STEINER ATTILA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország további fejlődésének egyik nagyon fontos előfeltétele a kiszámítható, biztonságos és karbonmentes energiaellátás. Az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciók nyomán kialakult európai energia-veszélyhelyzet különösen felértékelte az energiabiztonság és az energiaárak kérdéskörét. Ugyanis minden ország azzal szembesül, hogy amennyiben hosszú távon megnyugtató módon szeretné biztosítani az energiaellátását, akkor olyan intézkedéseket kell hoznia, melyek csökkentik az energiakitettséget, és azt is elősegítik, hogy minél több energiát saját maguk tudjanak megtermelni. Ezért kiemelten fontos számomra is, hogy a tárgyalt törvényjavaslatot és a határozati javaslatot előterjeszthetem a tisztelt Ház elé, mivel a Paksi Atomerőmű működése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben is kedvező áron tudjunk villamos energiát termelni a magyar emberek és az ipar működéséhez.
A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika okozta drasztikus áremelkedés és az egész kontinenst sújtó energiahiány felértékelte az olyan erőművek szerepét, mint a Paksi Atomerőmű, amely biztonságosan, megbízhatóan már évtizedek óta alaperőművünkként üzemel, és emellett belföldön költséghatékonyan állítják elő a villamos energiát. Ezt a szükségszerűséget ismerte fel hosszas politikai vita után a német, illetve legutóbb pedig a lengyel kormány is, amikor az atomerőművek kapcsán döntéseket hozott.
A Paksi Atomerőmű ma az ország legolcsóbban termelő és rendkívüli kiszámíthatóságú közüzemi ellátást biztosító kapacitása. Az erőmű szerepe a hazai energiamixben megkérdőjelezhetetlen, a hazai villamosenergia-termelés felét és ha a belföldi fogyasztást nézzük, akkor a 36 százalékát biztosítja az erőmű.
Az energiaellátás biztonságának garantálása, az energiaárak szinten tartására, illetve a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése érdekében a kormány a nyáron energia-veszélyhelyzetet hirdetett ki, és egy hétpontos akciótervvel állt elő, amely a háborús helyzetre kívánt gyors és határozott intézkedéseket bemutatni. Ennek egyik sarokpontja volt az egyébként biztonságosan és kiszámíthatóan termelő atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása.
Az első atomtörvényt amúgy 1980-ban fogadták el Magyarországon, még a Paksi Atomerőmű első blokkjának üzembe helyezése előtt. Magát a Paksi Atomerőmű építését 1966-ban határozták el, és 1982 és 1987 között kezdte meg a négy mostani reaktor a működését. Eredetileg az atomerőművet 30 éves üzemidőre tervezték, a négy, jelenleg 500 megawatt teljesítményű blokk, ahogy említettem, 1982 és 1987 között épült, és a 30 éves üzemidő 20 évvel történő meghosszabbítása is megtörtént, így 2032 és 2037 között járnának le a blokk engedélyei. Bár ezek az időpontok még nagyon messzinek tűnhetnek így 2022-ből, azonban én azt gondolom, hogy hosszú távon kell terveznünk, és hosszú távon kell az ország villamosenergia-ellátásának biztonságát szavatolnunk. Úgyhogy emiatt is nagyon fontos, hogy ez a mai vita létrejött.
A további üzemidő-hosszabbítási projekt megvalósítását rendkívül gondos és sokéves felkészülési, tervezési és engedélyezési eljárás előzi meg, és ennek a bonyolult és hosszú folyamatnak a részeként egyeztetünk a szomszédos országok kormányzataival, nemzetközi tapasztalatokat szerzünk be, és tanulmányozzuk a fellelhető egyéb jó gyakorlatokat, illetve az eljárás végrehajtása során együttműködési megállapodást tervezünk kötni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, amely képzési programok és közvetlen tapasztalatcsere révén segítheti a meghosszabbított működésre való felkészülést. Az üzemidő-hosszabbítási projekt eredményeként Magyarországon több, nem importból származó, hanem itthon előállított villamos energia állhat rendelkezésre a 2032-’37 közötti időszak után is. Így a Paksi Atomerőmű blokkjai 2032 után is részt vesznek majd a hazai villamosenergia-termelésben meglehetősen nagy aránnyal.
