RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Önök itt rendre fölállnak a parlamentben és elmondják azt, amivel természetesen mindenki egyetért, hogy a magyar pedagógusoknak többet kell keresniük. Ezzel mindenki egyetért. Egyetért jobboldali és baloldali országgyűlési képviselő, egyetért pedagógus és nem pedagógus. Azzal nagyjából mindenki egyetért, hogy béremelkedés legyen.

Nyilván különböző felelősségük van a kormányoldalon és az ellenzéki oldalon ülő politikusoknak, hogy ezt előmozdítsák. Önöknek is lett volna erre lehetőségük az elmúlt hetekben itt a parlamentben. Igen, meglepődik képviselő úr, kikerekedett szemekkel néz, de lett volna lehetőségük, hiszen tárgyaltuk azt a 17 pontot, azok java részét, amely az Európai Unióval való közös megállapodáshoz szükséges, amely révén megnyílnak azok a források, amelyek révén olyan mértékű pedagógusbér-emelést tudunk elindítani magyar költségvetési és európai uniós forrásból, amihez hasonló mértékű a rendszerváltás óta nem volt. Azért nyílhat lehetőségünk egy, a korábbiaknál nagyobb béremelésre, mert az egyik felét beletesszük a költségvetésből, a másik felét beletesszük uniós forrásból, és így egy 1200 milliárd forintos, többéves béremelkedési sorozatról beszélhetünk.

De ahhoz, hogy ez nagyobb léptékű legyen, ne csak az, amit a költségvetésbe beleterveztünk  a jövő évre 86 milliárdos többlet van a költségvetésben , szükség van erre a megállapodásra a magyar pedagógusok érdekében, meg hát az ország érdekében is. De amikor itt ültünk október 4-én meg a következő hetekben, vagy akár a tegnapi napon is, és sorra szavaztunk ezekről a javaslatokról, először a gyorsított tárgyalásukról, nem számíthattunk az ellenzékre. Aztán szavaztunk magukról a törvényjavaslatokról, és nem számíthattunk a baloldalra. Nem szavazták meg.

Feláll és azt mondja, hogy több béremelés kell. Aztán leül és megnyomja a „nem” gombot, vagy nem szavaz, vagy be se jön a terembe, vagy a „tartózkodom” gombot nyomja meg, de még véletlenül sem nyomja meg az „igen” gombot akkor, amikor egy szavazattal elő is segítheti azt, hogy legyen több forrás, hogy ne csak a hazai forrás, hanem az EU-s forrás is legyen meg a pedagógusbér-emeléshez, tisztelt képviselő úr. Miért nem teszi meg? Önöknek nincs európai parlamenti képviselőjük, de amelyik baloldali pártnak van, az pedig ott akadályozza folyamatosan. A vitanapon sorról sorra vette itt Latorcai államtitkár úr. Hat alkalom volt, hogy a magyar baloldal képviselői szavazhattak arról, hogy Magyarország hozzájute ezekhez a forrásokhoz vagy nem, újabb és újabb igazságtalan feltételeket állítanake Magyarország elé vagy nem, és mind a hat alkalommal a nemzeti érdek képviselete és a pedagógusok érdekképviselete szempontjából elbukott a magyar baloldal, mert egyszer sem szavazott úgy, hogy az elősegítse azt, hogy a magyar pedagógusoknak nagyobb béremelése legyen.

Én továbbra is azt kérem önöktől, amit a vitanapon is, hogy semmit se szavazzanak meg se Budapesten, se Brüsszelben, ami minket távolságban tart a pedagógusbér-emeléshez szükséges források lehívásától, de mindent szavazzanak meg, ami elősegíti, hogy minél hamarabb minél nagyobb arányú pedagógusbér-emelés legyen  ennyi. Nem bonyolult a feladat, képviselő úr, de önök nem tudják megugrani most már legalább egy éve, de lehet, hogy két éve ezt a feladatot, mert mindig sikerül a rossz gombot megnyomniuk. Ha választhattak, hogy a pedagógusbér-emelést elősegítő, nagyobb összegeket rendelkezésre bocsátó gombot nyomjáke meg vagy az ezt ellehetetlenítőt, önök mindig az ezt ellehetetlenítő gombot nyomták meg.

Azzal kezdtem a felszólalásom, hogy nyilvánvalóan más a felelőssége a kormánynak és az ellenzéknek, ettől függetlenül az ellenzék felelőssége is ott áll. Ha önnek ki kell állni és megkérdezik a pedagógusok öntől, hogy megszavaztae azokat a javaslatokat, illetve az önök pártjai megszavaztáke Brüsszelben azokat a javaslatokat, amelyek ehhez az 1200 milliárd forinthoz hozzájárultak, akkor önnek szégyenkeznie kell, és pironkodva azt mondani, hogy nem, nem szavaztuk meg, mert mi mindig a kormány ellen szavazunk. Mert nekünk az a fontos, hogy a kormány ellen szavazzunk, és nem az, hogy a pedagógusok mellett. Pedig ez lehetne egy nemzeti ügy. Hát, milyen szép lenne ebben összefogni!

Miben nem sikerült még összefogni? Például a gyermekek otthongondozási díjában sem sikerült összefogni, képviselő úr; ön szociális kérdéseket is említett. Itt voltunk 2018 decemberében, szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt, egy hónap híján, és sikerült önöknek megnyomni az „igen” gombot a gyermekek otthongondozási díja kapcsán? Olyan emberekről szavaztunk, olyan családokról, ahol a gyerek  aki nemcsak 5 meg 15 éves lehet, hanem 25, 35 vagy 45 éves is – egész napos ellátást, gondozást igényel. És önöknek sikerült megszavazniuk, hogy ők kapjanak 200 ezer forintos juttatást? Nem sikerült megszavazniuk, tisztelt képviselő úr.

Mi folyamatosan tárgyalunk a pedagógusok érdekképviseleteivel. A 14. sztrájktárgyalásra került sor tegnap, a választások óta az ötödik egyeztetésre került sor. Arra törekszünk, hogy európai uniós és hazai források közös igénybevételével elérje a pedagógusok átlagbére a diplomásátlagbér 80 százalékát, a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozók esetében a 90 százalékát, hogy jövőre ne 10, hanem 21 százalékos béremelés legyen, hogy 2024-ben legyen 25 százalékos béremelés és ne 10 százalékos, és 2025-ben egy további 29-30 százalékos béremelés legyen, és így 2025-re elérjük a 777 ezer forintos pedagógus-átlagfizetést. Jó lenne, ha egyszer már önök ezt támogatnák a szavazatukkal is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)