RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több okból is fontos és hasznos a mai vitanap, ezért örülünk neki. (Tordai Bence: Szívesen!) Egyrészt azért, mert a pedagógusok számunkra nem egy elvont fogalom vagy egy statisztikai adat. Sokunknak egyik vagy másik szülője pedagógus, testvére, gyermeke, unokatestvére és sok-sok barátja is tanár. Mi mindennap találkozunk és beszélünk velük. Úgy nőttünk fel, és most is úgy telnek a napjaink, hogy tőlük közvetlenül halljuk az oktatás szépségeit és nehézségeit egyaránt, politikusként pedig hétről hétre találkozunk körzetünk iskoláiban. Tehát az oktatás számunkra egy személyes ügy, és nem egy száraz szakpolitika.
Másrészről, ma itt politikusok fognak vitázni egymással, nem tanárok, nem érdekképviseletek, hanem döntéshozó pártpolitikusok. Végre szemtől szemben állunk, jobboldal és baloldal, és a baloldal nem tud elbújni vagy mellébeszélni. Ez nem a kampányban szokásos ígérgetés terepe, hanem a teljesítmények összevetése: mit tettünk mi, és mit tett a baloldal. A hitelességet a tettek adják meg: iskolaépítés vagy iskolabezárás, béremelés vagy bércsökkentés, ösztöndíj vagy tömeges elbocsátás. Tegyük tehát mérlegre ma, hogy ki mit tett!
Harmadrészt: azért is örülünk a vitanapnak, mert több vitanapnyi időkeretet igényelne, ha mindazokat az oktatási innovációkat részletesen végigvennénk, ami az elmúlt 12 évben történt. Messze még a cél, de azért lesz mit felsorolni az eredményeink közül.
Negyedrészt: mindenki tudja, hogy béremelésekre a pedagógusoknál szükség van. Béremelés lesz is, két hónap múlva. Jelenleg tehát nem a béremelés ténye, hanem a béremelés mértéke a kérdés. Úgy beszélhetünk ma itt, hogy a kormány már az első őszi tüntetés vagy sztrájk első felszólalója előtt rögzítette, hogy a legfőbb követeléssel, a béremeléssel egyetért. Sőt, a nyár elején a költségvetési törvényben, illetőleg az Európai Bizottságnak kiküldött EFOP Plusz programban már rögzítettük is a béremelés tényét. Már csak az a kérdés, hogy a pedagógusbér-emeléshez csak a költségvetésben rögzített bő 80 milliárd forint áll rendelkezésre, vagy többletként föl tudjuk használni azt a több száz milliárd forintot, ami EU-s forrás. Ettől függ a 2023-as 10 vagy 21 százalék, a 2024-es 10 vagy 25 százalék. Vajon a baloldal meddig akadályozza még, hogy EU-s források is rendelkezésre álljanak a pedagógusbér-emeléshez? (Derültség az ellenzéki sorokban.)
Mi tehát már azelőtt jogszabályokat hoztunk a pedagógusok követeléseinek teljesítéséről, mielőtt a követeléseket először az ősszel nyilvánosan kimondták volna. Mi ugyanis nemcsak szavakban, de tettekben is a pedagógusok mellett állunk.
Többen fogunk felszólalni a mai vitanapon. Én arról beszélek elsősorban, miért fontos a vitanap, miért kétszínű a baloldal, és milyen kormányzati döntések születtek az elmúlt években. Maruzsa államtitkár úr el fogja mondani, hogy hol tartunk azon az úton, hogy Európa egyik legversenyképesebb oktatási rendszere legyen a magyar (Derültség az ellenzéki sorokban.), és milyen nemzetközi elismerései vannak a magyar oktatási rendszernek. Nem a sor végén kullogunk, ahogy nevető képviselőtársaink hétről hétre mondják, akik mindig becsmérlik a magyar pedagógusok munkáját, hanem igenis nagyon szép helyezéseket érünk el, illetve szót fog ejteni államtitkár úr pedagógus-létszámokról és kérdőívekről is. Vitályos Eszter államtitkár asszony a szakképzés továbbfejlesztéséről fog beszélni, Latorcai Csaba államtitkár úr pedig fel fogja mutatni a parlament nyilvánossága előtt mindazokat a bizonyítékokat, amelyek egyértelművé teszik, hogy a baloldal miként akadályozza, hogy EU-s forrásokból pedagógusbéreket tudjunk emelni.
