KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Spoštovani gospod Predsednik, cenjeni Zbor! Hvala za besedo, gospod predsednik. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselő Hölgy és Urak! Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány nevében dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr 2022. október 18-án nyújtotta be a T/1623. számú törvényjavaslatot az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról.
A sokrétű tematikát magába foglaló törvényjavaslat paragrafusai nem közvetlenül érintik a magyarországi nemzetiségi közösségek tagjait, de a tárgyalt törvények módosítására vonatkozó célokból világos, hogy ránk is, életünkre is, iskolázottságunkra is a munkaerő-szükségletnek megfelelő szakképzésekre, felsőfokú képzésekre, a felnőtt-társadalom, a munkavállalók számára elérhető át- és továbbképzésekre hatással lesznek. Nemzetiségi közösségeink jövője, fennmaradásunk, nyelvünk és kultúránk életképessége ugyanis erősen függ a jól képzett egyénektől, akik adottságaiknak, képességeiknek megfelelően megválasztott, hatékony, a jó megélhetéshez is biztosítékként szolgáló felkészültséget szerezhetnek, azt a rendelkezésre álló lehetőségekkel élve fejleszteni tudják mindannyiunk érdekében is. Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága ezen okból kérte a T/1623. számú törvényjavaslat nemzetiségi napirendként történő tárgyalását.
A törvényjavaslatot benyújtó részéről megfogalmazódott, hogy a felnőttképzésről és a szakképzésről szóló törvények módosításának elsődleges célja a kormányzati struktúra átalakításából fakadó feladatváltozások, valamint a jelenlegi háborús helyzet okozta munkaerőpiaci kihívások kezelésére vonatkozó gyors beavatkozási képesség megteremtése.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvények módosítását javasló paragrafusok, a képzési rendszer fejlesztésére és a felnőttoktatásra vonatkozó javaslatok összecsengenek a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben meghatározott és a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról a magyar kormány felnőttképzési céljával, azzal tudniillik, hogy 2030-ra minden évben az összes felnőtt 60 százaléka vegyen részt valamilyen képzésben.
(13.00)
Bizottságunk tagjai és a nemzetiségi közösségeink vezetői kiemelt érdeklődéssel fordulnak mindig a felsőfokú képzést meghatározó törvények és azok módosítására irányuló törvényjavaslatok irányába. A változásokhoz a nemzetiségi tanulóknak is kivétel nélkül alkalmazkodniuk kell, akkor is, ha a munkaerőpiacon kívánnak helytállni, munkavállalóként érvényesülni, vagy ha szakmát, felsőfokú szakképesítést, vagy főiskolai, egyetemi oklevelet akarnak szerezni. Nemzetiségi közösségeink ifjú tagjai mind törekvőbben készülnek a jövőjükre, a nemzetiségi közösségek köreiben folyamatosan emelkedik a felsőfokú végzettséget szerzett és a felsőoktatás kínálta tanulmányok iránt érdeklődők száma.
A törvény kínálta lehetőségekkel a felsőoktatási tanulmányokra, különösen is a nemzetiségi tanító, tanár szakos hallgatónak jelentkezett diákok olykor sajnálatos módon nem tudnak élni, mert a képző intézmények vagy nem alapítanak nemzetiségi nyelvi tanszéket különböző magyarázatokkal indokolva ezt természetesen , vagy a jelentkezésüket benyújtott hallgatókat az alacsony jelentkezői létszám miatt elutasítják, holott nemzetiségi szakokat hirdet maga az intézmény. Ezt az eljárást bizottságunk és nemzetiségi közösségeink méltánytalannak tartják. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a létszámuk alapján kicsinek nevezett közösségek nem akarnak több pedagógust képeztetni, mint amennyire oktatási intézményeiknek pedig szüksége lehet, ahány főnek munkát is tudnak biztosítani. Az egyes egyetemek nemzetiségi képzésének áttekintése és szükség szerinti korrigálása vonatkozásában a tárcáért felelős minisztérium, illetőleg az államtitkárság segítségére a továbbiakban is szükségünk lesz.
