SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Amikor a mai napirendi pontra készültem, egy kicsit bíztam benne, hogy ünnepélyes hangulatban telik ez a mai vita, és a politikai érdekeink, értékeink ütköztetése nélkül tudjuk ezt a vitát lefolytatni, hiszen egy olyan közös történelmi eseményünkre kívánunk emlékezni, amely mindannyiunké, és hálásak lehetünk ezért, és ha nem is kéz a kézben, de talán fontosabb lett volna, ha a közös célt, az emlékezést valósítjuk meg. Sajnos csodák nincsenek, még ebben a szép épületben sem. Viszont én kifejezetten az Aranybulláról és ezzel kapcsolatos eseményekről szeretném kifejteni az álláspontunkat.
Az Aranybulla egy olyan magyar történelmi esemény, melyről azok a honfitársaink, akik a történelmünk iránt kevésbé érdeklődnek, arra kevésbé fogékonyak, ők is tudnak róla, ők is hallottak róla, olyan írás, mely a maga korában rendkívül előremutató volt, az alkotmányos fejlődésünk első ismert írásos alapja.
Természetesen 800 év távlatából vannak olyan pontok, amelyekről lehetne vitát nyitni, de ez a történészek dolga. Nekünk, késői utódoknak nem ez a feladatunk, a mi kötelességünk az emlékezés, és a mi lehetőségünk a büszkeség. Mert igenis büszkék lehetünk, hogy a magyar államiság egy olyan írásos bizonyítékáról beszélhetünk, ami oly korban íródott, amikor az európai emberek számára még földrészek voltak ismeretlenek a bolygónkon, az akkori magyar királyságban pedig olyan elmék éltek, alkották és irányították a királyság mindennapjait, akik az alkotmányos fejlődés alapjait írásba foglalták, és példátlan előrelátásról tettek tanúbizonyságot.
Az Aranybullára méltán lehettek büszkék elődeink is, és ennek bizonyítéka az az emlékmű, amely Székesfehérvárott, az Aranybulla kihirdetésének helyszínén került felállításra 1922-ben. Ez az első emlékmű sajnos a második világháború harcai során megsérült. A helyén 1970-től 1989. november végéig egy szovjet T-34-es harckocsi volt látható, ami érdekes megközelítése a történelmi helyszínnek és a magyar alkotmányos alapértékeket megalapozó első írásos emlékhelyünknek de hát más időket éltünk.
(11.50)
Az új Aranybulla-emlékmű 1990-ben méltó helyére került, a Csúcsos-hegyre. Tisztelt Képviselőtársak! Meggyőződésem, hogy a magyar nemzet számára fontos, jelentős eseményekről meg kell emlékeznünk, hiszen ez a velünk élő történelmünkből fakadó kötelességünk.
Az Aranybullát ismereteink szerint április 24-én hirdették ki. Ehhez a naphoz sok minden kötődik, Sárkányölő Szent György napja, a rendőrök napja és a tárgyalt tervezet szerint jövő évtől az Aranybulla emléknapja is lesz. Természetesen egy napon több emlékezés is megfér egymás mellett, legyen ez világi vagy akár egyházi is. Ha már egyházi ünnepek és 24e, akkor jó lenne, tisztelt képviselőtársak, ha december 24e, szenteste napján is méltó módon készülhetnének a családok a szent ünnepre, és azt a napot munkaszüneti nappá nyilvánítanánk, hogy e módon is a családok békés ünneplésére való felkészülést tudjuk biztosítani.
De visszakanyarodva az előterjesztéshez, az Aranybulla olyan közös, meghatározó emlékünk, amelyre az emlékezés méltó módja lehet egy emléknap, ezért a Jobbik-frakció támogatni fogja az előterjesztést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.