(16.10)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A baloldal nem tiszteli a pedagógusokat, csak ki akarja őket használni, mi viszont a tisztelet jegyében kormányoztunk az elmúlt 12 évben. Mit tett a baloldal, amikor döntéshozó helyzetben volt? Először is elvettek egyhavi bért minden pedagógustól. Ez 8 százalékos fizetéscsökkenést jelent. Ma is aktív politikusok, akik ezt megszavazták: Arató Gergely, Gy. Németh Erzsébet, Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Molnár Csaba, Molnár Zsolt, Oláh Lajos, Vadai Ágnes, Varju László, és még többen itt is ülnek a parlamenti patkóban, akik nem is olyan régen még a pedagógusbér-csökkentésről szavaztak, most magasabb béremelést követelnek.
Ugyanők 15 ezer pedagógust bocsátottak el, és most ők beszélnek hiányzó szaktanárokról. 381 helyen szüntették be a tanítást. Alulfinanszírozták az önkormányzati iskolákat, ami 1300 milliárd forintos önkormányzati eladósodáshoz vezetett. 70 százalékkal emelték meg a tankönyvek árait, és tandíjassá tették a pedagógusképzést.
De nem kell a régmúltba menjünk, hogy tiszteletlen hangot lássunk a pedagógusokkal szemben. Az elmúlt hónapokban, a választási kampány során mit mondott például Fekete-Győr András a magyar tanárok munkájáról? „Mérhetetlenül sok az iskolánk, és ezeknek nagyon ramaty a minősége. Szerintem túl sok jelenleg az iskola Magyarországon.” Iskolabezárásokról és ramaty minőségű oktatásról beszélt, így minősítve a tanárok munkáját.
A baloldal árnyék-miniszterelnöke a pedagógusbér-emelésről azt mondta, hogy a pedagógusoknak nincs szükségük a választás előtti kormányzati bizsura. Most béremelésről beszélnek. Akkor azt mondták, hogy ez csak bizsu, nincs erre szükség.
És hogyan is beszélt a baloldali árnyékkormány árnyékminisztere, Arató Gergely, amikor még oktatási államtitkár volt, a szakmai párbeszédről és a pedagógustüntetésekről? Azt mondta szó szerint: „A tüntetés nem jó válasz a problémákra, a tárcát pedig a demonstráció nem tántorítja el eredeti szándékától.” Ez volt tehát a társadalmi párbeszéd, amit a baloldal meghirdetett, hogy semmiben nem változtatnak.
De Karácsony Gergely is azt mondta, hogy a 2010 előtti oktatási rendszerünk is egyébként nagyon rosszul teljesített saját magukat minősítette így , árnyékminiszterként pedig olyan embert választottak oktatási árnyékminiszternek, akit csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt ítélt el a bíróság. Ő tehát a baloldal oktatási árnyékminisztere. Ez a tisztelet a pedagógusok irányába.
Míg a baloldal csak kihasználja a tanárokat, mi tiszteljük őket. Tiszteljük saját tanárainkat, akiknek része volt abban, hogy ma itt állhatunk és itt ülhetünk az ország házában, és tiszteljük a ma dolgozó tanárokat is.
Az első csoport, akinek béremelést indítottunk, a pedagógusok voltak, 2013-17 között 50 százalékkal emeltük a béreket, 2020 júliusától újabb 10 százalékkal, idén januártól újabb 10 százalékkal emeltük a pedagógusok bérét. Ugyanakkor ennél jóval többre készülünk. Amennyiben az Európai Bizottsággal létrejön a megállapodás, úgy a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelés valósulhat meg Magyarországon.
Célunk, hogy 2025-re a pedagógusok fizetése a diplomásátlagbér 80 százalékát érje el. 2023-ban közel 21 százalékos, ’24-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29 százalékos béremelést szeretnénk. Ha így alakul, akkor 2025-re a pedagógus-átlagbér 777 ezer forintot is meghaladó lehet. A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok tervezett béremelése pedig még ennél is magasabb.
