DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Önök előtt két büntetőjogi tárgyú törvényjavaslat fekszik. Az egyik egy nemzetközi szerződés kihirdetéséről rendelkezik, a másik pedig egy több jogszabályt érintő módosító törvény, aminek az indoka az, hogy a büntetőjogi tárgyú törvények legutóbbi módosítása óta eltelt időben számos olyan jogalkotási igény merült fel, ami miatt a jelen módosítás elkerülhetetlenné vált. Az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/1790. számú törvényjavaslat az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét módosító jegyzőkönyv törvényben való kihirdetését célozza.
A kiegészítő jegyzőkönyvet a 2001. évi LXVII. törvény hirdette ki. A kiegészítő jegyzőkönyv az igazságszolgáltatás céljainak előmozdítása, valamint az elítélt személyek társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében, és tudatában annak, hogy a részes államok többsége nem adhatja ki saját állampolgárát, az elítéltek átszállítását az elítélt hozzájárulása nélkül is lehetővé teszi az ítélkező államból megszökött elítéltek, illetve a kiutasított vagy a kitiltott elítéltek esetében.
A módosító jegyzőkönyv az elítélt személyek átszállítása terén zajló nemzetközi együttműködésben végbement fejlődésre tekintettel korszerűsíti és továbbfejleszti a kiegészítő jegyzőkönyvet, és ezzel gyorsabbá, rugalmasabbá teszi az együttműködést, valamint kiszélesíti a kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt együttműködési formák hatálya alá tartozó elítélt személyek körét.
Ez a módosító jegyzőkönyv a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény szerinti nemzetközi szerződésnek minősül. A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad. Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket törvényben kell kihirdetni. A módosító jegyzőkönyv attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen valamennyi, a kiegészítő jegyzőkönyvben részes fél a 3. cikk rendelkezéseinek megfelelően kifejezi, hogy elismeri a módosító jegyzőkönyv kötelező hatályát.
A kiegészítő jegyzőkönyvben részes fél a megerősítés elfogadása vagy jóváhagyása alkalmával vagy bármely későbbi időpontban úgy nyilatkozhat, hogy ideiglenesen alkalmazza a módosító jegyzőkönyvet. Ebben az esetben a módosító jegyzőkönyv rendelkezései csak azon felek tekintetében kerülnek alkalmazásra, amelyek ugyanilyen hatályú nyilatkozatot tettek.
A módosító jegyzőkönyvet ratifikáló államok közül már hat állam nyilatkozott az ideiglenes alkalmazásról. Annak érdekében, hogy a külföldi elítéltek minél nagyobb számban és minél előbb átkerülhessenek a saját hazájukba a büntetés letöltése céljából, Magyarország is élni kíván az ideiglenes alkalmazás lehetőségével. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy fogadják el a T/1790. számú törvényjavaslatot.
Most pedig áttérek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló T/1837. számú törvényjavaslatra. Változó időket élünk. E változó társadalmi-gazdasági körülmények miatt a jogrendszer is folytonos változásban van. Az uniós és nemzetközi kötelezettségek, az Alkotmánybíróság határozatai, illetve a jogalkalmazó szervek visszajelzései időről időre szükségessé teszik, hogy a büntetőjogi tárgyú törvényeket felülvizsgálja a jogalkotó.
Az önök előtt fekvő T/1837. számú törvényjavaslat célja megfelelni korunk újabb és újabb kihívásainak, ezáltal erősítve a jogrendszer koherenciáját és elősegíteni, megkönnyíteni a jogalkalmazók munkáját. A törvényjavaslat nagyobb részét a három büntetőjogi kódex, a büntető anyagi, eljárási és végrehajtási törvény módosítása teszi ki.
Ezek mellett találhatók még egyéb büntetőjogi tárgyú törvények is a törvényjavaslatban, így a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvények, valamint a Be.-vel összefüggésben szükséges, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény, a büntetés-végrehajtási törvénnyel összefüggésben pedig a bűnügyi nyilvántartási törvény kisebb pontosítása is.
(17.50)
Végül, mivel a törvényjavaslat több olyan problémát, hiányosságot igyekszik kezelni, amely egymással összefüggő törvények koherens módosítása útján orvosolható csak, így a törvényjavaslatban szerepelnek egyes nem büntetőjogi tárgyú törvények módosításai is. Ezek közül említést érdemel a Btk.-val összefüggésben a gyógyszertörvény, a Be.-vel összefüggésben a körözési törvény és a csődtörvény, illetve a büntetés-végrehajtási törvénnyel összefüggésben a szabálysértési törvény, valamint a büntetés-végrehajtás szervezetéről, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény.
