DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr részletesen bemutatta a T/1845. számú törvényjavaslatot, én röviden szeretném kiemelni a KDNP szempontjából is fontos elemeit a törvényjavaslatnak. Az egészségügyi adatok kezelésével, a kötelező egészségbiztosítással, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival, a közbeszerzésekkel, valamint egyes területfejlesztéssel kapcsolatos törvények módosítását célozza a fenti törvényjavaslat.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény arra irányul, ahogyan ezt államtitkár úr és képviselőtársam is bemutatta, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben rögzített adatok és az egészségbiztosító által nyilvántartott egészségbiztosítási adatok, a betegéletút vonatkozásában meghatározott őrzési idő összehangba kerülhessen egymással. A módosítás alapján az őrzési idő a beteg halálát követő tíz évre egységesül.

Fontos beszélni a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény módosításáról, amely alapvetően adminisztratívteher-csökkentési és digitalizációs célt szolgál, ezt tükrözi. Az előterjesztés a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait támogató, az állampolgárok számára is elérhető informatikai nyilvántartás létrehozásával 2023. július 1-jétől valamennyi biztosítottra vonatkozóan tartalmazni fogja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások releváns adatait, a polgárok pedig rendelkezhetnek majd arról, hogy papír alapon vagy pedig elektronikus úton, állampolgári tárhely használatával kívánnak kapcsolatot tartani a hatósággal.

Az újításokkal azonban az állami szféra is jól jár, mivel a változások következtében az állami szervek sokkal, de sokkal gyorsabban jutnak majd a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások adataihoz, ami növeli a költségvetési tervezés hatékonyságát és egyben a kiszámíthatóságát is.

A közbeszerzésekről szóló törvény módosítása kapcsán a jelenlegi módosítás a Bizottság által idén áprilisban küldött kiegészítő hivatalos felszólításban szereplő, közbeszerzési vonatkozású kettő észrevétel elfogadásához kapcsolódó jogszabályi módosításokat tartalmazza. Az egyik észrevétel a támogatásból megvalósuló szerződésekre vonatkozik, a másik pedig az úgynevezett nemzetbiztonsági kivételi körökre.

A támogatásból megvalósuló beszerzések kapcsán a magyar jogszabály az adókedvezményeket nem tekinti támogatási formának, a Bizottság azonban egy 2013. szeptemberi európai bírósági döntésre hivatkozva vitatta ezt az érvelést. Ebben az ügyben a luxembourgi testület kimondta, hogy a támogatás fogalmába beleértendő egy olyan adókedvezmény is, amely lehetővé teszi a szerződés finanszírozási költségeinek csökkentését. Ebből adódóan tehát az adókedvezmény is minősülhet az irányelv alkalmazásában támogatásnak. Erre figyelemmel szükséges a támogatás jelenlegi fogalmának hatályon kívül helyezése.

A Bizottság másik észrevétele a nemzetbiztonsági kivételi körhöz kapcsolódik. A testület álláspontja szerint a magyar jog kiterjesztően értelmezi a közbeszerzési eljárás lefolytatása alóli nemzetbiztonsági mentesség alkalmazhatóságát. A fentiekre tekintettel a kivételi kör fogalomhasználatából kikerül a „Magyarország nemzetbiztonsági érdekei” kifejezés mint a közbeszerzések alóli mentesülést megalapozó körülmény, így csak az alapvető biztonsági érdekekre utal majd a jövőbeni szabályozás.

A közbeszerzési törvény további módosításai  ezt részletesen államtitkár úr és képviselőtársam is bemutatta  egyrészről az iratbetekintésre vonatkozó szabályok kiegészítésére irányulnak, másrészről pedig az ajánlat érvénytelenségére vonatkozóan tartalmaznak új rendelkezéseket. Fontos módosítások, ezért a KDNP a törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)