Fontos, hogy az EU-s forrás nem adomány, nem jóindulat kérdése. Ez az összeg a magyar emberek pénze, amit igazságtalanul tartanak vissza a magyar emberektől, így a magyar pedagógusoktól is. Az pedig felháborító, hogy ebben a brüsszeli magyar politikusok, baloldali magyar politikusok élen járnak. Nem elég, hogy Brüsszel az egyik kezével nem adja ide, ami a miénk, hanem még a másikkal azt is elveszi, amink van. Ezt pedig a szankciók révén teszi, hiszen ha nem lenne szankciós felár, jóval több jutna pedagógusbér-emelésre is.
De hogyan is beszélt a szankciókról a szankciópárti baloldal árnyék-miniszterelnöke, Dobrev Klára? ,,Nem vagyok elégedett az eddigi szankciókkal. Annak örülök, hogy történtek nagyon komoly válaszlépések, de nem elégségesek. Mi nem fogunk meghátrálni, a legszigorúbb szankciókat is megszavazzuk.” Ön ekkor gondolt a magyar pedagógusok bérére is?
Vagy amikor Karácsony Gergely azt mondta, hogy ,,örülök annak, hogy létrejött a szankciós csomag, és Magyarország végül is nem tudta ezt megakadályozni, és vannak eszközei a Bizottságnak és az Európai Uniónak, hogy jobb belátásra bírja a magyar kormányt, hogyha további szankciós politikát akar folytatni”. Belegondoltak, hogy ezekkel a szavaikkal azokat a pénzeket, forrásokat veszik ki a költségvetésből szankciós felárként, amit pedagógusbér-emelésre is fordíthatnánk?
A baloldal tehát azt üzeni a pedagógusoknak, hogy érjék be kevesebbel, mert a szankciók szükségesek és működnek. Amit Brüsszel az egyik kezével ad, azt a másikkal el is veszi. A szankciók miatt a nagy energetikai cégek zsebében landol ez a pénz a magyar pedagógusok helyett.
De nézzük, mik a legfontosabb innovációk, fejlesztések, előrelépések, amelyek az elmúlt 12 évben történtek! Állami fenntartásba vettük az iskolákat, hogy megszüntessük azt a rendszert, hogy a szegényebb önkormányzatnak csak szegényebb iskolája lehet, illetve megszüntettük azt a rendszert is, hogy a kistelepüléseken nem mindig érkezett meg időben a pedagógusok fizetése.
Ingyenessé tettük az összes diák összes tankönyvcsomagját. Külföldi helyett magyar állami kézbe vettük a tankönyvfejlesztést. A tanárokkal és diákokkal közösen fejlesztettük ki három év alatt az újgenerációs tankönyveket.
Létrehoztuk az okosportált, más néven Nemzeti Köznevelési Portált, amit több mint félmillióan látogatnak hetente. Digitális tankönyveket fejlesztettünk. Vállaltan hazafias, gyermekközpontú és XXI. századi Nemzeti alaptantervet hoztunk létre.
Az iskola, a diákok és a szülők között a papíralapú kommunikációt felváltotta a KRÉTA, a digitális rendszer, amit naponta 130 ezer pedagógus, 1 millió diák és 2 millió szülő használ. A KRÉTA-ban hetente több mint 3 millió osztályzatot rögzítenek. A KRÉTA-ban mesterséges intelligenciára építő új, digitális nyelvoktató modult is létrehoztunk.
Megháromszoroztuk a gyermekétkeztetés forrásait, megtízszereztük az iskolatej- és iskolagyümölcs-program forrásait.
Az új NAT-ban 10 százalékról 20 százalékra növeltük a pedagógusok szabadon felhasználható órakeretét. Az új NAT csökkentette a tananyag mennyiségét és a kötelező óraszámokat is, egyúttal maximálta a tanulók óraterhelését. Közel megdupláztuk az iskolapszichológusok számát. Közel megdupláztuk szintén a gyógypedagógusok számát.
A lemorzsolódás megelőzését szolgáló jelzőrendszert építettünk ki. Kibővítettük a „Biztos kezdet” gyerekházakat és a tanodákat. Bevezettük az iskolaőri rendszert. Évente több mint 40 ezer hátrányos helyzetű diákot segítenek ösztöndíjak, főként az Útravaló-ösztöndíjprogram keretében.
