kilakoltatással, illetve végrehajtással kapcsolatos tárgykört érintenek, amelyek elsődleges oka a nemzetközi kötelezettség teljesítése. Azonban itt is egy jogalkotói mulasztásra kell felhívni a figyelmet. Érthetetlen, hogy a kormány miért nem tesz semmit a probléma megoldása érdekében akkor, amikor itt az ominózus eset: Völner Pál államtitkárnak távoznia kellett tavaly, mert a gyanú szerint rendszeres milliós összegeket kapott annak érdekében, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket. Ellene pont a napokban vádat is emeltek, az ügyészség nyolc év börtönt kért rá.
Tehát van itt egy egyértelműen korrupcióban érintett rendszer, amely embertelen módon, sokszor nevetséges indokokkal lakoltat ki idős embereket a lakásukból, miközben egyébként a kormány a problémák megoldása érdekében még akkor sem hajlandó módosítani a vonatkozó törvényeket, amikor egyébként azok módosítása esedékes lenne.
Tehát itt van egy 21 törvényt magába foglaló salátatörvény, nem az a baj, ami több száz oldalon ebben benne van, sokkal inkább az, ami nincs benne. Úgyhogy azt gondolom, van még mit ezen dolgozni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)