A következőkben a legfontosabb, kiemelt jelentőségű változtatások rövid bemutatására törekszem, a további részletek megismeréséhez javaslom a törvényjavaslat kellően alapos indokolásának áttanulmányozását.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak a büntető anyagi jog szabályait érintő módosításai három csoportba oszthatók. Egyrészt az Alkotmánybíróság határozatainak való megfelelés érdekében szükségessé vált a kábítószer fogalmának, illetve a kuruzslás tényállásának módosítása. Másrészt a pénzügyi intézmények felett felügyeletet gyakorló Magyar Nemzeti Bank tapasztalatai alapján indokolttá vált egyes, a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények módosítása. Végül a törvényjavaslatban szerepelnek további, a jogalkalmazás során felmerült kisebb módosítást igénylő, továbbá az Európai Unió jogának való megfelelést biztosító rendelkezések.
A törvényjavaslat az átláthatóbb szabályozás érdekében módosítja a kábítószer és az új pszichoaktív anyag büntetőjogi fogalmát, ugyanis az Alkotmánybíróság 31/2021. számú határozata értelmében a kábítószer jelenlegi büntetőjogi fogalma nem felel meg a normavilágosság követelményének, mert abból nem állapítható meg egyértelműen és teljeskörűen, hogy melyek a hazánkban kábítószernek minősülő és ilyenként büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó anyagok.
A Btk. kábítószer-fogalma jelenleg három jogforrást jelöl meg hivatkozásként. Eszerint egyrészt az egységes kábítószer-egyezmény első és második jegyzékén, másrészt a pszichotropegyezmény első és második jegyzékén, harmadrészt a gyógyszertörvény második mellékletében szereplő anyagok minősülnek a Btk. szerint kábítószernek. A nemzetközi listákat évente módosítják, és e kiegészítéseket a nemzetközi szerződések jogáról szóló törvény szerint nem az egyezményeket kihirdető eredeti jogszabályokba kell foglalni, hanem új törvényként kell kihirdetni. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ez a jogi megoldás mára igen kazuisztikus szabályozást eredményezett, ezért szükségessé vált egy átláthatóbb, egyszerűbb kábítószer-fogalom megalkotása.
A törvényjavaslat erre tekintettel egy olyan utaló szabályt állapít meg, amely egy, a kábítószerek teljes, hatályos listáját tartalmazó jogforrást hív fel. Ez a jogforrás egy új, jelenleg előkészítés alatt álló BM-rendelet lesz. Ez a rendelet valamennyi, a nemzetközi, az európai uniós, illetve a hazai jog szerint kábítószerré minősített anyagot tételesen fel fogja sorolni, így mind a jogalkalmazók, mind a jogkereső állampolgárok számára egyértelművé és könnyen fellelhetővé válik, hogy mely anyagok minősülnek kábítószernek.
Az említett BM-rendelet a kábítószerek mellett az új pszichoaktív anyagok listáját is tartalmazni fogja, azaz felváltja az erről szóló hatályos EMMI-rendeletet is. Így a jövőben valamennyi, úgynevezett ellenőrzött anyag egy helyen lesz megtalálható. Erre figyelemmel a törvényjavaslat módosítja az új pszichoaktív anyag Btk.-beli fogalmát is, hivatkozásként feltüntetve az új rendeletet.
A törvényjavaslat a kuruzslás tényállásának módosításával az Alkotmánybíróság 24/2021. számú határozatában megállapított jogalkotási kötelezettségnek kíván eleget tenni. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a Btk. 187. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés jelenleg nem felel meg a normavilágosság követelményének. A módosítás célja a tényállás eredeti jogalkotói céljával egyezően a pszichoterápián részt vevő kliensek védelme és a megtévesztő, valótlan pszichoterápiás szakképzettség állításának visszaszorítása. Ennek érdekében a törvényjavaslatban foglalt módosítás büntetendővé kívánja tenni, ha valaki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen egészségügyi szolgáltatást végez úgy, hogy eközben magát jogosulatlanul pszichoterapeutaként tünteti fel.
