DR. MÉSZÁROS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Latorcai Csaba államtitkár úr részletesen ismertette, hogy miről is szól a T/1847. számú előterjesztés, úgyhogy én csak röviden kiemelném a fontosabb elemeit.
Jelen törvényjavaslat többek között tartalmazza az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítását, amely arra szolgál, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben ‑ röviden EESZT-ben ‑ rögzített adatoknál és az egészségbiztosító által nyilvántartott egészségbiztosítási adatoknál a betegéletút vonatkozásában meghatározott őrzési idő összhangba kerüljön egymással. A javaslat az EESZT-s őrzési időhöz hasonló szabályozásra tesz javaslatot, ami alapján ez a beteg halálát követő 10 évre változik.
A javaslat tartalmazza továbbá a kincstári rendszerek felhasználói felületeinek, valamint a Kincstár számlavezető rendszerének megújítása és az ügyviteli folyamatok újraszervezése megnevezésű kiemelt projekt eredményeit is. A programnak köszönhetően az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait támogató ügyviteli rendszerek 2023. július 1-jétől történő egységes digitalizálásával csökkennek az adminisztratív kötelezettségek.
Véleményem szerint az olyan technológiai megoldások, mint az említett ügyviteli rendszerek digitalizációja, vagy a digitalizált betegutak, különböző szoftverek használata vagy az online ügyintézés továbbra is a minél gyorsabb és színvonalasabb ellátást és az adminisztrációs terhek csökkenését eredményezi.
Az előttünk fekvő javaslatban továbbá szerepel a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait támogató informatikai rendszer, az e-Pell országosan egységes nyilvántartás létrehozása is, amely az állampolgárok számára is elérhetővé válik a jövőben. Erre azért volt szükség, mert jelenleg még nincs egységes nyilvántartás az egészségbiztosítással kapcsolatos pénzbeli ellátások adatairól. Az előttünk fekvő törvényjavaslat többek között ezt hivatott orvosolni.
A tb-kifizetőhelyek jelenleg Excel-táblázatokban, papíralapon vagy e-mailben küldött txt-file-ok útján küldik a hatóságok részére az adatokat. A javaslat alapján a széles körben használt Cégkapun, illetve a hivatali kapun keresztül fog a kommunikáció zajlani, amely révén a kifizetőhelyek hamarabb hozzájutnak az őket az Egészségbiztosítási Alapból megillető költségtérítéshez is.
A javaslatban szereplő új adatszolgáltatás kiváltja a jelenlegi tb-kifizetőhelyi elszámolást, továbbá a havi, illetve negyedéves statisztikai adatszolgáltatást is. Így ennek köszönhetően jelentős mértékű adminisztratívteher-csökkenés várható.
A javaslatban foglaltak szerint országosan egységes, az állampolgárok számára is elérhető nyilvántartás jön létre, amely valamennyi biztosítottra vonatkozóan tartalmazza az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások adatait, így az arra jogosult állami szervek és magánszemélyek is egyetlen egységes adatbázisból juthatnak majd hiteles adatokhoz.
A természetes személyek a javaslat értelmében a továbbiakban rendelkezhetnek majd arról, hogy papíralapon vagy elektronikus úton, állampolgári tárhely használatával kívánnak a jövőben kapcsolatot tartani a hatósággal. Az eddigi papíralapú tájékoztatások, adóigazolások, határozatok, végzések és a többi helyét reményeink szerint az elektronikus ügyintézés váltja fel a jövőben. Ennek a tendenciának várhatóan költségcsökkentő hatása lesz, mert a papíralapú adóigazolások például éves szinten több százezer kimenő iratot generálnak jelenleg.
A javaslat foglalkozik azzal a problémával is, melynek alapja, hogy a jelenleg legalább száz biztosítottat foglalkoztató munkáltatóknál az ellátásokat kötelezően a kifizetőhely folyósítja, ezért a munkáltató fizetésképtelensége esetén a biztosítottak nem, vagy csak jelentős késedelemmel juthatnak hozzá az őket megillető pénzbeli ellátásokhoz. Ezért az ellátások kifizetésének garantálása céljából a javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a kifizetőhely a társadalombiztosítási feladatai ellátására nem képes, akkor az ellátásokat folyósíthassa a kormányhivatal, hogy a fizetésképtelen munkáltató dolgozói is megkapják a táppénzt, a gyedet és a többi.
