KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm szépen a szót. Sok órával ezelőtt tettem fel Rétvári Bence államtitkárnak is azt a kérdést, amit most Fülöp Attila államtitkárhoz is intéznék.

A kérdés valóban az, hogy akkor tulajdonképpen mi változik ez után a törvényjavaslat elfogadása után? Itt államtitkár úr utalt bizonyos dolgokra, amik nem változnak, tehát ez egy ilyen tagadó kijelentés volt, de akkor állítsunk valamit!

Mi az, ami egyáltalán változik? Foge az változni a törvény elfogadása után, hogy mondjuk, mennyi normatívát kapnak a szociális intézmények? Foge az változni, hogy mennyi a szociális dolgozók fizetése? Foge az változni, hogy megkapjáke a szociális dolgozók az 500 ezer forintos jutalmukat, amit a Covid-időszakban  nagyon helyesen  az egészségügyi dolgozók megkaptak, de a szociális dolgozókat kifelejtették; Ungár Péter képviselőtársam beszélt erről.

Foge változni egyébként a gyermekvédelmi törvénynek bármilyen része? Tervezike azt is módosítani, illetve hogyha egy ilyen felelősséghierarchiát a szociális törvénybe beleraknak, akkor a másik ágazati törvényben, a gyermekvédelmi törvényben ez miért nem szerepel?

Egyébként jogos a kérdés, tehát most szociális biztonság, szociális jogok, logika szempontjából akkor abban a törvényben is kéne nevesíteni felelősséghierarchiát, amit, ugye, felolvasott és engem is idézett, az pontosan arról szól, hogy ugye, jelenleg, igen, a szociális törvény fölsorolja ezeket a szereplőket, ők a jóléti pluralizmus szereplői, de nagyjából azért mégiscsak egy egyenrangú vagy egyenjogú felelősséget, illetve állami feladatokat jelöl ki, az új törvényjavaslat pedig egy felelősséghierarchiát vázol. Azt gondolom, ez tiszta, ezt az elmúlt tizensok órában azért tisztáztuk.

Foge változni a szociális rászorultság fogalma? Hát persze, nagyon jól tudom, hogy egy idősellátás, egy fogyatékosellátás, egy pszichiátriai ellátás, egy szenvedélybeteg-ellátás, egy hajléktalanellátás esetén más és más rászorultsági kritériumokkal dolgozunk, nem is erre gondoltam, hanem arra gondoltam, hogy azért az mégiscsak nonszensz, hogy a szociális rászorultság fogalma, meghatározása, mondjuk, a VIII. kerületben más, mint Újpesten, más, mint Miskolcon, más, mint Pécsett, más, mint Győrben, s a többi, s a többi. Mert, ugye, azért a különböző önkormányzatok különböző önkormányzati szociális rezsimeket működtethetnek, és ugyanazokat az élethelyzeteket, pontosan ugyanolyan vagyoni, jövedelmi élethelyzeteket más és más elbánás alá helyezhetnek rászorultság szempontjából, mert mondjuk, különböző jövedelmi rászorultsági kategóriákat határozhatnak meg. Tehát ebből a szempontból a szociális rászorultság fogalma mégiscsak egy gumifogalom, valahol ezt jelenti, valahol azt jelenti. Lehet, hogy ez önöknek nem probléma. Akkor el kell mondani, hogy nem probléma.

Visszatérve a kérdésemre: a törvény elfogadása után változike bármi a szociális rászorultság meghatározásával kapcsolatban? Változike bármi a szociális igazgatás szerveivel kapcsolatban? Kik azok a szervek, akik részt vesznek a szociális igazgatás folyamatában? Változike bármi, ami a fenntartói jogokat illeti? Változike bármi az eljárási szabályokban, például a kérelmek beadásának rendszerében, a kérelmezések rendszerében, vagy ez is marad ugyanaz, ami eddig?

Változike bármi a szociális jogosultság vizsgálatában, tesztelésében, hogyha úgy tetszik? Szociális szolgáltatásokról beszéltünk, de pénzbeli ellátásokban és természetbeni ellátásokban változike bármi, tervezneke bármi változást? Tervezneke bármi változást a szociális jelzőrendszer működésével, szereplőivel, a szereplők együttműködésével, kötelezettségeivel, jelzési kötelezettségekkel kapcsolatban?