Fontos kiemelni, hogy jelenleg szabálysértésként értékelhető az a magatartás, ha valaki a pszichoterapeuta szakképzettségre történő utalást jogosulatlanul használja. Azonban az egészségügyi szolgáltatások területén tapasztalt visszaélések a címeket, a fokozatokat kitartó munkával megszerzők tudásába vetett bizalmat megrendítő visszaéléseken felül a lakosság egészségét, testi, lelki jólétét is fokozottan veszélyezteti, ha a szakképzetlen „pszichoterapeuta” egészségügyi szolgáltatást is végez. Erre tekintettel indokolt többletmagatartás megvalósítását büntetőjogi eszközökkel szankcionálni.
A törvényjavaslatban foglalt módosítással elkerülhető, hogy tisztességtelen piaci szereplők bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatásokat kínálva megtévesszék az egészségügyi szolgáltatóktól ellátást igénylőket.
Tisztelt Ház! A gazdasági változások a pénzügyi szolgáltatások körében is új finanszírozási és befektetési formák kialakulásához vezetnek. Ez teszi szükségessé a Btk. 408. §-a szerinti jogosulatlan pénzügyi tevékenység tényállásának a módosítását. A pénzügyi szolgáltatások ügyfeleinek védelmét az szolgálja megfelelően, ha e tevékenységek engedélyezése során a hatóságok megvizsgálják, hogy a működés garanciális feltételei biztosítottak-e. Az engedély nélkül folytatott tevékenység visszaélésekre ad lehetőséget, és komoly károkat okozhat a fogyasztóknak, a gyanútlan befektetőknek. A törvényjavaslat eredményeként büntetendő lesz a közösségi finanszírozási szolgáltatás engedély hiányában történő végzése, a páneurópai egyéni nyugdíjtermék-szolgáltatási vagy -forgalmazási tevékenység engedély, illetve nyilvántartásba vétel hiányában történő folytatása, az elektronikuspénz-értékesítői tevékenység bejelentés hiányában történő végzése.
A Magyar Nemzeti Bank által lefolytatott piacfelügyeleti eljárások tapasztalatai rámutattak arra, hogy az azokban feltárt piaci visszaéléseket több esetben is a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátók tisztségviselői, alkalmazottai pozíciójukból eredő információk birtokában valósították meg. Nem hagyható figyelmen kívül ezek káros hatása, mivel a visszaélésszerű magatartások megrendíthetik a befektetők bizalmát.
A tőkepiac működését jól ismerő, annak gyakorlatában jártas személyektől fokozottan elvárható a tőkepiacra vonatkozó jogszabályi előírások megtartása. Ez az elvárhatóság indokolja a fokozott büntetőjogi felelősség megteremtését. A törvényjavaslat ennek megfelelően megteremti a bennfentes kereskedelem esetén a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátóknak a bennfentes információhoz a feladatkörükből fakadóan hozzáférő tisztségviselői és alkalmazottai által megvalósított bűncselekmény minősített eseteként történő szigorúbb szankcionálását, továbbá e logika mentén a tiltott piacbefolyásolás elkövetése esetén is a szigorúbb büntetőjogi fellépést.
Mindezek mellett a törvényjavaslat Btk.-t érintő rendelkezései között helyt kaptak a joggyakorlatban felmerült jogszabályi hiányosságokat pótló, illetve a törvény értelmezését elősegítő módosító rendelkezések is. Ilyen módosító rendelkezés többek között a két életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés találkozása esetére irányadó szabályok pontosítása. A Btk. szövegéből következik, hogy az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés helyett a korábbi szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani, ha annak végrehajtása még nem fejeződött be. A Btk. azonban nem rendelkezik arról, hogy a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésből engedélyezett feltételes szabadságot a későbbi ügyben eljáró és újabb életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megszüntethetné, és ami alapja lehetne a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtásának. A módosítás pótolja ezt a hiányosságot.
A törvényjavaslat szintén a joggyakorlatban felmerült kérdésre reagálva a Btk. megfelelő alkalmazását kívánja elősegíteni a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása tekintetében azzal, hogy egyértelművé teszi, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem kell elrendelni, ha az elkövető a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére a hazai, illetve nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló szabályoknak megfelelően jogszerűen tér vissza.
(18.00)
Végezetül a törvényjavaslat tartalmaz az Európai Unió jogának való megfelelést biztosító rendelkezéseket is. Az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2013/40. európai parlamenti és tanácsi irányelv nem megfelelő átültetése tárgyában indított kötelezettségszegési eljárás miatt szükségessé vált a Btk. 423. §-a szerinti információs rendszer vagy adat megsértése tényállásának módosítása.
