DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Én azzal folytatnám, amit több képviselőtársam felvetett, ez pedig a szuverenitás kérdése, és ha megengedik, akkor nem az Aranybulla szövegének ilyen-olyan-amolyan idézésével és értelmezésével foglalkoznék, hanem magának az okmánynak az elnevezését adó aranypecsétnek a kérdésével. Egyszerűen azért, merthogy az aranypecsét a késő római jogból eredve Bizáncban alakul ki, és az államhatalom teljességének, a szuverenitásnak a szimbóluma, és nem véletlen, hogy ezt a pecsétet használják majd a német-római császárok is, akik magukat egyébként a keresztény világ legfőbb hatalmának tartották, magyarán, a hatalom teljessége birtokosának. És akkor, amikor egy középkori király, például András magyar király aranypecséttel látja el az oklevelét, akkor lényegében azt hangsúlyozza, hogy fölötte nem a császár áll, hanem Magyarország szuverén államként létezik, és ő egy szuverén államnak az uralkodója.

Akkor, amikor ezt a szuverenitást hangsúlyozza, akkor jó, ha arra is emlékezünk, hogy ekkor, a XIII. században Európa-szerte kezd kialakulni az a gondolatiság, amit nagyon leegyszerűsítve így fogalmaztak meg egykoron a legisták, a római jogot újból felfedezők, hogy rex est imperator in regno suo, a király császár az országában. A király ugyanolyan szuverén hatalom, mint egy császár, és az Aranybulla ennek a kifejezése, és a mindenkori, későbbi korokban történő megújítása újra és újra amellett tett hitet, hogy Magyarország szuverén állam, önálló állam, és ennek a szuverenitásnak minden korban  természetesen más-más körülmények közötti  érvényre juttatására van szükség, de hogy ettől nem lehet eltekinteni.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy amikor arról fog majd szavazni az Országgyűlés, hogy az Aranybulla emléknapját törvénybe iktassuk, akkor egyúttal arról is döntünk, hogy ez a nap a magyar szuverenitás napja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)