A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek maradnake ugyanazok, mint eddig? Több szerv lesz vagy kevesebb szerv lesz, mint eddig? A különböző ellátotti csoportok speciális jogai változnake egy ilyen felelősséghierarchia elfogadása után, vagy éppen az ellátottjogi képviselő, de kérdezhetném azt is, hogy hozzányúlnake az 1/2000. számú SZCSM-rendelethez, ami különböző részletesebb feltételeket szab a szociális szolgáltatások, ellátások esetében. Változnake ezek után tárgyi feltételek, személyi feltételek, szakmai feltételek? Gondozási terv, rehabilitációs program, s a többi, s a többi változik-e?

Azért teszem fel önnek is, államtitkár úr, ezeket a keresztkérdéseket, mert ha ezekre igen-nemmel válaszol, akkor tényleg választ kaphatunk arra a kérdésre, amire nem is tudom, tizenhány óra után sem kaptunk választ, tizenhét óra után sem kaptunk választ: mi az, ami tehát változni fog?

Néhány dolgot mondtak már, ön is mondott, ami nem fog változni, de akkor foge bármi változni? Tehát igazából ez a kérdés. Szerintem most már keresem itt a frakcióvezetőnket, hogy mi ezzel kapcsolatban az irányvonalunk. Hogyha legalább megtudjuk azt, hogy fog valami változni, akkor szerintem hazamehetünk aludni, mert végre okosabbak lettünk. De ahhoz tényleg jó lenne ezt megtudni.

Nagyon szeretnék egyébként egy ideológiai vitába is bocsátkozni. A kommunizmus örökségéről beszélni, hogy akkor végre-valahára túljuthatunk ezen a kommunista örökségen, hogy itt az állam gondoskodna; a kommunisták nem szeretik az államot, tehát az igazi kommunisták pont, hogy lebontanák az államot, és kommunákat hoznának létre, ahol boldogan élnek ezekben a kommunákban, önfenntartóak meg önellátóak.

Nyilván amire gondolni akart, azok a szocialisták vagy szociáldemokraták lehettek vagy államkapitalisták, akik Magyarországon működtették az államkapitalista rendszert, amit szocializmusnak csúfoltak.

(2.00)

De egyébként más szempontból is azért a szociális ellátásokhoz és az állami gondoskodási felelősséghez mind baloldali, mind jobboldali, mind liberális, mind konzervatív szempontból abszolút eljuthatunk, és mindegyik út egy erős államhoz is vezethet, tehát liberális szempontból pont hogy a szabadság, a szabadságjogok kibontakozását szeretné szolgálni az állam. A liberális jóléti rendszerekben azért működteti az erős állami ellátások rendszerét, hogy ezt a szabadságot tudja szolgálni, hiszen a szabadság nem csupán negatív szabadságjogokat jelent, hogy valami nekem nincsen megtiltva, tehát megtehetem, hanem pozitív szabadságjogokat is: akkor tudok megtenni valamit, hogyha ahhoz hozzásegítenek. Ehhez ellátásokra, támogatásokra, oktatásra, egészségügyre, szociális rendszerre, kultúrára és a többi van szükségem.

Konzervatív szempontból is eljuthatunk az állami rendszerhez. Ha valamit konzerválni szeretnénk, például nem akarjuk, hogy a különböző társadalmi osztályokból, rétegekből, klasszokból, rendekből, hívjuk őket bárhogyan, kiessenek az emberek, akkor konzervatív társadalombiztosítási rendszereket működtetünk  az 1880-as évek, Bismarck, a vaskancellár rendszere.

És nyilván baloldali, szociáldemokrata megközelítésből is eljutunk az erős állami gondoskodás rendszeréhez, hiszen a társadalmi igazságtalanságokat, a munkaerőpiaci küzdelmeket erős állami beavatkozások révén lehet megvívni, illetve sikerre vinni. Tehát azt gondolom, mind ideológiai, mind gyakorlati szempontból állnak ezek a kérdéseim. Várom ezekre államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)