DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszonyok! Képviselő Urak! Hazánk szomszédságában az orosz agresszió nyomán kirobbant orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius krízishelyzetet eredményez, és alig van mögöttünk  reméljük, mondhatjuk, hogy mögöttünk van  a Covid-járvány okozta egészségügyi krízisidőszak, amely az emberek életét nap mint nap számos ponton befolyásolta, befolyásolja.

Annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatás még ilyen rendkívüli kihívásokkal teli időben is képes legyen a szolgáltatási színvonalában folyamatosan fejlődni, jelen törvénymódosítás számos olyan könnyítést biztosít, amellyel az ügyintézések  ahol csak lehet, a személyes megjelenést mellőzve, preferálva az online térben alkalmazott megoldásokat  egyszerűbbé s gyorsabbá válhatnak.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány évek óta elkötelezett híve az állampolgárok életét könnyítő és a hatósági jogalkalmazók munkáját elősegítő intézkedések megvalósításának, ezért az elmúlt években számos intézkedés a hatósági eljárások egyszerűsítését célozta. Az egyik jelentős eredményként az idei év elején bevezetésre került adatváltozás-kezelési szolgáltatásról, más néven e-bejelentőről szeretnék szólni, amely egyrészt a természetes személyek adataiban felmerülő változások egyszerű ügyintézésének lehetőségét, másrészt a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését teremti meg.

Korábban az adatok változásának bejelentésére kötelezett ügyfelek nem tudták követni, hogy mit mikor, hova kell bejelenteniük, az ügyfeleknek mindenhol egyedileg kellett kideríteniük, hogy pontosan mi a teendő. A korábbi évek tapasztalatai alapján az adatváltozások nehézkes ügyintézése a közműszolgáltatók és a piaci szereplők számára is jelentős problémát okozott. A cél a korábbi szolgáltatások ügyfélbarátnak nem nevezhető hátrányainak kiküszöbölése.

A naprakész adatok hiányában nyilvánvaló, hogy jelentős mértékben romlik a felek közötti kommunikáció minősége, illetve a rendszeres kapcsolattartás lehetősége is. A szolgáltatók kénytelenek párhuzamosan, sok helyen és felületen jelen lenni; jelentős ügyfélszolgálati kapacitások fenntartásával tudják csak fogadni a megkereséseket, ami jelentős költséggel jár számukra. Számtalan olyan, az állampolgárokat érintő eljárás említhető, amely jelentős időkieséssel, adminisztratív teherrel és bosszúsággal járt az eljárásban részt vevő ügyfelek számára.

Az idei évben bevezetett e-bejelentő szolgáltatásnak köszönhetően azonban jelentős mértékben csökkenteni tudtuk ezek számát, amellyel nem utolsósorban pénzt és időt takarítunk meg az ügyfeleknek. A rendszer biztosítja továbbá egyrészt a természetes személyek adataiban felmerülő változások egyszerű ügyintézésének lehetőségét, másrészt megteremti a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését is. Csak néhány számot hadd mondjak önöknek: a felkészülés idején számoltuk azokat a forrásokat és azokat a megtakarított órákat, amelyeket a teljes szolgáltatói lefedettség elérésekor az e-bejelentő szolgáltatás képes elérni, ez akár összesen 120 milliárd, 140 milliárd forint adminisztratívteher-csökkenést jelenthet, a lakossági ügyfél oldalon több mint 15,5 millió óra időbeli megtakarítást, míg a szolgáltatók részéről több mint 10-12 millió óra megtakarítást jelent. Az e-bejelentővel egy ügyfél akár 5-10 órai ügyintézési időt is megtakaríthat.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az e-bejelentőhöz a 2022. év eleji indulás óta 65 közműszolgáltató csatlakozott, és több mint 45 ezer állampolgár regisztrált a szolgáltatásra. A villamosenergia- és földgázágazat csatlakozása gyakorlatilag teljeskörűen megvalósult, valamint jelentős számú távhő- és víziközmű-szolgáltató csatlakozása is megtörtént.