Segítjük a diabéteszes tanulókat iskolai támogatott programon keresztül vércukorszintmérésben, inzulinbeadásban.
Bevezettük az iskolai közösségi szolgálatot, hogy a diákok belekóstoljanak az önkéntes és civil munkába még a középiskola alatt. Az elmúlt években 435 ezer tanuló összesen 21 millió önkéntes munkaórát teljesített.
Bevezettük a mindennapos testnevelést. A magyar általános iskolások töltik a legtöbb időt testneveléssel Európában. Elindítottuk a NETFIT-méréseket.
Bevezettük a 3 éves kortól kötelező óvodát. Ingyenessé tettük a KRESZ-tanfolyamot. Ingyenessé tettük az első nyelvvizsgát.
(16.20)
Eddig 141 ezer nyelvvizsgát tettek le ennek köszönhetően, amivel több mint 4,5 milliárd forintot spóroltak a diákok és családjaik. Ingyenessé tettük a második szakképzettséget, ennek köszönhetően közel megháromszorozódott az ilyen képzésben tanulók száma. Elindítottuk a Lázár Ervin-programot, hogy minden gyerek ingyenesen eljusson színházba, koncertre, cirkuszba vagy akár huszárbemutatókra is. Elindítottuk a Határtalanul! programot, hogy minél több anyaországi és külhoni diák ismerje meg egymást. A hagyományos iskolai kereteken túllépő iskolai témaheteket indítottunk a fenntarthatóság, a digitalizáció és a pénzügyi tudatosság témakörében. Közel 400 ezer diák vett részt ezekben az innovatív projektekben. 1925 iskolában történt internetsávszélesség-bővítés; 3957 iskolaépületben építettünk ki wifit. Építettünk 32 új uszodát, 42 új tornatermet, 33 iskolát kibővítettünk, és építettünk 7 teljesen újat.
A „Modern városok” program és a „Magyar falu” program keretében 237 településen több mint 60 milliárd forint forrásból valósulnak meg iskolafejlesztések. Több százezer laptopot és informatikai eszközt vásároltunk tanároknak és diákoknak. Az elmúlt öt évben 4576 óvodai és iskolai fejlesztés indult el, illetve valósult meg közel 1000 milliárd forint értékben.
És amikor kellett, akkor korrigáltunk: a KLIK helyett jöttek a tankerületi intézményfenntartók, és a tankönyvfejlesztésen is változtattunk. És önök szerint nem történt semmi az elmúlt 12 évben az oktatásban? A baloldal szerint ezek XIX. századi módszerek? Vagy önök csak gondolkodás nélkül ismételgetik ugyanazt a régi lemezt?
Pár szó az egyeztetésekről. A kormány a választások óta négy alkalommal egyeztetett a pedagógus-szakszervezetekkel, az érdekképviseletek kérésére pedig a jövő héten is folytatódnak a tárgyalások. Emlékeztetném önöket, hogy az október elején tartott köznevelési kerekasztal ülésén pont a szakszervezetek képviselője kérte, hogy a pedagógusok bére ne 2027-ig emelkedjen a diplomásátlagbér 80 százalékára, hanem korábban. Ezt követően Gulyás Gergely miniszter úr jelentette be a Kormányinfón, hogy a kormány céldátuma nem 2027, hanem 2025, amennyiben felhasználhatjuk saját uniós forrásainkat is. Senki sem mondhatja tehát, hogy nem érdemi egy olyan egyeztetés, ami után másfél héttel a kormány be is jelenti azt a menetrendtervet, amit az egyeztetésen részt vevők kértek.
Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy a baloldal megpróbált rátelepedni az elmúlt hetekben ezekre a megmozdulásokra. Sajnáljuk, hogy erre a nemzeti ügyre is megpróbálnak rátelepedni, mivel az ő politikai eseményeiken kevés ember van, ezért ők mennek oda, ahol sok ember van. A baloldal politikusai annak ellenére kezdtek egyre-egyre megjelenni ezeken a megmozdulásokon, hogy több oktatási szereplő is azt kérte, ezeken a tanártüntetéseken ne vegyenek részt politikusok. (Szabó Szabolcs: Ilyen nem hangzott el!) Azt mondta az Egységes Diákfront képviselője, hogy: „Köszi, ne! Megoldjuk mi, diákok, tanárok és szülők közösen.” A PDSZ pedig azt mondta: „Leginkább azt várjuk az ellenzéki pártoktól, hogy maradjanak a háttérben, ne telepedjenek rá a megmozdulásainkra, ugyanis erős ellenérzés van a társadalomban a pártokkal szemben.”
