DR. RÓNAYNÉ SLABA EWA MARIA, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Köszönöm szépen, a segítséget is. Szanowny Panie Marszałku, szanowni posłowie, szanowny Panie Sekretarzu Stanu, witam wszystkich bardzo serdecznie w imieniu Komisji Rzeczników ds. Narodowości oraz własnym. Panie Marszałku, dziękuję za udzielenie mi głosu.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a magam nevében tisztelettel köszöntsem önöket.
Mint a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága által felkért szószóló és úgy is, mint a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága Köznevelési, Kulturális és Egyházügyi Albizottságának tagja, engedjék meg, hogy az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/1785. számú törvényjavaslat tekintetében kifejtsem álláspontunkat.
A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a 2022. november 8-ai ülésén döntött a részletes vita lefolytatásáról a HHSZ 32. § (2) bekezdése alapján, és kialakította véleményét a határozati házszabály 36. § (5) bekezdése alapján. A bizottság 12 egyhangú szavazattal támogatta a törvénycsomagot, mely egyebek közt több lényeges egyházi és kulturális tárgyú jogszabályt módosít. Ezek közül a magyarországi nemzetiségeket leginkább érintő két törvénymódosítás: az első az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása.
Külön üdvözlendő, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények tekintetében a nemzetiségi törvény által biztosított tulajdonjog átadásának mintájára a kormány az egyházi fenntartó által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények esetén is biztosítani kívánja ezen fenntartók számára az önkormányzati tulajdonú épületek és ingóságok tulajdonjogát mindaddig, amíg ezekben köznevelési, szakképzési tevékenység folyik.
(15.40)
Általánosságban elmondható, hogy mind a 13 magyarországi nemzetiség életében fontos szerepet tölt be a vallás, a nemzetiségi identitástudat szerves részét képezi. A magyarországi nemzetiségek vallásai is, felekezettől függetlenül mind a kereszténységhez köthetők. A nemzetiségek életében az egyházaknak valóban kitüntetett közösségteremtő és összetartó ereje van. Ennek jelentőségét magyar oldalról is könnyű érzékelni, hiszen a keresztény egyházak például a határon túli magyar közösségek életében nagyon fontos szerepet töltenek be, és a magyar állam anyagi és erkölcsi támogatása a Kárpát-medence anyaországon kívüli részein igen termékeny talajra hull. Hasonló a helyzet itthon, amikor a magyar állam a magyarországi őshonos nemzetiségek vallási életét és intézményeit támogatja, szintén példaértékűen és bőkezűen.
Lengyelként hadd szemléltessem a lengyel telepesek által a Rákóczi-féle szabadságharcot követően Aggtelek közelében létesített Derenk falu példáján a nemzetiségi egyházi élet jelentőségét! Rövid időn belül felépült a lengyel nyelvű közösség temploma is, és aztán később a falu iskolája szintén. Ennek hiányában az elszigetelt zárványként jelen lévő lengyel közösség hamar feloldódhatott volna a környező magyar közegben, elveszítette volna lengyel identitását és XVIII. századi archaikus nyelvezetét, amely még a XX. században is virult a településen.
Az egyházi fenntartás alá tartozó intézmények ingyenes, állam vagy önkormányzat általi tulajdonba adását tehát üdvözöljük, valamint azt is, hogy a tulajdonba adás határideje is rögzítésre került.
A dicséret szavai mellett ugyanakkor szeretnék megemlíteni egy kompromisszumot is a nemzetiségek részéről. A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása kapcsán a bizottság ülésén felmerült, hogy talán nem egészen szerencsés új elnevezés az eddigi „nemzeti emlékpont” helyett a „magyar emlékpont”, hiszen ez akár értelmezhető diszkriminatív szűkítésként is. Ahogyan az Alaptörvény is rögzíti, a 13 magyarországi nemzetiség államalkotó tényező, idézet: „Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.” Nemzeti hitvallás. Az előterjesztő a bizottság ülésén mindazonáltal leszögezte, hogy a név módosítása csupán a nemzeti emlékhelytől való könnyebb megkülönböztetést szolgálja, tartalmi változást nem jelent.
A jogszabály-módosítás kapcsán engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket egy lehetséges jövőbeni emlékhelyi vagy emlékponti helyszínre, mely a szláv ajkú magyarországi nemzetiségek számára is szimbolikus jelentőséggel bír. Ez a Zalavári Történelmi Emlékpark, melyet már több korábbi nemzetiségi szószólói felszólalás is érintett.
A két apostol, Szent Cirill és Szent Metód akit a szláv nemzetek saját egyházuk, saját írásuk megteremtőjeként tartanak számon magyarországi működésének helyszíne Zalavár, ahol a történelmi emlékparkban 1985-ben a bolgár állam és az ELTE közösen állított szobrot Szent Cirill és Szent Metód tiszteletére, az itt végzett missziós munka elismeréséül. Szent II. János Pál pápa Szent Benedek mellett Európa védőszentjeivé nyilvánította a két szentet. A későbbiekben az emlékparkban felállításra kerültek további emlékművek, az új egyház alapításának jogát hirdető salzburgi emlékmű, majd a szlovének emlékműve 2005-ben, míg a szlovákok emlékművének építése 2007-ben kezdődött meg. 2009-ben, a megye Szent István-i alapításának 1000. évfordulóján döntött úgy a Zala megyei közgyűlés, hogy a legméltóbb helyen, a megye első történelmi központjában állít a millenniumnak is méltó emléket.
Tisztelettel kérjük az Országgyűlést, hogy amennyiben lehetősége van, vizsgálja meg a Zalavári Történelmi Emlékpark nemzeti, történelmi emlékhellyé vagy emlékponttá nyilvánításának lehetőségét, mely ezáltal méltó helyre kerülhetne Magyarország történelmi térképén. És ugyanígy nekünk, itt élő lengyeleknek és a Lengyelországban élő emlékezőknek is fontos lenne Derenk romközség nemzeti vagy történelmi emlékhellyé vagy emlékponttá nyilvánítása, amelynek fontosságát tükrözi az is, hogy lengyel emlékhellyé nyilvánításáról az Országos Lengyel Önkormányzat határozatában már korábban döntött.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/1785. számú törvénymódosítást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága üdvözli, és elfogadásra javasolja. Köszönöm a figyelmüket. Dziekuję za uwagę. (Taps.)