Ugyanakkor annak érdekében, hogy a legmagasabb minőségű szolgáltatásokat nyújtsuk az állampolgároknak, a cél valamennyi szolgáltató csatlakoztatása az e-bejelentőhöz, hiszen ezáltal bárki igénybe veheti az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézést biztosító online szolgáltatást, függetlenül attól, hogy Magyarország mely településén szeretné a közműszolgáltatókkal kapcsolatos ügyeit intézni. A törvényjavaslat ezt a célt szolgálja azzal, hogy az e-bejelentőhöz történő kötelező csatlakozását írja elő a közműszolgáltatóknak 2023. január 1-jétől, az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak pedig 2023. július 1-jétől.

Tisztelt Országgyűlés! Az e-bejelentő célja a gyakorlatban kettős. Egyrészt az, hogy azon közművek, telekommunikációs szolgáltatók, amelyek azon érintett természetes személyek állami nyilvántartásokban tárolt  név-, cím-, okmányazonosító és kapcsolattartási  adatairól, akikkel szerződéses jogviszonyban állnak, és az ügyfél hozzájárulását megkapták, elektronikus formában értesítést kapnak. (Sic!) Másrészről pedig a polgárok különböző élethelyzeteiben  például költözés, használatba adás, bérbeadás  szükségessé váló közműátírási folyamatokhoz kapcsolódóan az állam egy olyan, ingyenesen igénybe vehető és egyablakos elektronikus ügyintézési szolgáltatást biztosítson, amellyel ügyféli és szolgáltatói oldalon egyaránt jelentős adminisztratívteher-csökkenést érhet el.

(14.00)

Összefoglalva: az e-bejelentő a természetes személyek adataiban felmerülő változások egyszerű ügyintézésének lehetőségeit, valamint a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését teremti meg. A törvényjavaslat elfogadásával biztosítani tudjuk azt, hogy az ügyfél adatainak változásáról, valamint a felhasználóváltozásról szóló bejelentést már az e-bejelentő útján is köteles legyen fogadni a távhőszolgáltató, a villamosenergia-kereskedő és egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő és egyetemes szolgáltató, valamint a víziközmű-szolgáltató. Emellett a törvényjavaslat szerint 2023. július 1-jétől az elektronikus hírközlési szolgáltatók szintén kötelesek az ügyfél adatainak változásáról szóló bejelentést az e-bejelentő útján is fogadni. A közmű- és elektronikus hírközlési szolgáltató a regisztráció iránti kérelmet a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül köteles benyújtani az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz. A későbbiekben lehetőleg minél hamarabb szeretnénk a bankokat és a biztosítókat is bevonni az e-bejelentő szolgáltatásba.

Tisztelt Országgyűlés! Figyelemmel a kormány bürokráciacsökkentési, elektronizálási, valamint az ügyfelek anyagi terheinek csökkentésére irányuló törekvéseire, a törvényjavaslat további célja, hogy a közigazgatási hatósági ügyintézés mind az ügyfelek, mind a hatóságok számára egyszerűbbé és gyorsabbá váljon. Ezzel összhangban az elektronikus ügyintézés lehetősége kiterjesztésre kerül, így számos jogszabályból hatályon kívül helyezésre kerülnek az egyes papíralapú ügyintézésre vonatkozó szabályok. Jelen törvényjavaslatban található változások érintik a területfejlesztést, a földügyi igazgatást, az ingatlan-nyilvántartást, a kulturális örökséget, a környezet- és természetvédelmet, a hulladékgazdálkodást, a foglalkoztatáspolitikát, az építésügyi igazgatást, az anyakönyvi igazgatást, valamint a közlekedési igazgatást és érintik az önkormányzati igazgatást is.

A törvényjavaslat elfogadása esetén az álláskeresők a változásbejelentési kötelezettségüknek a továbbiakban elektronikusan is eleget tudnak tenni. A foglalkoztatásfelügyeleti és hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokban kiszabott bírságok esetében az érintett hatóság lehetőséget kap a részletfizetés engedélyezésére. Továbbá hazánkban jelenleg komoly kihívást okoz a hatóságoknak az illegális hulladék felszámolása és nyomon követése. Az illegális hulladékot elhelyezők kilétére az esetek többségében nem derül fény, utólagos azonosításuk pedig a hatóságokat szinte lehetetlen feladat elé állítja.

