Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy válságidőszakban vagyunk megint, és először a koronavírus okozta válsághelyzet idején merült fel az, hogy nem biztos, hogy a családtámogatások egészen jól vannak úgy, ahogyan vannak, példának okáért azért, mert nem inflációkövető ez a rendszer, és az alanyi jogon járó támogatások értéke folyamatosan párolog el.

Szögezzük le, hogy én magam egyáltalán nem vagyok a segélyszerű ellátások híve, a gyermekek támogatásának a híve vagyok, és azt látom, hogy a családi pótlék összegének több mint a fele párolgott el az infláció miatt 2010 óta, és hát, bizony azt fogja mondani az államtitkár asszony (Rétvári Bence: Na!), hogy igen, de ott a családi adókedvezmény, és a családi adókedvezmény tekintetében akkor minden szülő igyekezzen kimaxolni a lehetőségeket. Hát, egy igen magas kereset kell ahhoz, hogy maximálisan igénybe tudják mindezt venni, de az már nem a gyerek hatásköre, hogy a szüleinek ez sikerüle, vagy sem. Ha garantálni akarjuk azt, hogy a gyermek érdekkörében legyen elkölthető összeg, akkor bizony az érték elpárolgása tekintetében is legalább meg kell dupláznunk a családi pótlékot.

Én viszont, említettem, hogy nem vagyok annyira segélyezéspárti, tehát én ezt nem alanyi jogon adnám oda, nem feltétel nélkül, hanem egy családi kártya nevű intézményen keresztül, a családi kártyával pedig többféle dolgot lehetne vásárolni, így alapvető élelmiszert, gyermeknevelési cikkeket, a gyermek lakhatásának a költségeit, negyedsorban pedig a gyermek szellemi épüléséhez szükséges szolgáltatásokért is lehet, lehetne fizetni vele, legyen szó egy igényes könyvről vagy éppen egy színházjegyről. Látható tehát, hogy igen nagy szabadságot élveznének a családok abban, hogy mire költsék el ezt a pluszösszeget.

Az igazi kérdés az, hogy a kormány akarjae, hajlandóe, képese támogatni a családokat ilyen módon, hiszen azt látjuk, hogy ha ezt a pluszgaranciát nem tesszük bele a rendszerbe, amit a családi kártya jelent, akkor nem garantált, hogy mindig a gyermek érdekkörében hasznosulnak ezek az összegek. Ha viszont beletesszük  és itt van egy nagyon erős garanciával bíró elem, persze a megfelelő ellenőrzési rendszerrel, hogy ezzel ne lehessen visszaélni , akkor garantálható az, hogy ezek az összegek jó eséllyel a gyermek érdekkörében hasznosulnak, teljes körben hasznosulnak, és egyértelműen segítik a gyermek szellemi épülését is, tehát nem csak a fizikai gondozását, ellátását.

Értem én, hogy a családtámogatási formák kapcsán komoly vita lesz közöttünk, hogy melyik hogy és miért nem követi az inflációt, melyik jó és melyik nem jó, ez egy legitim vita. Ezen túllépve viszont azt szeretném önöktől kérni, hogy támogassák a családi kártya intézményének a bevezetését, mert ezzel a jelenlegi szinthez képest úgy lehet megduplázni a közvetlenül a gyermekeket elérő támogatást, hogy garantáljuk, hogy abból a gyermek épül, és hogyha a gyermek épül, akkor várhatóan egy sikeres, produktív, adófizető polgára lesz ennek a hazának, a szülőföldön való boldogulás elvének a jegyében pedig ennél többet, ennél fontosabbat nem kívánhatunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és a Párbeszéd soraiban.)