JÁMBOR ANDRÁS IMRE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Kicsit furcsa lesz most így beszélni, de két képviselőtársam itt van, úgyhogy ők hallgatnak. Én is az energiaválságnál folytatnám, ami a kettővel ezelőtti hozzászólásnál abbamaradt, hiszen egyébként az energiaválság nagyon nagy mértékben kapcsolódik ahhoz a helyzethez, amiben vagyunk, vagy hát, ez okozza azt a helyzetet, amiben vagyunk, és hogy a szociális törvény módosításának pedig azért vannak olyan kapcsolódásai, amik jók lennének, ha megtárgyalnánk itt.

Az egyik ügy, amit be akartam hozni, ez a PB-gázpalackok ügye. Itt Berki Sándor jegyző úr, képviselőtársam szerintem tényleg gyakorlatilag végigjárta azokat az intézményeket, cégeket, mindenkit, akit ebben az ügyben lehetett. Ugyanis az a helyzet, hogy a 11,5 kilogrammos PB-gázpalack rezsicsökkentett Magyarországon, csak ezt az égegyadta világon sehol nem lehet kapni. Egyetlenegy forgalmazó sem forgalmazza, más kiszerelésű, nem rezsicsökkentett PB-gázpalackokat forgalmaznak, és így a PB-gázpalackokhoz rezsicsökkentett áron nem tudnak hozzájutni az állampolgárok, a fogyasztók. Márpedig a gázpalack is pontosan egy olyan termék a fogyasztói kosárban, ami nem a leggazdagabbak fogyasztási cikke alapvetően. Én azt gondolom, hogy például ez egy olyan termék, aminek abszolút rezsicsökkentetten is elérhetőnek kéne lennie.

Berki Sándor fordult már ebben az ügyben a MOL vezérigazgatójához, államtitkár asszonyhoz, miniszter úrhoz, a különböző forgalmazókhoz, és az égegyadta világon semmilyen választ nem kapott azon kívül, hogy de, hát van 11,5 kilogrammos rezsicsökkentett PB-gázpalack, arra pedig senki nem reagált, hogy ezt egyébként nem lehet megvásárolni.

Ugyancsak idekapcsolódik a társasház-felújítások kérdése, vagyis a családi házak, a panelházak energiahatékonysági felújításának kérdése, amiről én a Költségvetési Bizottságban legalább ötször találkoztam azzal, hogy önök ezt leszavazták. Miniszter úr el is mondta azt, hogy nem lesz ilyen felújítási program nagy léptékben ebben a kormányzati ciklusban. Pedig hogyha egyébként az energiaszegénység kérdését akarjuk tárgyalni, abba azért elég erőteljesen beletartozik az, hogy milyen energiahatékonysággal működő lakásokban, milyen energiahatékonysággal működő házakban, milyen energiahatékonysággal működő panelházakban laknak az emberek, hiszen a rezsiszámla azért abszolúte egy, az egyik legfőbb tehertétel a lakosság számára, még a csökkentett üzemmódban is, nemhogy a növelt üzemmódban. Itt megint azt a tanulmányt tudom idézni, ami szerint 3,9 százaléka a háztartásoknak be fog dőlni a rezsinövelés miatt, körülbelül 161 ezer háztartás és egymillió háztartás veszélyeztetett. Ezek tényleg a devizahitel-válsághoz mérhető brutális nagy számok. Én csak remélni tudom, hogy ennek a töredéke lesz alapvetően igaz.