De politikusok is megszólaltak. Ander Balázs a Jobbiktól azt mondta: „Piócaként rátelepedni, valamint kisajátítani a pedagógusok és a diákok független tiltakozási hullámát, több mint kontraproduktív.” Vagy Soproni Tamás momentumos polgármester azt mondta: „Nem kellene politikai pecsenyét sütögetni” a tüntetések kapcsán. Lábjegyzetként hozzáteszem, mind a ketten végül mégiscsak kimentek, és szelfizgettek a tüntetéseken.
Gyurcsány Ferenc adta ki az utasítást: „Azt kérni a pártpolitikusoktól, hogy ne tüntessenek, az valójában hülyeség.” szó szerinti idézet tőle.
Még a szociális kérdésekről szóló törvény 22 óráig tartó vitájáról is hirtelen elpárologtak képviselőtársaink, amikor ki kellett menniük, hogy reggeli élőláncos szelfiket készítsenek. És bizony, ha a top 3-at megnézzük, láthatjuk Szabó Timeának nem volt elég csak féltucat közös szelfi, Jámbor András 8 szelfivel vagy Tordai Bence 10 szelfivel vezeti a top 3-as listát. (Derültség a Momentum soraiban.) Ha ezzel nem telepedtek rá a pedagógustüntetésekre, akkor vajon mégis mivel, tisztelt képviselőtársaim? S miközben az utcán pedagógusbér-emelést követelnek, aközben itt a parlamentben nem szavazzák meg azokat a javaslatokat, amelyek közelebb visznek minket az európai uniós megállapodáshoz, és a pedagógusbér-emelés nagyobb, magasabb üteméhez.
A sürgős tárgyalásokra vonatkozó indítványokat itt október 3-én nem szavazták meg. Október 24-én nem támogatták sem a jogalkotási törvény módosítását, sem a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását. Nem támogatták a korrupcióellenes jogszabályok módosítását, az Integritás Hatóság felállítását, az infotörvény módosítását vagy a vagyonnyilatkozatról szóló szabályt sem, pedig ezek mind-mind a megállapodáshoz és a magyar pedagógusbér-emelés magasabb léptékéhez vittek volna minket közelebb, de a magyar baloldalnak ez nem volt elég.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Klebelsberg Kunó, aki belügyminiszterből lett oktatási miniszter, azt mondta: „Nekünk olyan nemzedéket kell ma felnevelnünk, amely húsz év múlva meg fogja állni a versenyt az akkori más népek generációival.” Mi Klebelsberg Kunóval értünk egyet, mi az ő útján járunk. Nekünk nincs vitánk a magyar pedagógusokkal, mert értük dolgozunk. Nekünk nincs vitánk a magyar diákokkal, mert az ő jövőjükért dolgozunk. Nekünk csak a baloldallal van vitánk, mert ők nem a nemzeti érdekért dolgoznak, ők kétszínűek. Remélem, hogy a mai nap végére 180 fokos fordulatot vesznek, és nem akadályozzák tovább a pedagógusok magasabb léptékű béremelését.
Tisztelt Baloldali Képviselőtársaim! Legyen nemzeti konszenzus a pedagógusok béremelési ügye! Ezentúl ne szavazzanak meg semmit Brüsszelben, ami a pedagógusok béremelését akadályozza, és szavazzanak meg mindent, ami a magyar pedagógusbér emelését elősegíti! Legyenek bátrak, legyenek emberségesek, hagyjanak fel a pedagógusbér-emelést Brüsszelből gáncsoló politikájukkal, és végre egyszer szavazzanak Magyarország mellett!
A magyar pedagógusok megérdemlik, hogy jobb- és baloldal összefogjon értük. Ne a pártpolitikát, hanem a nemzet jövőjét lássák önök is a béremelésben, és egységesen álljunk ki a magyar oktatás jövője mellett! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)