Tisztelt Országgyűlés! Most pedig térjünk át a törvényjavaslat büntetőeljárási szabályokat érintő módosításaira, amelyek három jelentősebb témakört ölelnek fel: az elektronizáció támogatását, a harmadfokú bíróság felülbírálati jogkörének pontosítását, valamint a magánvádas és a pótmagánvádas külön eljárásokban a speciális megszüntetési jogcímek egységesítését.
Az eljárási jelenlét biztosítása a büntetőeljárás hatékony lefolytatása szempontjából kulcsfontosságú kérdés. A jelenlegi, mobilizálódó világban egyre gyakrabban okoz nehézséget egy tanú vagy akár a terhelt tartózkodási helyének megállapítása. Emögött nem feltétlenül a hatóságok elől való elrejtőzés szándéka áll, hanem akár a munkakörnyezet vagy a családi és társadalmi kapcsolatok jelenkori változatossága is meghúzódhat.
A törvényjavaslat annak érdekében, hogy az eljárási cselekmények lefolytatásához minél hatékonyabban biztosítható legyen a szükséges személyi kör elérhetősége, erősíti a társadalomban széles körben elterjedt elektronikus elérhetőségek igénybevételét. A törvényjavaslat alapján a büntetőeljárásban a terhelt, a sértett és a tanú elérhetőségei között nemcsak a fizikai elérhetőségek a lakcím vagy a tartózkodási hely címe , hanem az olyan virtuális elérhetőségek szisztematikus rögzítésére is sort kell keríteni, mint például az e-mail-cím.
A törvényjavaslat alapján ez a feladat a büntetőeljárás mellett a körözési eljárásban is megjelenik a körözött személy azonosítása esetén. A büntetőeljárási célok érdekében rögzített elektronikus elérhetőségeken keresztül pedig a büntetőeljárást lefolytató szervek már jóval könnyebben léphetnek kapcsolatba az érintett személyekkel, és biztosíthatják rendelkezésre állásukat az eljárás lefolytatásához.
Ezek az újítások az érintetteket is kedvezőbb helyzetbe hozzák azzal, hogy a hatóságok így ritkábban kényszerülnek súlyosabb jogkorlátozásra, például a terhelt esetén az elfogatóparancs kibocsátása helyett elegendő lehet a rendelkezésre bocsátott telekommunikációs elérhetőségen keresztül felvenni vele a kapcsolatot. A törvényjavaslat mindezzel a Be.-ben már meglevő elektronikus kapcsolattartási formákra épít, azokat kívánja hatékonyabbá tenni.
E körben kell emlékeztetni arra is, hogy a büntetőeljárási törvény egy korábbi módosításának köszönhetően a hatóságok az eljárási cselekményen való telekommunikációs jelenlétet, ha az ügy jellege megengedi, akár az érintett személy telekommunikációs eszközein keresztül is biztosíthatják, ezért például egy tanú kihallgatását is lefolytathatják az érintett eszközeinek igénybevételével akár egy Skype-hívással.
Az említettek mellett a törvényjavaslatban fontos, az elektronizáció irányába tett büntetőeljárási újítás az is, hogy az elfogatóparancs alapján történt elfogás után már nem feltétlenül szükséges az őrizetbe vett személyt fizikailag elszállítani az elfogatóparancs szerinti szervhez, elegendő lehet a jelenlétét telekommunikációs eszközök útján biztosítani. Ezzel a nevesített lehetőséggel a hatóságok oldalán költségmegtakarítás érhető el, emellett az érintettek számára is előnyös, hogy az őrizet a feltétlenül szükséges időtartamra korlátozódik.
A harmadfokú bírósági eljárás szabályait érintően indokolt a felülbírált ítélet tényállásához való kötöttség kérdésében kialakult joggyakorlat eredményeit rögzíteni a törvény szövegében. A jelenlegi törvényi rendelkezések alapján a harmadfokú bíróság felülbírálja a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát, és ennek során a rendelkezésére álló eszközökkel kiegészítheti, helyesbítheti a tényállást. Ugyanakkor abban, hogy ez a kiegészítés, helyesbítés milyen mértékű lehet, másrészt, hogy a másodfokú eljárásban nevesített lehetőség, az eltérő tényállás megállapítása harmadfokon alkalmazhatóe, továbbá hogy hol húzódik a határ az eltérés és a kiegészítés, helyesbítés között, hallgat a törvény.