Az a baj, hogy két dologgal megvárnám Rétvári és Nacsa képviselőtársaimat, mert nagyon szeretnék a szankciók kapcsán velük vitába szállni, és nagyon szeretnék egyébként a kilakoltatások kapcsán is velük vitába szállni. Lehet, hogy majd nyomok még egy gombot, de akkor egy kicsit még arról, hogy honnan lehetne… Nyilván nehéz helyzetben van a gazdaság, senki nem tagadja, hogy egy világgazdasági válság van, abban van vitánk, hogy a magyarországi részben mennyiben felelős a kormányzat politikája, illetve hogy egyébként a globális válság miből alakult ki. Én azért alapvetően azt gondolom, hogy az a kormányzati állítás, hogy ez csak és kizárólag a szankciók terméke, illetve, hogy a háborúból fakadó energiaproblémákat a szankciók okozzák, és nem feltétlenül egyébként, mondjuk, a szankciókra adott orosz válaszok, tehát például az Északi Áramlat gázvezetéknek az elzárása adott esetben, ami egyébként azért, ha megnézzük a gázáremelkedést a holland tőzsdén, az erősebben kapcsolódik azokhoz az orosz lépésekhez időpontokban, mint a szankciós döntésekhez. Tehát ebben van vitánk alapvetően, de míg így is azért alapvetően ebben a helyzetben is lehetne találni olyan költségvetési forrásokat, amik nem tennék szükségessé ezt a törvénymódosítást, hogy az állam csak kisegítő jelleggel vegyen részt a szociális ellátásban.

Ugye, van a globális minimumadó, amit önök például nem szavaztak meg, és egyébként én értem azt az érvet, hogy azért nem szavazzák meg, vagy azért nem hajlandóak ratifikálni, mondjuk így, ezt az adónemet, merthogy a globális techcégekre nem vonatkozna ez. Szerintem is a globális techcégeknek is adózniuk kéne Magyarországon, csak lehetőségük lenne például arra, hogy egy olyan ratifikációt hajtsanak végre, ami például azt mondja, hogy abban az esetben, ha a globális ratifikációban belép a globális techcégek adóztatása, akkor lép életbe például a globális minimumadó Magyarországon, és egyébként eddig is lenne lehetőség a társasági adó emelésére a nagy cégekre vonatkozóan. Ugye, tudjuk, hogy a 2022-es költségvetésben a 9 százalékos társasági adót 5,7 százalékon tervezi beszedni a kormány, a 2023-as költségvetésben pedig 5,4 százalékon, és azért sejthetően nem Szemírnek, a sarki gyrososnak van pénze arra, hogy azt az adóoptimalizációt elvégezze, amivel egyébként ki lehet kerülni ezt a társasági adót, hanem nyilvánvalóan a nagy cégek tudják kikerülni ezeket az adókat.

És ugyanígy egyébként lehetne lehetőség vagyonadót bevezetni, lehet nevetgélni azon, hogy Karácsony Gergely Tiborcz-adója milyen hatályban lépett érvénybe a mai napon, de pont törvényeket kéne módosítani ahhoz, hogy ez a Tiborcz-adó például nagyobb hatályban lépjen életbe. Én amennyire ismerem a számokat, itt most fejből nem akarok hülyeséget mondani, de hogy az elmúlt időszakban azért a milliárdos vagyonnal rendelkező magyar állampolgárok száma a többszörösére nőtt, ami nyilván nem probléma, de azt gondolom, hogy egy válsághelyzetben nekik is többet kéne a közösbe beadni, mert nyilvánvalóan ők tudnak beleadni a közösbe, és nem azok, akik egy Kádár-kockában laknak, mondjuk, Vecsésen. Ugyanígy lehetne a multiadókat folytatni, lehetne számos olyan adónemet említeni, amik jobban szétosztják a terheket egy ilyen válsághelyzetben.

És akkor belekezdek viszont abba a részbe, amit Rétvári és Nacsa képviselőtársaimnak szántam. A szankciók kapcsán a kormányzati állítás az  erre egy nemzeti konzultáció épül jelenleg , hogy csak és kizárólag a szankciók tehetnek a válságról. És igen, van egy háború, a háborúnak vannak nagyon súlyos gazdasági következményei, de a háború előtt már ezek a súlyos gazdasági következmények részben itt voltak.