Ezért a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításával célunk a hatósági eljárás eredményesebbé tétele azáltal, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság a közúti közlekedési nyilvántartásból az engedély nélküli hulladéklerakással összefüggő feladatai ellátásához igényelheti a járműtulajdonos személyazonosító adatait, a cselekményhez használt jármű tulajdoni, forgalmi és azonosító adatait, így az eljárás hatékonyabbá válik.

A törvényjavaslat elfogadásával a jövőben az erdőművelési ágban nyilvántartott ingatlanok esetében nem kell földminősítési eljárást lefolytatni. A módosítás indoka, hogy az erdészeti igazgatás és az erdészeti ágazat nem használja az aranykorona-értéken alapuló földértékelést. Míg a mezőgazdaságban a föld termőképességéből megbízhatóan lehet következtetni a föld aktuális gazdasági értékére, az erdő esetében az aranykorona-érték önmagában nem tükrözi az erdő valóságos gazdasági értékét.

Az ingatlan-nyilvántartás megismerésének legjellemzőbb formája a TakarNet rendszeren keresztül szolgáltatott tulajdonilap-másolat. A jelenleg elérhető nem hiteles tulajdonilap-másolat nem felel meg a hazai és európai uniós elektronikus okiratokra vonatkozó szabályozásnak, tanúsítóerővel nem rendelkezik. Erre tekintettel a módosítási javaslat a nem hiteles tulajdoni lapot kivezeti annak érdekében, hogy a nem hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatással kapcsolatos kedvezmények megmaradjanak. A törvényjavaslat alapján magánszemélyek évente két alkalommal ingyenesen juthatnak hozzá a hiteles tulajdoni lap másolatához. Annak okán, hogy a hiteles tulajdonilap-másolat forgalma a szabályozás révén növekedni fog, a szolgáltatás igazgatási díja csökkenthető lesz.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása pedig lehetővé teszi, hogy a területrendezési, településrendezési, területfejlesztési, településfejlesztési feladatok és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladatai ellátásához szükséges térképi adatok díjmentesen rendelkezésre álljanak. Az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetése lehetővé teszi, hogy a hatósági eljárásokban minden hatóság díjmentesen hozzáférjen az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz. Az állam által fenntartott földmérési és térképészeti és más egyéb helymeghatározáshoz kötött feladatok végzését kiszolgáló aktív GNSS globális helymeghatározó műholdrendszer referenciaállomásai országos lefedettségének növelése érdekében Magyarország kétoldalú nemzetközi szerződéseket kötött a szomszédos államokkal, hogy az általunk és általuk üzemeltetett aktív GNSS-állomások adatait kölcsönösen használhassuk.

A törvénymódosítás szükséges azért, hogy a nem Magyarország területén található referenciaállomások is aktív GNSS-hálózathoz tartozónak minősüljenek, mert a jelenlegi rendelkezések szerint kizárólag a Magyarországon lévő referenciaállomások adatai használhatók az aktív GNSS-hálózatban.

A polgári és a honvédelmi célú térképészet szabályait a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény szabályozza. Annak érdekében, hogy a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv és a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv a feladatait elkülönülten láthassa el, szükséges a törvény egyes rendelkezéseinek módosítása és a felhatalmazó rendelkezések kiegészítése. Az utóbbi időben megnövekedett az igény a települési önkormányzatok részéről, hogy a korábbinál pontosabb, többlettartalmú térképi adatbázisok jöjjenek létre településükre vonatkozóan. Az ingatlan-nyilvántartási célú térképek jelenleg csak költségvetési forrásból, illetve díjbevételekből állíthatók elő, amennyiben az önkormányzat a megnövekedett térképi igény mellé anyagi forrást is tud biztosítani, abban az esetben a földmérési törvény módosítása lehetővé teszi új térképi adatok előállítását az önkormányzat finanszírozásában is.