A törvényjavaslat a mára kialakultnak tekinthető joggyakorlattal összhangban világos határvonalat húz a kiegészítés, a helyesbítés mint kisebb hatású korrekció és az eltérő tényállás megállapítása mint nagyobb hatású korrekció közé. A különbség lényege abban összegezhető, hogy a bűnösség kérdésében történő változást eredményező korrekció eltérésnek, az ennél kisebb korrekció kiegészítésnek, helyesbítésnek minősül.
A törvényjavaslat emellett rögzíti, hogy a harmadfok mennyiben változtathat a másodfokú bíróság által megállapított tényálláson. Az eltérő, azaz a bűnösség kérdésében változást eredményező tényállás megállapítása során a terhelt javára korlátlanul, a terhelt terhére pedig a joggyakorlatban kimunkált eljárásnak megfelelően, a másodfokú eljárás törvénysértéséből fakadó elemek mellőzésével, az egyébként érdemben megalapozott elsőfokú tényálláshoz visszatérve állapítható meg a másodfokhoz képest eltérő tényállás. Ezzel végeredményében a harmadfoknak nincs lehetősége teljesen új, egyik korábbi bíróság ítéletében sem felmerült tényállás megállapítására.
A magánvádas és pótmagánvádas külön eljárás szabályai abból a szempontból is speciálisak a büntetőeljárás rendszerén belül, hogy a vádló személye szemben az ügyésszel nem helyettesíthető, így ha a magánvádló vagy a pótmagánvádló már nem működik együtt az eljárás lefolytatása érdekében, az egész eljárás ellehetetlenül. Ezért vélelmezi a törvény, hogy ha a magánvádló vagy a pótmagánvádló nem jelenik meg a tárgyaláson, vagy állapota miatt lehetetlen lenne tárgyalást tartani, akkor e magatartásával ki is fejezi, hogy már nem kívánja lefolytatni az eljárást. A jelenlegi törvényi vélelem folytán az ilyen magatartást vádejtésnek, illetve a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni.
A „vádejtés” terminusa ugyanakkor a másodfokú eljárásban nem ad alapot az eljárás megszüntetésére, az uralkodó jogértelmezés szerint ebben az eljárási szakaszban nem a vád, hanem a fellebbezés határozza meg az eljárás kereteit. A „fellebbezés visszavonása” terminus pedig nem értelmezhető abban az esetben, ha a fellebbezést nem a vádlói oldal nyújtotta be.
Az értelmezési problémákat nyomatékosította az Alkotmánybíróság is, amikor a pótmagánvádas szabályozás egy esetére nézve mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat előkészítése során a jelzett hiányosságnál átfogóbb felülvizsgálatra került sor, annak eredményeként a törvényjavaslat koherens rendszerben szabályozza a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás vádló magatartásával összefüggő megszüntetési okokat.
A büntetőeljárást érintő módosítások kisebb terjedelmű eleme, hogy kézbesítési és indítványtételi rendelkezéseket vezet be a felszámolási eljárásban végrehajtható bűnügyi igények hatékonyabb kielégítése érdekében. A törvényjavaslat rendelkezései biztosítják, hogy a felszámolási eljárásban a bűnügyi igényt képviselő állami adó- és vámhatóság is tehessen indítványt a büntetőeljárásban az általa észlelt határozati hibák kijavítására. Másrészt a törvényjavaslat törvényerőre emeli a jelenleg kormányrendeletben szereplő kézbesítési szabályt, amely az állami adó- és vámhatóság informálását biztosítja az érintett bűnügyi igényekről.
A törvényjavaslat e körben a büntetőeljárási törvény mellett a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényt is módosítja. A csődtörvény módosítására pedig ezzel összefüggésben azért kerül sor, hogy a jogértelmezés egysége biztosítható legyen a bűnügyi igényekre vonatkozó szabályozás hatályával kapcsolatban.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat harmadik nagy csoportját a büntetés-végrehajtási tárgyú módosítások teszik ki, engedjék meg, hogy ezekről is ejtsek pár szót! A büntetés-végrehajtási szervezet tevékenységének ellátása során kiemelt jelentőséggel bír a fogva tartás biztonságának fenntartása, úgymint a szökések vagy a fogvatartottak egymás közötti vagy éppen a személyi állomány felé irányuló erőszakos magatartásának megelőzése, illetve megakadályozása.
