GYÖRGY LÁSZLÓ kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Így van, elnök úr. Köszönöm szépen a szót, és köszönöm szépen mindenkinek a konstruktív vitát. Azt hiszem, hogy ez méltó volt az Országgyűlés dicső korábbi vitáihoz.

Köszönöm szépen Kissné Köles Erikának, a szlovén nemzetiségi szószólónak a támogatást a felsőoktatási törvény és kapcsolódó törvények módosításához. Köszönöm Pósán László képviselő úrnak is és Földi László képviselő úrnak is a támogatást. A baloldali képviselő uraknak pedig köszönöm a konstruktív vitát és az építő jellegű gondolatokat. (Dr. Brenner Koloman: És a jobboldali ellenzékiek?) Bocsánat! Mindenki gondolja úgy, ahogyan… (Dr. Brenner Koloman: Hát, akkor nem vagyok itt!) Akkor az ellenzéki képviselőknek köszönöm szépen a konstruktív észrevételeket. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szabolcs, te mi vagy?  Az elnök csenget.)

Részben Brenner Koloman képviselő úr pontjait követve én 3+1 pontban szeretnék reagálni végül. Az első pont az átfogó fejlesztésről és a modellváltásról szólna, és ezeknek a kapcsolatáról, a második pont egy vegyes pont lenne, ami szólna minden egyéb olyan ügyről, ami nem a harmadik pont, ami a felnőttképzés, ami nekem is hatalmas szívügyem.

Brenner Koloman képviselő úr visszahivatkozott a Széll Kálmán-tervre, akkor visszahivatkozhatnánk arra, hogy egy nagyon komoly válságot örököltünk, és ebből a válságból egy olyan unortodox gazdaságpolitikával, amit a világ nem akart megérteni, aztán most már van rá nyelvezetünk, és el tudjuk mondani a világnak, a világ most már megérti, és lényegében olyan gazdaságpolitikákat folytatnak és ajánlanak az úgynevezett progresszív közgazdászok is az Egyesült Államokban, amiket akkor bevezettünk.

Ma már erre hivatkozni a felsőoktatás területén talán kicsit ódivatúnak számít. 2016-ban megalkottuk a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégiát, azóta a transzparencia szempontjából nagyon fontos, hogy mindenki előtt világos, hogy mit terveztünk a felsőoktatásban végrehajtani.

Említette képviselő úr, hogy a kontinentális Európában az állami egyetemek tudnak teljesítményt felmutatni, ez így is van, valóban jól teljesítenek az állami egyetemek, de ha megnézzük az elmúlt 15-20 évet, hogy mely egyetemek fejlődtek a legjobban vagy mely úgynevezett egyetemi ökoszisztémák, akkor azt látjuk, hogy azok, ahol azért az angolszász irányba történő elmozdulást végre tudták hajtani.

Tehát mi a fokozatváltást a felsőoktatásban a sikeres finn, izraeli, katalán és eindhoveni példák alapján vezettük be Magyarországon, és nagyon fontos, hogy a megemelkedett finanszírozást idén 30, jövőre 40, két év múlva pedig 50 százalékban teljesítményalapon adjuk oda a modellt váltott egyetemeinknek.

Az is nagyon fontos  itt talán Barkóczi Balázs képviselő úrra reagál az észrevételem , hogy azért a szenátusok 87 százalékban támogatták a modellváltást. Csak ott hajtottuk végre a modellváltást, ahol a szenátusok azt támogatták. Volt olyan egyetem, ahol a szenátus nem támogatta, ott nem is hajtottunk végre modellváltást, és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, tehát a hallgatói képviselettel is egyeztettünk, valamint a Magyar Rektori Konferenciával is. Tehát a felsőoktatásban dolgozók, a felsőoktatásban tanulók teljes konszenzusával hajtottuk végre a modellváltást.

Nézzük az úgynevezett „egyebek” pontokat. Nagyon köszönöm a támogatást az akkreditáció kapcsán. ELTE-s kollégák ülnek itt, mi kollégák vagyunk az ELTE-n, a Gazdaságtudományi Kar a Budapesti Műszaki Egyetemről migrált át az ELTE-re. Én részt vettem egy akkreditációs folyamatban, tudom, hogy mennyire embert próbáló, sziszifuszi, bürokratikus munka ez, és mennyi terhet rak és vesz el energiát a lényegi oktatási és kutatási tevékenységektől. Úgyhogy köszönöm szépen, hogy értő gondolatokkal és velünk konstruktívan egyetértve szóltak ehhez a kérdéshez hozzá.

A másik a nyelvvizsga kérdése. Nagyon tetszett, hogy Brenner Koloman képviselő úr elmondta, hogy hendikepünk van. Valóban, a szláv népek tengerében, az angolszász, a latin világban, lehet, hogy nem jól használom a kifejezéseket, de ebben a nyelvi környezetben nekünk hendikepünk van. Én még azon is meglepődtem, hogy a románoknál jobban állunk, akik meg az olaszokkal meg a spanyolokkal nagyon jól megértik egymást.

El kell mondanom a hitelesség és a pontosság kedvéért, hogy négy évvel ezelőtt 12 ezer középiskolás tett emelt szintű nyelvi érettségit, idén pedig 22 ezer. Tehát amire Pósán László képviselő úr is utalt, megerősítjük és megerősítettük a köznevelésben a nyelvi kompetenciák elsajátításának eszköztárát, és az a célunk, hogy ez a szám tovább emelkedjen. Ha négy év alatt sikerült majdnem megdupláznunk, akkor azt kell mondanom, hogy azért ez egy elismerésre méltó, a köznevelés elismerésre méltó teljesítménye.