A javaslatban szerepel továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény ‑ röviden Kbt. ‑ módosítása is, amelynek a lényege a következő. A módosítás egyik alapvető célja az Európai Bizottság által felvetett uniós kifogások orvoslása, amely sikeresen hozzájárulhat a kötelezettségszegési eljárás lezárásához. A Bizottság által küldött felszólításban szereplő, közbeszerzési vonatkozású két észrevétel elfogadásához kapcsolódó jogszabályi módosításokat tartalmazza többek között a jelenlegi módosítás. Az első észrevétel a támogatott szerződésekre, a második pedig az úgynevezett nemzetbiztonsági kivételi körökre vonatkozik.
A Bizottság álláspontja szerint a jelenlegi magyar szabályozás a vonatkozó közbeszerzési irányelvben foglaltakhoz képest szűkebb körben határozza meg a támogatás fogalmát, tekintettel arra, hogy az adókedvezményeket nem tekinti támogatásnak.
(19.50)
A Bizottság továbbá a kötelezettségszegési eljárás során a vonatkozó közbeszerzési irányelv alapján az úgynevezett nemzetbiztonsági kivételi körhöz kapcsolódó átültetést is kifogásolta: álláspontja szerint a magyar jog kiterjesztően értelmezi az azokban foglalt, a közbeszerzési eljárás lefolytatása alóli mentesség alkalmazhatóságát. Mindezek alapján a kivételi kör fogalomhasználatából kikerült a „Magyarország nemzetbiztonsági érdekei” kifejezés mint a közbeszerzések alóli mentesülést megalapozó körülmény, így csak az alapvető biztonsági érdekekre utal a szabályozás. A módosítás értelmében tehát a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alóli mentesülés Magyarország alapvető biztonsági érdekeire való hivatkozással engedélyezhető.
A Kbt. módosítása tartalmaz továbbá néhány, uniós jogi megfelelést szolgáló módosítást is. Elsőként szeretném megemlíteni a Kbt. iratbetekintésre vonatkozó szabályainak kiegészítését. Az új szabály értelmében, ha egy ajánlatkérő abból az indokból tagadja meg az iratbetekintés lehetőségét egy ajánlattevőtől, hogy az érintett dokumentum üzleti titkot tartalmaz, az ajánlatkérőnek nem lesz elegendő az üzleti titok tényére hivatkoznia, hanem közölnie kell az üzleti titokként kezelt információk alapvető jellegét, azaz, hogy a szóban forgó dokumentum milyen típusú információkat tartalmaz, és ezen információk átadása milyen módon sértené az érintett gazdasági szereplő érdekeit. Az indokolási kötelezettség megkönnyítheti az iratbetekintést kérő ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező számára, hogy jogorvoslatot tudjon kezdeményezni az iratokba való betekintés megtagadása ellen.
Az ajánlat érvényességével kapcsolatban szeretnék még néhány szót szólni. A módosításban foglaltak szerint nem lesz automatikusan érvénytelen az az ajánlat, amelyben az ajánlattevő által teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet hamis adatot szolgáltatott, vagy megpróbálta jogtalanul befolyásolni az eljárás menetét, esetleg az ajánlattevői szint bevonása nélkül valósult meg a közbeszerzési eljárásban a versenykorlátozó megállapodás. Az új jogszabály alapján a teljes ajánlat nem lesz érvénytelen, ha az ajánlattevő bizonyítani tudja, hogy nem tudott vagy kellő gondossággal eljárva nem kellett tudnia az alvállalkozó vagy kapacitásnyújtó szervezet által elkövetett jogellenes cselekményről, illetve az, hogy alvállalkozói szinten megvalósult a versenykorlátozó megállapodás, az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést ténylegesen nem befolyásolta. Tehát az ajánlattevő nem tehető felelőssé olyan cselekményért, amelyről nem volt információja vagy nem kellett volna információval rendelkeznie.
Én magam is azt tudom mondani, hogy javaslom a törvény elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a T/1847. számú törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)