JÁMBOR ANDRÁS IMRE (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót. Próbálom akkor egy másik szempontból megvilágítani, hogy mi a probléma ezzel a szociálistörvény-módosítással, ami azt változtatná meg, hogy míg az egyén, a család, az önkormányzatok, a karitatív szervezetek és az állam eddig egyként, egyforma súllyal volt felelős a bajbajutottakért, a rászorulókért, addig most önök ebben egy hierarchiát raknának ebbe a törvénybe.

A probléma az, hogy egyén és egyén között is van különbség, család és család között is van különbség, önkormányzat és önkormányzat között is van különbség, és bizony a karitatív és a civil szervezetek helyzete között is van különbség. Önök azt mondják ki ezzel a javaslattal, hogy az egyénnél igazából ugyanannyira van az öngondoskodásban felelőssége Mészáros Lőrincnek, ugyanannyira van az öngondoskodásban felelőssége Orbán Viktornak, ugyanannyira van az öngondoskodásban felelőssége, mondjuk, Rétvári úrnak, mint mondjuk egy Volán-busz-vezetőnek, akik tegnap sztrájkoltak, és egyébként azt tegyük hozzá, hogy elég csúnyán bántak velük a Volán vezetői. Hogyha megnézik a szakszervezet Facebook-oldalát, elég kemény történetek vannak ott leírva, például Balassagyarmaton állítólag azt mondták a sztrájkoló szakszervezetiseknek, hogy nem ismerik el azt a törvényes sztrájkot, ami tegnap zajlott le, illetve máshol pedig olyan embereket raktak be fuvarba, akik sztrájkolni akartak, és azokat az embereket pedig, akik nem akartak sztrájkolni, azokat rakták be olyan fuvarokba, amiket nem volt kötelező elindítani, tehát ilyenfajta módon sztrájkot tört lényegében a Volán vezetése.

De igen, van különbség aközött, hogy egy egyén buszvezetőként próbál megélni, nettó 260 ezer forintos fizetésből, vagy tanárként, és nem lehet azt mondani, hogy ő ugyanakkora felelősséggel essen latba az öngondoskodásban, hogyha bajba jutna, mint mondjuk, ha Mészáros Lőrinc eltöri a bokáját. Ezek nagyon-nagyon különböző dolgok, és ugyanígy a családoknál sem mindegy. És itt beszélhetünk akár nemcsak anyagi vagy osztálykülönbségekről, hanem beszélhetünk arról is, hogy valakit, akinek például nincsen családja, ebben a rendszerben diszkrimináció ér, hiszen kiesik egy pillér a hierarchiából, ami a bajbajutottak segítésére vonatkozik. Itt ez egy elég problematikus pont.

Ugyanígy problematikus, hogy nyilván akinek két gyereke van vagy öt gyereke van, aközött is erős különbség lesz a törvény alapján, és ez se tűnik a jogegyenlőség elvének egyébként messzemenőkig megfelelőnek.

De ugyanígy mehetünk tovább a hierarchia különböző pontjain, tehát hogyha megnézzük, hogy mondjuk mi a különbség az önkormányzatoknál, képviselőtársaim sokat is beszéltek erről, tehát mi a különbség mondjuk abban, hogy egy polgármester milyen hozzáállással vezeti a települését, mekkora egy település, hogy az önkormányzati képviselők hogyan állnak hozzá, ez iszonyatos különbségeket rak akár két kistelepülés közé is. De hogyha megnézzük, hogy mekkora lehetősége van, mondjuk, Debrecennek, és mekkora lehetősége van egy kistelepülésnek, akkor itt is óriási különbségeket látunk alapvetően, és ezek a különbségek ez alapján a törvény alapján a bajbajutottak megsegítésében is egy különbségtételt adnak ki ember és ember között.

A karitatív szervezetekről pedig ne is beszéljünk, hiszen az teljesen egyértelmű, hogy Budapesten  és itt most kicsit magam vagy a választókerületem ellen is beszélek  nyilván sokkal több karitatív szervezet és sokkal több civil szervezet van, amelyek a bajbajutottak megsegítésével foglalkoznak. És hogy Budapesten több van, az azt jelenti, hogy máshol kevesebb van; és ha máshol kevesebb van, az egy kényelmetlen helyzet a jogegyenlőség szempontjából, hiszen ebben a hierarchiában a negyedik pillér kapcsán is az derül ki, hogy különbséget tesznek ember és ember között, különbséget tesznek abban, hogy a bajbajutottakat meg kelle segíteni, vagy hogyan tudjuk megsegíteni, mert ha az adott településen például nincs olyan civil szervezet, amelyik ezzel foglalkozik, akkor az adott település lakóinak, hogyha bajba jutnak, kiesik egy lehetősége a segítségre, és akkor ott az van, hogy történik egy hiátus a szociális ellátásban.

Úgyhogy pontosan erről van szó az állam szerepe kapcsán, hogy nem csak kisegítő jelleggel kell ott lennie, és akkor kell ott lennie, amikor a bajbajutottak bajba jutnak. Tehát nem akkor kell az államnak kisegítő szereppel belépnie, hogyha végigmentünk már mindenféle rangsorokon, hanem az elejétől kezdve kell a társadalom kiszolgáltatott tagjait védeni. Köszönöm szépen.