Köszönöm azt is, hogy támogatják, hogy a pedagógusképzésben deregulációt hajtottunk végre, ami azt jelenti, hogy a szaktárgyat tanuló biológusok, kémikusok, vegyészek könnyebben tudjanak és a krediteik, az ingyenes vagy az állami ösztöndíjas krediteik felhasználása nélkül tudjanak a pedagógusképzésben részt venni, ez valóban egy előremutató intézkedés. Ha már Hankó Balázst többször említettük, akkor említsük meg helyettes államtitkár urat, hiszen az ő nagyszerű javaslata valósult meg. Abban is egy oldalon állunk, hogy igen, meg kell emelni a pedagógusbéreket, ezen dolgozunk. Kérjük önöket is, hogy támogassanak abban bennünket, hogy Brüsszellel minél előbb megállapodásra jussunk, és akkor minden feltétele adott lesz annak, hogy a pedagógusbérek a diplomásátlagbér 80 százalékára emelkedjenek, bruttó 777 ezer forintra 2025-re.

70 év feletti foglalkoztatás. Itt megint csak arról van szó, hogy az egyetemi autonómiát növeltük ezzel, és az egyetemi karoknak, tanszékeknek az autonómiáját. Biztosan önöknek is vannak olyan kollégáik, akik 70 éves koruk felett is élesek, példaértékűek, jó rájuk felnézni, jó lenne a közelünkben tudni őket, és ha nem is vesznek annyira aktívan részt a tanszék életében, de jó, ha velünk vannak. Itt az egyetemekre bíztuk azt, hogy megítéljék azt, hogy továbbfoglalkoztatjáke őket.

A béreket illetően való igaz, a modellváltó egyetemeken nagyobb béremelkedés valósul meg, egy teljesítményalapon. Idén 30, jövőre 40, két év múlva 50 százalékos teljesítményalapon, és az állami intézményekben is kétszer 15 százalékos béremelést valósítottunk meg. Tegyük még azt hozzá, hogy az ELTE az elmúlt két évben 15 milliárd forintot, a Budapesti Műszaki Egyetem pedig 16 milliárd forintot nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatain keresztül. Tehát a kiválóságot ezen keresztül támogatjuk.

Felnőttképzés  akkor áttérek a harmadik pontra. Kétféle statisztika van. Van az úgynevezett Adult Education Survey, ez az AES, meg van a Labour Force Survey, ez az LFS. Az Adult Education Survay alapján a 60 százalékot vállaltuk Brüsszel irányába, a Labour Force Survey alapján vagyunk olyan 5-6 százalékon, de ezt öt éve mérték utoljára, és nagyon ritkán méri az Eurostat, ezért választottunk magunknak egy olyan statisztikai mutatót, ami gyakrabban mér.

Nagyon fontos az is  kérdezte a forrásokat Brenner Koloman képviselő úr , 70 milliárd forintos keretösszeggel hirdettünk meg vállalati belső képzések támogatását. Itt is a hazaiakat és a kicsiket részesítjük előnyben. A mikro- és kisvállalkozások esetében a képzési költségek 70 százalékát átvállaljuk, a közepesek esetében 60-at, a nagyvállalatok esetében a munkavállalók képzésének 50 százalékát átvállaljuk évi félmillió forintig.

(13.50)

Még a kieső munkabért is megtérítjük, és arra tanítják, arra képeztetik a munkavállalójukat a cégek, amire csak akarják, egy feltétellel, hogyha ezt a felnőttképzési alapszolgáltatási rendszerben rögzítik, ami pedig azért nagyon fontos nekünk, mert ahogyan megalkottuk a diplomás pályakövetési rendszert hét éve, és ez egy nagyon unikális dolog volt akkor még a világban, és ez alapján adatalapon  anonimizált módon összekötjük az egyetemi adatbázisainkat a NAV-adatbázissal és egyéb közhiteles adatbázisokkal  tudjuk azt megmondani, hogy egy adott egyetem adott képzésében végző hallgató milyen gyorsan helyezkedik el, melyik régióban helyezkedik el, mennyit keres, a végzettségének megfelelő munkakörben helyezkedike el. És egyébként azt is mondhatjuk ez alapján, hogy egy egyetemi hallgató, egy egyetemi diplomás ma átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, amivel megint csak a top 5-be tartozunk az Európai Unió országaiban.

Ennek mintájára megcsináltuk a szak- és felnőttképzési pályakövetési rendszert, és innentől kezdve visszajelzést fogunk tudni adni a képzést keresőknek, a potenciális munkavállalóknak, a munkavállalóknak, és a képzéseket nyújtóknak is visszajelzést fogunk tudni adni, és egy nagyon rugalmas, mindenki számára a legmodernebb, legnaprakészebb tudást biztosítani képes felnőttképzési rendszer alapjait tettük le. Most töltöttük fel először nyáron adatokkal a szak- és felnőttképzési pályakövetési rendszert. Izgatottak vagyunk, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy felnőjön a diplomás pályakövetési rendszer színvonalára, mert mi is azt gondoljuk, hogy az élethosszon át tartó tanulás és annak a kereteinek a megteremtése az, ami Magyarországot munkaalapúból tudásalapúvá tudja tenni, és a jövő biztos munkahelyeit számunkra képes lesz majd bebiztosítani.

És végezetül, mert azt mondtam, hogy három plusz egy pontban fogok válaszolni; az egyik pontot nem mondtam el, de három a magyar igazság, és egy a ráadás. Köszönöm mindenkinek a „Tanítsunk Magyarországért! program méltatását és támogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)