Ugyanígy nyilvánvaló, hogy iskoláinkban a magyarországi helyzethez hasonlóan magas a pedagógusok átlagéletkora, égető szükség van a fiatal generáció beléptetésére. Ez jellemzi továbbá a nemzetiségi média, muzeológia területét, a hivatalokban munkát vállalókat, illetve a gazdasági szférát is. A munka világának minden területén szükségünk lesz az oktatási rendszerünkben jól felkészített szakemberekre, akik a nemzetiségek stabil jelenlétét, megmaradását biztosítják, tevékenységük Magyarországot is szolgálja természetesen. A Magyarországon élő őshonos nemzetiségek hazája Magyarország, de őseink értékeit, nyelvét és kultúráját óvni, gondozni akarjuk, megélve továbbadni az utánunk következő generációknak, értéket, sokszínűséget teremtve ezzel Magyarországnak is.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítására vonatkozó rendelkezések szerint a felsőoktatási mobilitás elősegítése érdekében a felsőoktatásban szerzett oklevelek esetében a törvény rendelkezései alapján a hazai oklevelekkel azonos jogi hatályt biztosít az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozó állam oklevelei esetében a továbbtanulás szempontjából. A magyarországi nemzetiségi közösségek köreiben gyakori, hogy a fiatalok a Magyarország és az anyaországuk között fennálló, az oktatás, felsőoktatás területét is érintő együttműködési megállapodásokban rögzítetteknek megfelelően az anyaországban végzik felsőfokú tanulmányaikat. Lényeges tehát, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény azon oklevelek elismerését lehetővé tegye.
A felsőoktatást érintő jelentős változás, hogy a nyelvvizsgáztatás és a nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája. 2024 őszétől átalakul a felsőoktatási felvételi rendszer, megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség. A nyelvvizsga továbbá már nem lesz előfeltétele annak sem, hogy valaki megkapja a főiskolai vagy egyetemi diplomát. Az adott felsőoktatási intézményeknek kell majd gondoskodni arról, hogy a nála megszerezhető szakképzettséghez szükséges nyelvet a hallgatók elsajátítsák. A nyelvoktatást a tanterv részeként kell az oktató intézménynek biztosítania, a vizsga lehetőségét, illetve a képző intézmény írhat elő nyelvvizsgára vagy más, a nyelv tudásának mérését szolgáló vizsgára feltételrendszert.
A magyarországi nemzetiségek számára kiemelten fontos, hogy a nemzetiségi nyelv ismerete a tanulmányuk végére minden tekintetben teljes legyen. Ne fordulhasson elő, hogy az anyanyelveként elismert nyelv mely magyarországi vonatkozásban szinte valamennyi nemzetiség esetében egyfajta nyelvváltozatként él az őshonos nemzetiségek familiáris nyelvhasználatában ismeretében egy diplomát kapott fiatal a hozzá megszerzett nyelvvizsga vagy egyéb, a képző intézmény autonómiájába rendelten szabályozott nyelvből szerzett vizsga mögött bizonytalan, hiányos vagy szélsőséges esetben akár a kommunikációs gyakorlatban való használatra is alkalmatlan nyelvismeret álljon.
Az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók mentesülése a nyelvvizsga letétele alól, illetve a nyelvvizsga-kötelezettség a jelentkezésnél a diákok, illetve a potenciális hallgatók számára könnyítésnek tűnhet, de korszerű nyelvismeretre a tanulmányok folytatása, a nemzetközi kapcsolatok miatt is égető szükség van.
A törvényjavaslat 40. §-a alapján a nemzeti felsőoktatási törvény 52. § (2) bekezdése helyébe lépő rendelkezés szövegszerű meghatározása az alábbi: „Az alapképzésben és mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. A hallgató kérésére az oklevélmellékletet nemzetiségi képzés esetében magyar nyelven és az érintett nemzetiség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetében magyar nyelven és a képzés nyelvén is ki kell adni.” Azt hiszem, hogy ez a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartására enged következtetni.
Bizottságunk üdvözli, hogy az alap- és középfokú oktatásban részt vevő, hátrányos helyzetű tanulók felsőoktatási hallgatók általi tehetséggondozását, felzárkóztatását a kormány a „Tanítsunk Magyarországért!” mentorprogramon keresztül támogatja, és a „Tanítsunk Magyarországért!” mentorprogram keretében nyújtott ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a kormány rendeletben határozza meg.
Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a kormány felsőfokú képzésekre, szakképzésre, felnőttképzésre, át- és továbbképzések biztosítására vonatkozó módosításait támogatja, és kéri, hogy a gyakorlati megvalósulásában álljon a képző intézmények, az ott tanítók, a képzésben részt vevők mellett, a megalapozott, biztos tudással felvértezett munkavállalók biztosítása érdekében minden területen, a nemzetiségek sajátos érdekei mellett is. Hvala za vašo vljudno pozornost! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)