DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Kevés dologban értünk egyet, de az is valami. Azt hiszem, abban egyetértünk, hogy az oktatás nemzeti ügy, és abban is, hogy a magyar köznevelési rendszer versenyképes tudást biztosítson a diákoknak, a tanároknak pedig megbecsülést. Az egyébként szerintem rendben van, hogy egy vitanapon vagy akár azon kívül is az ellenzéki képviselők a kormányt támadják  mégiscsak ez az ellenzék feladata , de az már nincs rendben, ha a tanárokat sértegetik; az nagyon nincs rendben. S ha arra utalnak, hogy a magyar diákok rosszabb állapotban kerülnek ki az iskolából, mint ahogy oda bekerültek, akkor azzal nem a magyar kormányba rúgnak, nem az itteni képviselőkbe rúgnak, hanem azokba rúgnak, akikre a vitanap kezdeményezésekor hivatkoztak.

(18.50)

Most az, hogy egyébként mit tett ez a kormány az elmúlt 12 évben, szerintem egy lényeges kérdés. Kezdjük a béremelésekkel! Én vitatkozom Barkóczi képviselő úrral, aki talán úgy fogalmazott, hogy most már nem elsősorban bérkérdésről van szó. Szerintem a bérek kérdése, az igenis lényeges ebben a vitában is, és ezzel kapcsolatban fontos tény, hogy elsőként a pedagógusok számára indított el a kormány egy átfogó életpályamodellt, ennek keretében ’13-tól ’17-ig 50 százalékos béremelésre került sor; a járvány alatt is volt béremelés, idén januárban is volt béremelés, a miniszterelnök arra is ígéretet tett, hogy januárban is lesz béremelés, és az uniós forrásokat is szeretnénk felhasználni arra, hogy még nagyobb mértékben emelkedjenek a bérek, tehát nem csupán az uniós forrásokat, hanem az uniós forrásokat is.

Sajnálom, hogy jó pár eredményre az elmúlt évekből nem került hangsúly ebben a vitában, például arra, hogy 4576 óvodai és iskolai beruházás indult vagy valósult meg; elnézést kérek Dúró Dóra képviselő asszonytól, amiért statisztikákat is mondok majd itt, de szerintem a hitvitát azzal lehet meghaladni, hogyha a statisztikákból, illetve a tényekből is kiindulunk. Az egyik képviselő úr említette a digitális eszközöket. Több mint százezer darab digitális eszköz jutott el az iskolákhoz, köztük számítógépek, asztali gépek, táblagépek. A tankönyvellátás kérdése is fontos: a 2020/21-es tanévtől az 1-16. (sic!) évfolyamig minden diák  tehát minden diák!  ingyenesen kapja a tankönyvet, fenntartótól függetlenül.

Javult a diákok teljesítménye a kompetenciaméréseken, tehát miközben önök funkcionális analfabétának próbálják őket beállítani, ezzel szemben a 2019-es TIMSS-mérés is azt bizonyítja, hogy négy kategória közül egyben az európai átlagnak megfelelő, háromban viszont az európai átlagot messze meghaladó eredményt értek el a magyar diákok. A 2018-as PISA-mérésen mindhárom mérési területen jelentősen javultak az eredmények; a három mérési terület egyébként a szövegértés, a matematika és a természettudomány.

Azt is fontos eredménynek tartom, hogy javult az iskolák esélyteremtő képessége. A 2018-as PISA-felmérés szerint a családi háttér iskolai teljesítményre gyakorolt hatása 19 százalék volt, 2009-ben ez az arány még 26 százalékos volt  tehát érdemi javulásról beszélhetünk. A kompetenciamérések is azt mutatják, hogy a családi háttér iskolai teljesítményre gyakorolt hatása mindkét mérési területen gyengülő tendenciát mutat.

Azt is fontosnak tartom, hogy megújult a Nemzeti alaptanterv. Nem szóltak róla, de a módosítás alapján 10-ről 20 százalékra növekedett az egyes tantárgyakon belül a szabadon felhasználható időkeret.

És hogy még egyet említsek: a biztonság kérdése. 2010 előtt, ha jól idézem fel, még a pedagógus-szakszervezetek is azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz, az akkori kormányhoz, hogy védjék meg a pedagógusokat az egyre gyakoribb iskolai erőszak miatt. Az iskolai biztonság most is fontos kérdés, ezért is fontos eredmény, hogy a 2020/21-es tanévtől kezdve bevezettük az iskolaőrséget, amelyben 570 intézmény vesz részt.

Most ami azt az állítást illeti, hogy az árnyékkormány, amely majd nyilván az önök szándékai szerint majdan egyszer kormány lesz, jobban csinálná a dolgokat, ezt azért hadd vegyük erős kritika alá! Volt már egyszer lehetőségük, tisztelt képviselő hölgyek és urak a baloldalon, olyan időszakban, amikor volt külön Oktatási Minisztérium. És a 2010 előtti időszakban a vita lényege nem arról szólt, hogy milyen mértékben emelkedjenek a bérek, és akkor ehhez milyen módon vegyünk igénybe uniós forrásokat, vagy csak nemzeti forrásokra támaszkodjunk, nem arról ment a vita, hogy az az emelés, ami van, az elegendőe  a pedagógusok bárminemű párbeszéd helyett azonnali drasztikus következményekkel számolhattak. Azt mondták nekik, azt mondták nekik is, hogy nem kell félni, nem fog fájni  de nagyon is fájt a pedagógusoknak is.