(23.10)

A Covid-járvány miatti ellátási láncok megbomlása ugyanúgy hozzájárul ahhoz a gazdasági helyzethez, amiben most vagyunk. Az, hogy az ukrán-orosz háború miatt milyen termékek nem érkeznek meg, később érkeznek meg vagy kevesebb számban érkeznek meg az európai piacokra, szintén ugyanúgy hozzájárul ahhoz, hogy milyen gazdasági helyzetben vagyunk.

Azt mondja a kormány a nemzeti konzultációban is, hogy egy az egyben a szankciók felelősek a jelenlegi gazdasági helyzetért, de ha megnézzük a holland gáztőzsde árfolyamát, amit azért itt relevánsnak szoktak tekinteni, akkor azt látjuk, hogy például tegnapelőtt 100 euró alá ment a gáz világpiaci ára, ami alacsonyabb, mint a szankciók elfogadása előtti árfolyam. S ha ezt látjuk, akkor nagyon-nagyon fel kell tenni azt a kérdést: tényleg igaze az az állítás, hogy csak és kizárólag a szankciók felelősek azért a helyzetért, amiben most vagyunk.

A másik témát már egy kicsit nagyobb örömmel tudom elmondani, mert itt van Rétvári államtitkár úr is, ez pedig az, hogy mi a kilakoltatások helyzete Magyarországon; a hajléktalanság itt már szóba került mint kérdés. Erről nagyon-nagyon hosszan tudnék beszélni, de csak egyetlenegy esetet akarok felhozni, mert ez egy, a sajtóba bekerült eset, és szerintem ez egy kiváló alkalom arra, hogy most erről beszéljünk. Ez egy V. kerületi kilakoltatás volt Csárdi Antal körzetében, ahol egy 68 éves volt tanár, bölcsészdoktor asszonyt raktak az utcára 300 ezer forintos tartozásért. Úgy került ő az utcára, hogy ugyanebben a kerületben Schadl György, a Végrehajtói Kar elnöke  aki ellen egy másik ügyben éppen vádat emeltek  300 ezer forintos négyzetméteráron vett meg egy ingatlant úgy, hogy a mellette lévő ingatlant 1 millió forintos négyzetméterárra becsülte ugyanaz az V. kerületi önkormányzat. Tehát Schadl György négyzetméterenként keresett az V. kerületben kétszer annyit, mint amennyiért ezt a nőt kilakoltatták. De ugyanehhez a történethez tartozik az is, hogy az V. kerületi jegyzőnek van egy 700 ezer forintos tartozása a XII. kerületben, és egy több mint 1 milliós tartozása az V. kerületben.

Ha igazságosságról beszélünk, akkor fel kell tenni azt a kérdést  amikor az V. kerületi jegyző 300 ezer forintért utcára rak egy nőt, akivel állítólag voltak más problémák, de amikor mi a helyi lakókkal beszéltünk, ők nem említették ezeket a problémákat, vagy amilyen problémákat említettek, azokat sokkal kisebbnek gondolták annál, mint hogy ez egy kilakoltatást érne , hogy hogyan tudunk úgy igazságosságról beszélni, ha egy hivatalvezető sokkal nagyobb tartozásokkal rendelkezik, mint egy nő, akit ő az utcára rak. Ezek az igazságossági kérdések azért felvetik, hogy mi a szerepe az államnak abban, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket, igazságtalanságokat felszámolja.

Szerintem az államnak sokkal erőteljesebben kellene fellépnie a Végrehajtói Kar ügyeiben, sokkal erőteljesebben kellene fellépnie a szociális igazságosság ügyeiben. Répássy államtitkár úr még márciusban ígérte meg azt, hogy a Végrehajtói Kar ügyeit át fogják világítani. Ez azóta sem történt meg. Én másodszorra is beadtam azt az eseti bizottságot, ami erről szólna, de Tordai Bence képviselőtársam, és ha jól emlékszem, Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is erősen foglalkozott ezzel az üggyel. A Végrehajtói Kart nem azért kell átvilágítani, mert így lehet egyet ütni a Fideszen, mert a Schadl-ügyet így be lehet hozni, hanem azért, mert tíz éve folyamatosan találkozunk olyan esetekkel a kilakoltatásoknál, ahol nagyon-nagyon gyanús az, hogy nagyon nem pontosan járnak el a Végrehajtói Kar tagjai, hogy így mondjam.

Három héttel ezelőtt egy XVIII. kerületi kilakoltatásnál történt meg az, hogy úgy akartak utcára rakni egy idős párt, hogy egyébként nem a nevükre szólt a kilakoltatási papír. A végrehajtó ettől függetlenül kilakoltatta volna őket. Ha nem megy oda az AVM nevű civil szervezet, ha nem lett volna ott média, ha nem lettünk volna ott parlamenti képviselők, akkor ezt a két embert az utcára rakták volna. Csak az a kérdés, hányszor van az, hogy ezek az emberek tudnak segítséget kérni, tudnak segítséget kapni, és hány olyan eset történik meg, amikor nincs ott egy civil szervezet, nyilván sokkal több eset van, amikor nincs ott parlamenti képviselő, vagy nincs ott valaki, aki tud jogi segítséget adni nekik. Mert lehet jogegyenlőségről beszélni, csak a jogegyenlőségben nem mindenkinek van lehetősége ügyvédhez.

Hadd mondjak el még gyorsan egy korábbi esetet. Talán öt évvel ezelőtt történt az, hogy valahol a Hajdúságban  nem jut eszembe a város neve  egy kommentelő csúnyát kommentelt a polgármester oldalára, a polgármester őt beperelte ezért, és első fokon el is ítélték ezt az urat egy, a polgármester Facebook-oldalán megjelent csúnya kommentért. Ha ennek az embernek lett volna kapcsolata a TASZ-szal, a Helsinki Bizottsággal vagy akár egy fideszes jogvédő csoporttal, akkor nem ítélték volna el, mert jogilag teljesen abszurd valakit egy káromkodós Facebook-kommentért elítélni.

Itt kell az államnak belépnie, hogy például a kirendelt védő olyan képességekkel bíre, ami ilyen teljesen igazságtalan jogi esetben segít felmentést adni. Lehet azt mondani, hogy gondoskodjon magáról, találjon magának jó ügyvédet, vagy hogy a családja találjon neki jó ügyvédet, de az az állami hozzáállás ebben az esetben is kudarcot vallott, hogy ebben a hierarchia-sorrendben kezeljük ezt az esetet. Most nyilván nem arról beszélek, hogy a kirendelt védők milyen pénzt kapnak, mert nagyon alacsony pénzeket kapnak, és ezért sok esetben nagyon rossz jogi képviseletet biztosítanak  sok esetben meg nyilván jót  az állampolgároknak, de itt is látszik, az államnak lenne szerepe abban, hogy az ilyen esetekben beavatkozzon. Számtalan példát tudunk mondani arra, hogy az államnak hol kéne beavatkoznia, és hol nem teszi meg ezt, és nem csökkenteni kéne az állam szerepét a szociális ellátásban a bajbajutottak segítésében, hanem növelni.

Két képviselőtársam a felszólalásom elején nem volt itt, ezért a PB-gázpalackok ügyét még gyorsan összefoglalnám. Ez Berki Sándor jegyző úr ügye, amit nagyon régóta visz. Magyarországon a 11,5 kilogrammos gázpalack a rezsicsökkentett, de az a helyzet, hogy ezt sehol nem lehet kapni. Berki Sándor hiába megy végig a MOL vezérigazgatójától kezdve a forgalmazó cégeken keresztül a minisztériumokig, államtitkárokig, mindenkitől azt a választ kapja, hogy a 11,5 kilogrammos PB-palack rezsicsökkentett, tehát van rezsicsökkentett PB-palack. Csak az a helyzet, hogy ezt a boltokban nem lehet kapni. Szerintem ilyen esetben is érdemes lenne fellépni, ha az energiaszegénység kérdéséről beszélünk. Köszönöm szépen.