DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, egy nemzeti sorskérdésről, a vízgazdálkodás kérdéséről fogok kérdést feltenni, amiről méltatlanul kevés szó esik, és egyébként szándékosan céloztam a Belügyminisztériumhoz a kérdést, hiszen a vízgazdálkodás formailag a Belügyminisztériumhoz tartozik, de természetesen nagyon köszönöm előre is, ha államtitkár úrtól kapok érdemi válaszokat.

Ugye, a válságok korába léptünk és a válságok korában élünk, ezt jól láthatjuk, hogy ettől a helyzettől a következő években, évtizedekben nem is fogunk tudni megszabadulni; egymást érik a különböző kihívások, az éghajlatváltozás hatásai, a környezetpusztítás, az energiaválságról nagyon sok szó esett, de nem beszélünk arról sajnos, hogy a vízválság, a vizekkel kapcsolatos kihívások jelentik talán a legsúlyosabb kihívást. Mondhatjuk azt is, hogy már most is óriási a baj, és azt is tudjuk, hogy ha nem történik alapvető szemléletváltás a vízgazdálkodás terén, akkor annak katasztrofális következményei lesznek.

Ugye, sokszor beszélnek arról politikusok, hogy Magyarország víznagyhatalom, miközben a vízkincsünk 95 százalékát az átfolyó vizek képezik, és tudjuk azt, hogy az elhibázott vízgazdálkodás miatt sokkal több víz folyik el az országból, mint amennyi beérkezik. Évente három Balaton vízmennyiségének megfelelő a veszteség.

(15.40)

Tehát jelenleg is Magyarország lecsapolása és Magyarország kiszárítása folyik. Azt is láthatjuk, hogy a körülmények pedig egyre brutálisabbak, egyre nehezebbek lesznek. Elképesztő évszázados aszállyal kellett szembesülnünk, láthattuk a nyári időszakban, hogy kiszáradtak a tavaink, rekordalacsony vízállást mutattak a folyóink, kiszáradtak a patakok, elképesztően nehéz helyzetbe kerültek a példátlan aszályhelyzetben a gazdák.

Az teljesen egyértelmű, hogy cselekedni kell az elmúlt évtizedek tétlensége után, és itt alapvetően más jellegű vízgazdálkodásra van szükség, hiszen ezt a vízválságot a háború befejezése sem fogja tudni kezelni, az sem fogja tudni megoldani. Egyetlenegy kormány sem ismerte föl az elmúlt évtizedekben ezt a helyzetet, hogy milyen kihívás vár ránk, holott a szakma, a szakemberek már erre figyelmeztettek, sőt egyébként az Országgyűlés előtt is voltak ilyen dokumentumok, például az Ángyán professzor-féle vidékstratégia is már beszélt ezekről a kérdésekről.

Jelenleg Magyarország vízgazdálkodása alapvetően a vizek minél előbb történő elvezetésével foglalkozik, ezt tűzte ki célul, holott a vizek megtartása lenne a legfontosabb, a vízelvezető vízgazdálkodás helyett vízmegtartó vízgazdálkodásra van szükség, és valódi megoldásokat az hozhat, ha a helyben történő vízmegtartásra törekszünk, ha a tájak vízmegtartó képességére építünk fel, hiszen a tájainknak megvan az alapvető képessége erre. Itt alapvető szemléletváltásra van szükség, egyébként a támogatáspolitikában és a beruházások terén is a megfelelő lépéseket meg kell tenni.

Pozitív fejlemény, hogy Nagy István miniszter úr nem olyan rég részt vett a Fenntartható Fejlődés Bizottság ülésén, ahol egyébként szakemberek és gazdálkodók is az új, teljesen új szemléletű vízgazdálkodás modelljét felvázolták, és akkor pozitív visszajelzést kaptunk a miniszter úrtól. Arra szeretnék rákérdezni, hogy milyen konkrét lépések várhatóak, történteke egyeztetések az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium között, és mikor történhet meg az az alapvető szemléletváltozás Magyarország vízgazdálkodásában, ami biztosíthatja, hogy megállítjuk Magyarország kiszáradását és ilyen módon biztosíthatjuk gyermekeink jövőjét. Köszönöm szépen előre is a válaszát államtitkár úrnak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)