SZABADI ISTVÁN a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk álló törvényjavaslat lényege, hogy olyan nagy bajban van az idei, de már a nyáron elfogadott jövő évi költségvetés is, hogy a kormány versenyeztetés nélkül értékesít, illetve ingyen ad át állami vagyonelemeket, hogy ezzel is növelje a bevételeket, és csökkentse a fenntartással járó kiadásokat.

Az állami vagyon felügyeletéért felelős Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleménye alapján az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelésére a háborús konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt van szükség, a kormány felelősségét a miniszter úr azonban elfelejtette megemlíteni; mert van a kormánynak is nagy felelőssége ebben.

Ennek a tükrében szeretném a képviselőtársak figyelmét felhívni miniszterelnök úr szeptemberi kijelentésére, ami alapján az oroszokkal a gázszerződést az EU miatt kellett tavaly októberben tőzsdei áron megkötni, csak erről éppen elfelejtettek a választások előtt említést tenni.

A választók abban a tudatban szavaztak a Fideszre, hogy ötödáron kapjuk majd az orosz gázt. Ez finoman fogalmazva is egy Kész Átverés show volt a választás előtt. A költségvetés helyzete, úgy látszik, olyannyira súlyos, hogy az eddig meghozott egyenlegjavító intézkedések  mint például a beruházások elhalasztása, kiadáscsökkentés és -zárolás, adóemelések, kifizetési stop elrendelése, melyek egyébként elég nehéz helyzetbe hozzák az aktuális projekteket, amelyek várják a pénzt, ezek nem bizonyultak elegendőnek, így egyszeri kiigazító lépésekre is szükség lesz, szükség van.

A jelen előterjesztésben részletezett intézkedések mellett a pénzügyminiszter úr egy októberi háttérbeszélgetésen ilyen egyszeri kiigazító megoldásként említette még a hajdúszoboszlói párnagáz és a júliusban 740 milliárd forintért megvásárolt stratégiai földgázkészlet értékesítését is.

Nagy Márton miniszter úr közleményében azt is kiemelte, hogy a törvényjavaslat a mindenkori baloldali kormányok felelőtlen vagyongazdálkodásával és féktelen privatizációjával szemben a felelős, hatékony és eredményes állami vagyongazdálkodást erősíti, melynek eredményeként 2010 után stratégiailag kiemelt vagyonelemeket sikerült visszaszerezni. Miniszter úr itt feltehetően arra célzott, amikor 2012-ben a fekvőbeteg-szakellátó intézményeket átvették a települési önkormányzatoktól. Akkor ugyanis a központosítás mellett felhozott érv a kórházakban felhalmozódott adósságállomány konszolidációja volt.

Tisztelt Képviselőtársak! Az adósságállomány újratermelődését a kormány azóta sem tudja megállítani, ugyanis a kórházak tartozása most szeptemberre megközelíti az 50 milliárd forintot.

Nem vitatva a baloldali kormányzás által az állami vagyonban okozott károkat kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta minden idők egyik óriási privatizációját a Fidesz-kormány hajtotta végre azzal, hogy 2019-2021 között több ezer milliárd forintra becsült állami vagyont adott át ingyen a saját káderei által felügyelt közérdekű vagyonkezelői alapítványokba. Az átadott vagyonba ingatlanok és részvények egyaránt tartoznak. Az egykori állami vagyont az alapítványok szabadon elidegeníthetik, azzal a megkötéssel persze, hogy a befolyt bevételt a közérdekű célok megvalósítására kell majd fordítani. Ennek ellenőrzésére például nem látunk garanciát.

A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosijog-gyakorlói pozíciójának megerősítésével egységes, centralizált tulajdonosijog-gyakorlási rendszert hoz létre az ingatlanok tekintetében. Ez jó. A Mi Hazánk Mozgalom azonban hiányolja, hogy a társasági portfóliók esetében a kormány miért nem törekszik az egységesítésre. Ugyanis az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett az MNV Zrt.-n kívül az összes tárca, 18 egyéb költségvetési szerv és 6 gazdasági társaság gyakorol tulajdonosi jogokat. Ezáltal egységes működésről aligha lehet beszélni ebben az esetben.

Továbbá csak bízni tudunk abban, hogy a miniszter úr pontosan tisztában van az állami tulajdonú gazdasági társaságok számával; vagyis azzal, hogy mennyi többségi és kisebbségi tulajdonú gazdasági társaság tartozik közvetlenül és közvetve állami tulajdonba. Ha erre az adatra kérnék most egy közadatigénylést, akkor valószínűleg 90 napot kellene várnom, hogy ezt megkapjam, mint ahogy eddig a többire is.

A benyújtott törvényjavaslat az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap részeként nyilvántartott ingatlan vagyon felett tulajdonosijog-gyakorlóként az MNV Zrt.-t határozza meg, ehhez hasonlóan az önkormányzatoktól átvett fekvőbeteg-szakellátó intézmények tekintetében a jövőben az Országos Kórházi Főigazgatóság helyett az MNV Zrt. fog tulajdonosijog-gyakorlóként eljárni.

Mindez előrevetíti azt, hogy amennyiben a Takács Péter egészségügyi államtitkár úr által egy szakmai konferencián elmondottak szerint megvalósul az önkormányzati szakrendelők államosítása, akkor felettük a tulajdonosi jogot szintén az MNV Zrt. fogja gyakorolni. A kérdés csak az, hogy ez mitől lesz jobb, és mitől lesz más, és mi a törvénymódosítás célja ezzel.