(18.10)
A büntetés-végrehajtási törvényt érintő módosítások nagyobb része a biztonsági elemek megerősítését szolgálja, és szorosan összefügg a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény módosításával.
A törvényjavaslat megteremti a jogalapját a pilóta nélküli állami légi jármű működtetésének a büntetés-végrehajtási szerv területére történő be- és kilépés ellenőrzése, szökés megakadályozása, valamint rendkívüli esemény megelőzése, felszámolása céljából. A fogvatartottak ellenőrzés nélküli kommunikációja komoly veszélyt jelent a fogva tartás biztonságára, a letartóztatottak esetében pedig a büntetőeljárás eredményességére, ezért a tiltott tárgyak birtoklásának elsősorban mobiltelefonok visszaszorítása érdekében a törvényjavaslat új biztonsági intézkedésként vezeti be az engedély nélkül tartott elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer azonosítására, hollétének megállapítására és használatának korlátozására alkalmas eszköz alkalmazását.
A jövőben a fogvatartotti munkáltatás helyszínén is alkalmazható lesz elektronikus megfigyelési eszköz. A büntetés-végrehajtási intézetekben biztonsági célból alkalmazott elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel számos, a Bv. törvény 150. § (5) bekezdésében meghatározott további eljárásban felhasználható. Az intézkedés jogszerűségének vizsgálatát és a büntetés-végrehajtási intézetben megvalósuló jogsértő cselekmények feltárását, az elkövető azonosítását segíti majd elő az a módosítás, amely lehetővé teszi az elektronikus megfigyelési eszközhöz arcképfelismerő rendszer kapcsolását.
A módosítás céljai között kiemelt jelentőséggel bír a büntetés-végrehajtási szervezet alapfeladatainak ellátását, biztonságos működését támogató, célirányos és komplex információgyűjtő tevékenység kialakítása, amely hatékony fellépést tesz lehetővé a büntetés-végrehajtás biztonságos működését sértő vagy veszélyeztető körülmények, jelenségek, folyamatok feltárására és felszámolására. A biztonsági kockázatelemzési célú információgyűjtés lényegét tekintve egy folyamatos információgyűjtő, -elemző, -értékelő tevékenység, amely pontosabb képet tud adni a fogvatartotti állományról, a tapasztalható folyamatokról, a kriminalitás határát el nem érő illegális tevékenységekről, egyes területeket érintő biztonsági deficitekről.
Fontos kiemelni, hogy ennek a tevékenységnek megvannak a korlátai, alkalmazásának nem lehet célja bűncselekmények feltárása, mivel arra a Be.-ben szabályozott eszközök alkalmazhatóak. Az erre feljogosított szervezeti egység az információgyűjtés során a következő eszközöket alkalmazhatja: együttműködő személyt vehet igénybe, a fogvatartottat, hozzájárulása esetén a szabadult fogvatartottat meghallgathatja, valótlan vagy megtévesztő információt adhat át, sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat.
A törvényjavaslat az alkalmazható eszközök tekintetében garanciális megkötéseket is beiktat, mint például csapda alkalmazása során tiltott tárgyat az erre feljogosított szervezeti egység nem helyezhet el, továbbá sem a megtévesztő információ átadása, sem a csapda alkalmazása nem valósíthat meg felbujtást. Mindezen újabb eszközökhöz kapcsolódóan a törvényjavaslat rendezi a személyes adatok kezelésének kérdéskörét is.
A kapcsolattartási formák közé bekerül a reintegrációs eltávozás, amelynek tartama a befogadást követő három hónap letöltése után legfeljebb öt nap, négy hónap letöltése után legfeljebb tíz nap, öt hónap letöltése után legfeljebb tizenöt nap lehet. Ez a jogintézmény lényegében a reintegrációs őrizet előzményének tekinthető, segítheti a büntetés-végrehajtási bírót a döntéshozatalban, betartja a távfelügyeleti eszközre vonatkozó szabályokat.
Emellett a törvényjavaslat tartalmaz számos, a végrehajtással összefüggő szabályozási és eljárásrend optimalizálását szolgáló módosítást.
Tisztelt Ház! A három nagy kódex mellett meg kell említenem még a nemzetközi és az uniós bűnügyi együttműködéssel kapcsolatos jogszabályokat érintő módosítást is.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokból.)