Mit is jelent ez a tények felől közelítve? Először is, hiába vitatják, elbocsátottak 15 ezer pedagógust. (Rétvári Bence: Így van!) Nem 5-öt, nem 50-et, nem 500-at, hanem 15 ezret! Azt látom, hogy most az önkormányzatokra próbálják hárítani a felelősséget, de a kormány, az akkori kormány azzal járult hozzá az elbocsátásokhoz, hogy kivéreztette pénzügyileg az önkormányzatokat, és nem biztosított nekik forrást ahhoz, hogy az iskoláikat fenntartsák. Akik maradhattak az állásukban, azzal szembesültek, hogy elvesznek tőlük egyhavi bért.

Orosz képviselő asszony azt vetette fel, hogy miért kell erre mutogatni. Ön új, képviselő asszony, ezért valójában meg is értem ezt a felvetést. Tisztelt képviselő asszony, azért tartom ezt a kérdést fontosnak, mert azok közül, akik ezt a vitanapot kezdeményezték, nagyon sokan megszavazták ezt az egyhavibér-elvételt, csak hogy párat említsek: Arató Gergely, Vadai Ágnes, Varju László, Oláh Lajos, Gy. Németh Erzsébet, Molnár Zsolt, Hiller István  Hiller István! , na, és persze Gyurcsány Ferenc, aki nélkül ezeket az intézkedéseket nem lehetett volna elfogadni. Ezért lényeges. És önök kezdeményezték ezek után ezt a vitanapot.

És mivel az önkormányzatoknak nem volt elegendő forrásuk az intézmények fenntartásához, ezért a kistelepüléseken ellehetetlenült az oktatás. És mi volt ennek az eredménye? Közel 400 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység, 381 helyen. Ilyenről, ilyen negatív eredménylajstromról önök nem tudnak beszámolni. Több száz helyen szűnt meg az oktatás. Nem ilyen vitáink voltak, mint most. És az ingyenes tankönyvekre sem lehetett úgy számítani, mint most. Az alsó tagozaton 68, a felsőn 72, a középfokú oktatásban pedig 71 százalékkal nőtt a tankönyvek ára. Az általános iskolások tankönyvcsomagja, annak az ára elérhette a 20 ezer forintot, nem a mostani, hanem az akkori árszínvonalon. Ez volt az a kormány, amelyik az ingyenes tankönyvek rendszerét bevezette.

És még egy dolgot el ne felejtsünk, azt, hogy a baloldal még egy dologra javaslatot tett: a tandíjra, a tandíjat is be akarták vezetni. Gondolom, tisztelt képviselőtársaim, azzal nem értenek egyet, hogy a tandíj bevezetése az esélyeket, az esélyegyenlőséget javítaná. Ezt csakis a magyar emberek közös kiállása tudta megakadályozni a 2008-as népszavazáson.

És hogy még egy dolgot említsek, az a privatizáció, amelyet joggal ér kritika a részünkről is a 2010 előtti időszakban, az az oktatást sem kímélte. Privatizálták a Nemzeti Tankönyvkiadót  a Nemzeti Tankönyvkiadót! (Dr. Pósán László: Ez így volt!) Ki volt a nyertes? Gyurcsány Ferenc üzleti partnere. 3,2 milliárdot fizetett úgy, hogy volt 4,2 milliárdos ajánlat is. (Vitályos Eszter: Nahát, mik vannak!) Ez a kormány volt az  ez a kormány volt az! , amely újra 100 százalékban nemzeti tulajdonba vette a Nemzeti Tankönyvkiadót.

Ebből a pár példából is jól látszik, hogy azok, akik ezt a mai vitanapot kezdeményezték, érdemben nem tettek semmit azért, hogy javítsák a köznevelés minőségét, és megbecsülést mutassanak a tanárok irányába. És sajnos azt kell látnom, hogy azóta sem változott a hozzáállásuk. Rátelepednek a tüntetésekre, pártpolitikai célokra használják a pedagógusok ügyét, fényképezkednek a rendezvényeken, aztán eljönnek ide, a Házba, és amikor szavazni kell, akkor nem szavazzák meg azokat a módosításokat, amelyekre szükség lenne az uniós források mielőbbi megérkezéséhez. (Gelencsér Ferenc: Megszavaztuk!) Nem csupán uniós forrásokat szeretnénk használni a pedagógusok béremelésére (Dr. Lukács László György közbeszól.), de uniós forrásokat is szeretnénk használni.

Úgyhogy arra szeretném önöket kérni, hogy ha nem segítenek ezekben az ügyekben, akkor legalább ne akadályozzák, hogy a kormány bővítse a köznevelést erősítő programokat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage