DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Brüsszel által bevezetett szankciók és a lebegtetett szankciók súlyos változásokat okoztak az energiapiacon. Most már láthatjuk, hogy a szankciós politika csődöt mondott, de Brüsszel ámokfutása e tekintetben tovább folytatódik, újabb szankciós csomag előkészítése látszik a határon.

A háború azonban nem ér véget, és nem is tudjuk, hogy mikor lesz ennek vége, az azonban bizonyos, hogy a szankciók most már az európai gazdaságot fojtogatják. Az energiaválság mindent alapjaiban felülírt, hiszen az energiaköltségek ilyen mértékű emelkedésére álmainkban sem gondoltunk.

A baloldal azonban, mint a nyugati liberális gondolkodás hazai szócsöve, továbbra is a magyar érdekek képviselete helyett a szankciók és Brüsszel pártján áll, ahogy eddig is tették a migrációs válság, valamint a genderlobbi ügyében.

A baloldallal szemben a kormány szeretné megvédeni az energiaválság egyre gyűrűző káros következményeitől a magyar vállalkozásokat a csődtől, a munkavállalókat az elbocsátástól, a családokat a megélhetési válságtól. Mentőcsomagokat fogadott el a magyar kormány, és ebben élen jár Európában, mint ahogy kilenc éve működik az a rezsicsökkentési program, amely ma minden magyar családnak és nyugdíjasnak havi 181 ezer forintos támogatást nyújt a rezsicsökkentés védelme érdekében.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az európai gazdasági és megélhetési katasztrófa elkerülése érdekében Brüsszelnek végre a józan ész politikáját kellene folytatnia, azonban nem teszi. Ezért kérdezem öntől, államtitkár úr, hogy vajon miért erőlteti továbbra is Brüsszel az energiaszankciókat. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)