Tisztelt Országgyűlés! Pontosításra kerül a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény néhány rendelkezése is. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonjog tárgyán az elidegenítési és terhelési tilalom együttesen is, de külön-külön is alapítható, vagyis a tulajdonost megillető elidegenítési jog a terhelési jogtól, a terhelés joga pedig az elidegenítés jogától függetlenül is korlátozható. A módosítás világossá teszi, hogy adásvétel esetén az eladó érdekeit szolgáló tulajdonjog-fenntartással egyidejűleg a szerződés alapján a vevő tulajdonszerzésre irányuló várományi jogát is védelemben részesítsük. Ha az eladó tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartja, e fenntartott tulajdonjogával csak korlátozottan rendelkezhet, a vevő hozzájárulása nélkül ugyanis a vevőt megillető jogot nem csorbíthatja, ezért az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartás esetén ennek megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog fenntartását az ahhoz kapcsolódó vevői joggal együtt kell bejegyezni.

Az előbbiekhez hasonlóan a pénzügyi lízingbe adás esetén a lízingbe vevőt a pénzügyi lízingszerződésből eredően az ingatlanra vonatkozóan megillető jogoknak ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetését teszi lehetővé a módosítás. Ezáltal a lízingbe adáshoz kapcsolódó lízingbe vevői jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése értelemszerűen nem önmagában a lízingbe adás tényére, egyben a lízingbe vevőt a pénzügyi lízingszerződés alapján megillető jogra is utalni fog.

(14.10)

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésének időpontja 2024. február 1-jére módosul, ami azt is jelenti, hogy az e-ingatlan-nyilvántartás indulási időpontja egy évvel kitolódik. Tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás Magyarország teljes ingatlan vagyonát kezeli, százszázalékos biztonságra kell törekedni annak működtetése során. Ez igényli egyrészt az informatikai rendszer hibamentes működésének garantálását, másrészt a rendszer leendő felhasználóinak a rendszer használatára való alkalmasságának a biztosítását.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat részeként módosításra kerül az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény is. A módosítás révén tovább egyszerűsödik az állampolgárok külföldi anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezése. Egyszerűbbé és olcsóbbá válik például a külföldön történő házasságkötés és születés Magyarországon történő anyakönyvezése annak köszönhetően, hogy angol, német vagy francia nyelven kiállított okirat esetében a magyar hatóság azt elfogadja, ahhoz a polgároknak nem szükséges hiteles fordítást vagy konzuli fordítást beszerezniük. Teljes körűvé válik továbbá az elektronikusan kérelmezhető anyakönyvi okiratok köre is azáltal, hogy a születési és házassági anyakönyvi kivonat mellett a jövőben a hozzátartozók az elhunyt hozzátartozójuk hallotti anyakönyvi kivonatát is ki tudják majd elektronikus úton kérni.

A módosítás az anyakönyvi igazgatás területén tovább egyszerűsíti az adminisztratív folyamatokat azáltal, hogy például az apai elismerő nyilatkozatok felvétele során megszünteti a hivatalok közötti iratmozgásokat, ezáltal a szervek oldalán költségmegtakarítást is eredményez. A módosítások összhangban állnak a kormány bürokráciacsökkentési, elektronizálási, valamint az ügyfelek anyagi terheinek csökkentésére irányuló általános törekvéseivel.

A módosítás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt is érinti. A helyi önkormányzatok felett a fővárosi és a megyei kormányhivatalok gyakorolják a törvényességi felügyeleti jogkört. Jelenleg az önkormányzati törvény a képviselő-testületek, a bizottságok, a részönkormányzatok és a társulások üléseiről készített jegyzőkönyvek kormányhivatalok részére történő felterjesztését írja elő. Az elmúlt években tapasztalható volt, hogy a képviselő-testületnek címzett, nem hatósági jellegű feladat- és hatáskörök átruházása például a polgármesterre vagy a jegyzőre számszerűleg jelentősen megnövekedett, ezért biztosítani kell, hogy ezeknek a törvényességi felügyeletét a jegyzőkönyv felterjesztésével azonos automatizmuson keresztül hajtsák végre.

Tisztelt Országgyűlés! A jelenleg fennálló veszélyhelyzet, valamint a XXI. század hatékony, gyors, szolgáltató közigazgatást követel meg, ehhez igyekszik hozzájárulni a jelen törvényjavaslat is. A javaslatok célja, hogy mind az ügyfelek, mind a hatóságok számára a közigazgatási hatósági ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá váljon, ezzel is hozzájárulva az adminisztratív terhek csökkentéséhez és hazánk versenyképességének növeléséhez.

Az elhangzottak alapján kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)