Tisztelt Képviselőtársak! A kormány tavaly júniusban vezette be a kivezetésre szánt állami vagyon fogalmát, hogy az állami feladatokhoz nem szükséges vagyonelemektől megszabaduljon, amivel a Mi Hazánk Mozgalom alapjaiban nem tud egyetérteni. Ebbe a körbe az öröklés útján a köztartozás fejében állami tulajdonba került vagyonelemek, a járművek, az 1 millió forint érték alatti ingóságok és a 25 millió forint érték alatti egyéb vagyonelemek tartoznak, értékesítésükkel az újonnan létrejött Maradványvagyon-hasznosító Zrt.-t bízták meg.

A kivezetésre szánt vagyonelemek közül a kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható  Budapesten 1 millió forint, vidéken 750 ezer forint érték alatti  ingatlanokat már a tavalyi törvény feleslegesnek minősítette, és elrendelte ezek ingyenes átruházását a szomszédos ingatlan tulajdonosa számára. Jelen törvényjavaslat arra irányul, hogy eltörölje az ingatlan megszerzésével járó költségeket, és az ingatlant az adott településen más ingatlantulajdonos számára is át lehessen adni. Tehát eddig a szomszédban lévő ingatlantulajdonos kaphatta meg, most már más is megkaphatja. Ez részemről, illetve szerintünk, a Mi Hazánk Mozgalom szerint akár visszaélésre is adhat okot, hogy hiszen azért tudjuk azt, hogy az információ érték, és a NER-rendszerben ez hatványozott.

Nem értünk egyet azzal sem, hogy a továbbiakban az állam öröklés útján sem kíván termőföldön kívül vagyonhoz jutni. A törvényjavaslat szerint ugyanis az örökös és a végintézkedés hiányában elhunyt személyek hagyatékát képező vagyonelemek esetében az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat törvényes öröklése megelőzi az állam szükségképpen törvényes öröklését. Úgy érezzük, az állam itt hátralépett egyet.

De nézzük tovább! A törvényjavaslat elfogadása esetén az állami vagyont szélesebb körben lehet majd versenyeztetés nélkül hasznosítani az állami bevételek növelése érdekében. Ilyen eset, ha a hasznosítás időtartama az egy évet nem haladja meg, az ingatlan hasznosítása a bányászati jog gyakorlásához szükséges, bruttó 25 millió forintot el nem érő összértékű ingóság hasznosítása esetén és 50 négyzetméter alatti ingatlan hasznosítása esetén.

(9.50)

Nagy Márton közleménye szerint ezek az egyszerűsítések transzparens módon mennek majd végbe. Tudjuk, és meg is tapasztaltuk, hogy milyen a kormány átláthatósága, transzparenciája, ugyanis bármikor és bármilyen ügyben közérdekűadat-igényléssel élünk vagy bármilyen információt kérünk, arról nem kapunk információt, tehát akkor megkérdőjelezem azt, hogy az egyszerűsítések valóban transzparens módon menneke majd végbe.

Ezzel kapcsolatban annyit jegyeznék még meg, hogy jelenleg is van lehetőség állami ingatlanok 90 napot meg nem haladó időtartamra történő bérbeadására, versenyeztetés nélkül. A Mi Hazánk Mozgalom anonim bejelentő felületére érkezett bejelentés szerint ezt a szabályt egyes költségvetési szervek eddig úgy kerülték meg, hogy a szerződés időtartamát lejárat előtt 90 nappal mindig meghosszabbították. Így biztosítottak ismerősöknek akár évekig lakhatást állami ingatlanokban. Éppen ezért egyetértünk azzal a kitétellel, hogy az egy év határozott időtartam nem hosszabbítható meg, és ugyanolyan feltételekkel új szerződést sem lehet kötni. Csak legyen, aki ennek a szabálynak a betartását folyamatosan ellenőrzi majd, hiszen minden szabály annyit ér, amennyit betartanak belőle.

Továbbá hangsúlyozzuk azt, hogy ha már nem versenyeztetnek, fordítsanak kiemelt figyelmet az állami vagyonnal kapcsolatos hatályos jogszabályi rendelkezések betartására, például az állami ingóságok bérbeadásáról is írásbeli szerződések jöjjenek létre. Nemzeti vagyont kizárólag közfeladat ellátása céljából hasznosítsanak ingyenesen, továbbá azok számára, akik az állami vagyont magáncélra veszik igénybe, a felmerült költségeknek megfelelő térítési díjat írjanak elő, amit ne felejtsenek el évről évre aktualizálni. Máris mondom, hogy miért: ezzel elkerülhető lenne például olyan eset, hogy állami ingatlanban ismerős, például ügyvédi iroda, évek, de akár évtizedek óta ugyanazon a nyomott áron bérel irodát.

Végül a védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok értékesítésével, még a törvényjavaslatban és most az államtitkár úr által külön is hangsúlyozott garanciák beépítésével sem tudunk egyetérteni. Ez abszolút elfogadhatatlan. Ebből is látszik, hogy tényleg nagy bajban van az államháztartás, ha a kormány még a természeti értékeinket is ki akarja árusítani.

A Mi Hazánk Mozgalom kifejezetten javasolja a kormány számára, hogy ha már célul tűzte ki az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságát és a bevételek növelését, kezdje először a meglévő hasznosításra irányuló szerződések indokoltságának és bérleti díjainak felülvizsgálatával, mert abból minden bizonnyal több pluszbevételre tehetne szert, mint az állami vagyon elherdálásával. Köszönöm szépen.