VITÉZY DÁVID ipari és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A közlekedés a gazdaság alapvető fontosságú ágazata, hiszen állami és magánvállalkozások összetett hálózatát foglalja magában. Ez biztosítja az állampolgárok mobilitását, az áruk és a szolgáltatások könnyebb és gyorsabb áramlását. Ennek biztosítása érdekében szükséges folyamatosan nyomon követnünk a jogszabályi környezetet és megfelelően igazítanunk a változó életünkhöz. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja ez, egyrészt a vasúti, hajózási, közúti és légi közlekedési szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos jogszabályokon, másrészt a szükséges uniós jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése.
Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül a legfontosabb módosításokat ismertessem! A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt érintő jogszabályhelyek elsősorban jogalkalmazói pontosítást tartalmaznak. A közúti ellenőrzések során lehetővé kell azt tenni, hogy más tagállam területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által Magyarországra kiküldött munkavállalóként foglalkoztatott magyar járművezetők kiküldetési nyilatkozatainak ellenőrzését megtegyük, és ezen magyar állampolgárságú személyek Magyarországon kiküldött munkavállalónak minősüljenek a vonatkozó európai uniós jog alapján.
A légügyi szektort illetően a szükséges módosításokat a polgári légi közlekedés munkavállalóinak védelmi háttérellenőrzése kapcsán felmerült jogalkalmazási kérdések, továbbá a vonatkozó uniós jogszabályok megváltoztatása tette szükségessé. A védelmi háttérellenőrzés elsődleges célja a légi közlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése és az iparág zavartalan működésének biztosítása.
Ennek keretében kiemelten fontos az, hogy a légiiparban ne foglalkoztassanak olyan személyeket, akikkel szemben törvényben meghatározott kockázati tényező, például terrorkockázat vagy egyéb kizárási körülmény állapítható meg. Alapvető követelmény, hogy a légi közlekedéssel összefüggésben kizárólag feddhetetlen személyeket foglalkoztassanak, akik nem jelentenek veszélyt a légi közlekedés biztonságára, Magyarország és az Európai Unió társadalmi és gazdasági stabilitására.
Mai felgyorsult világunkban a klímaváltozás fényében és egyáltalán a vasút szerepének átértékelődésével egyértelmű az, hogy a vasút nemcsak a múlt, hanem a jövő közlekedési eszköze is, mint a legfenntarthatóbb és leghatékonyabb földi közlekedési módé. Engedjék meg, hogy röviden megemlékezzek arról, hogy a holnapi napon lesz 145 éve, hogy megnyitották Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvarát, a Nyugati pályaudvart, amely a világ egyik legszebb, ha nem a legszebb pályaudvara.
A vasúti közlekedés azonban nemcsak a 145 éves múltjára, hanem a jövőjére is büszke lehet Magyarországon, hiszen számos vonalon a vasúti hálózat fejlesztése, a vasúti szolgáltatások jobbítása, javítása történik, és ennek látható az utasszámban is az eredménye. Annak örülhetünk, hogy a Balatonra például idén nyáron 3 millióan vették igénybe, 3 millió utazás során vették igénybe a vonatokat. Ez a rendszerváltás óta a legmagasabb ilyen érték.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása megteremti a határ menti államok nemzeti vasútbiztonsági hatóságaival kötendő együttműködési megállapodások megkötésének jogalapját és a törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség határidőben nem teljesítése esetére egy közigazgatási bírság kiszabásának lehetőségét. Ez szintén az uniós jogból átvezetett kötelezettség.
Pontosítjuk a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet befolyásmentes működésének, valamint a menetrendalapú infrastruktúra-fejlesztésekhez szükséges optimalizált kapacitásfelhasználási terv összeállításának jogszabályi feltételeit és a vasúti tevékenységek bejelentésének részletes szabályait, illetve a Vasúti Műszaki Bizottság hatásköreit is.
Megjelenik az optimális kapacitásfelhasználási terv, amely egy stratégiai új menetrendtervező eszköz. Az a célunk, hogy 5 évre, 10 évre, 15 évre előre szóló vasúti menetrendi koncepció legyen, és minden egyes infrastruktúra-fejlesztés a menetrendből, az elérni kívánt koncepcionális menetrendből legyen levezetve, ott és annyit építsünk, ami ahhoz szükséges, hogy a legjobb menetrendet tudjuk kínálni az utasoknak és az árufuvarozóknak, viszont olyan vágányokat ne építsünk, amire hosszú távon a menetrendből levezetve nincsen szükség.
Ugyanebben a szemléletben módosításra javasoljuk a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán hozott döntés alapján egy jelentős, a rendszerváltás óta talán az egyik legjelentősebb átalakítás indult el azáltal, hogy létrejön az országos közlekedésszervező, amely összehangolja a vasúti autóbuszos szolgáltatásokat, és az eddigi öt helyen ellátott feladatot egy helyre központosítva biztosítja azt, hogy az egész országban egységes autóbuszos és vasúti menetrend legyen teljesértékűen összehangolva, és teljes értékű, egységes tarifarendszer működjön, tehát mind a jegyek, mind a bérletek, a MÁV, a Volán, a GYSEV vagy a HÉV szolgáltatásaira egységesen legyenek igénybe vehetők.
A javaslat szerint a 2023. január 1-jétől létrejövő országos közlekedésszervező a megrendelői oldalon belép a már korábban létrejött személyszállítási közszolgáltatási szerződésekbe és a pályaműködtetési szerződésekbe, valamint a megrendelői együttműködési megállapodásokba. Jellemzően ilyenek az önkormányzatokkal jöttek létre, valamint feladata lesz a vasúti gördülő állománnyal kapcsolatban a megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosításával kapcsolatos intézkedések kidolgozása és megtétele, a vonatkozó uniós rendelettel összhangban.
Itt kiemelném azt, hogy a kormány döntése alapján Magyarország távolsági InterCity-flottájának a teljes cseréjéről döntött a kormány. Ennek a megvalósításához, egy új modell bevezetéséhez, hogy az ország minden tájára minden fontos InterCity-vonaton korszerű, klimatizált, kényelmes, új InterCity-vonatokkal utazhassunk néhány éven belül, szükség van erre a törvénymódosításra. Ezáltal új alapokra helyezzük az autóbuszos, vasúti regionális közösségi közlekedési közszolgáltatások szervezését. A kormány célja világos, az egész országban egységes rendszerben működtetni a helyközi autóbuszos és vasúti közszolgáltatásokat mind a tarifák, mind a menetrend, mind a szolgáltatás összes egyéb jellemzője szempontjából.
A törvénymódosítás ezenkívül biztosítja a taxizással összefüggésben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény és a GDPR előírásainak való megfelelést a szükséges adatrögzítésekkel összefüggésben, amelyeket a fuvarszervezőknek és egyéb taxis vállalkozásoknak kell elvégezni, illetve az országos közlekedésszervező munkavállalóira vonatkozóan kiterjeszti a vasúti menetkedvezmények rendszerét.
(15.40)
Végül egy fontos változás, hogy az úgynevezett EETS, azaz az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás szempontjából releváns jogszabály-módosításokat átvezetjük. Ez ugye, az alapvetően teherautók és egyéb útdíjfizetésre kötelezettek számára az összeurópai díjfizetési átjárhatóságot biztosítja, hogy egy több országon átnyúló fuvar esetén egyben tudják az útdíjukat kifizetni több tagállam felé egyszerre.
Mindezekre tekintettel kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, hogy támogassa a közlekedési törvények módosítását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)