A megtermelt mennyiség egy nagyon fontos mutató, de természetesen nem feledkezhetünk meg a biztonsági kérdésekről sem. A nukleáris biztonság természetesen minden más szemponttal szemben elsőbbséget élvez. A nukleáris engedélyezési eljárásokat az önálló szabályzó szervként működő Országos Atomenergia Hivatal fogja lefolytatni az engedélyes kérelme alapján, és a hivatal blokkonként fogja megvizsgálni a további üzemidő-hosszabbítás feltételeit, és ezen vizsgálat eredményei alapján fog dönteni a további üzemeltetés időbeli hatályáról.
Bízom abban, hogy Brüsszelben is az atomenergia szerepét megfelelően fogják kezelni, illetve ott is felülkerekedik a józan ész, és mindenki belátja, hogy az atomenergia alkalmazása nélkül a 2050-es klímacélokat nem fogjuk tudni teljesíteni, és így egy konstruktív párbeszéd elé nézhetünk, amikor a hosszabbítás feltételeit fogjuk letárgyalni.
Ha az energiapiaci folyamatokat nézzük, akkor azt tapasztalhattuk, hogy egy év alatt az áram ára több mint ötszörösére, a gáz ára pedig több mint hatszorosára emelkedett, és az ellátásbiztonság szempontjából további importenergia-függetlenedési projektekre is szükség van, és így a stratégiai célokkal összhangban a legköltséghatékonyabb megoldás a már meglévő, jól üzemelő erőmű üzemidejének meghosszabbítása, hogy az majd a Paks II.-beruházás új blokkjaival együtt tudjon megbízhatóan üzemelni.
A kormány elkötelezett amellett, hogy ezt az üzemidő-hosszabbítási projektet véghez vigye, és az is kiemelendő, hogy az atomenergia már az Európai Unió szerint is fenntartható energiának tekinthető a taxonómiai rendelet értelmében, és pontosan ezt megértve és a geopolitikai helyzetet mérlegelve Lengyelország is épp a napokban jelentette be két új atomerőmű építését.
(9.10)
Fontos azt is kiemelni, hogy az európai zöldmegállapodás értelmében 2050-re az Európai Unió, illetve ahogy Magyarország is vállalta 2020-ban, Magyarország is karbonsemleges lesz 2050-re, és ennek egyik előfeltétele az, hogy az elektromos energiára minél nagyobb arányban tudjunk építkezni. Ehhez viszont értelemszerűen elektromos energiára van szükség.
Emellett, úgy gondolom, hogy Magyarország az egyik legattraktívabb befektetési desztináció Európában, a GDP-re vetített beruházási rátánk 29 százalék, ez rendkívül magas. A high-tech vállalatok, az elektromos autózás, a gépipar energiaigénye már most is rendkívül magas. Ha ezek a beruházások is megvalósulnak, akkor nagyon jelentős energiafogyasztás-növekedés várható, és ez főleg a villamos energia területén fog jelentkezni.
Tájékoztatom önöket arról is, hogy a kormány olyan beruházásokat is tervez, amelyek a hatásfok növeléséhez és az energiatárolás területén új megoldásokhoz például akkumulátortelepek létrehozásához is vezetnek; ez is nagyon fontos a villamosenergia-hálózat biztonságának fenntartása érdekében.
Szeretném felhívni a figyelmüket arra is, hogy a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása esetén alapvetőn nem törvényi előírás az Országgyűlés előzetes, elvi jóváhagyása, de úgy gondoltuk, hogy a projekt jelentőségére tekintettel, illetve az átláthatósága érdekében indokolt a tisztelt Ház tájékoztatása ebben a kérdésben.
Az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról 2005 novemberében igennel szavazó képviselők tisztában voltak azzal, hogy az ország energiaellátásának biztosítása rendkívül fontos, pártérdekeken is átívelő ügy, és akkor még nem is volt háború, illetve nem volt energia-veszélyhelyzet, illetve nem voltak elhibázott szankciók. Úgyhogy én most arra biztatnám önöket, hogy támogassák most is a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos javaslatot.
Áttérve a törvényjavaslatokra: a tárgyalandó törvényjavaslat öt törvényt módosít. Az Országos Atomenergia Hivatal önálló szabályozó szervvé vált, és ez a jogállásváltozás eredményez több módosítást, ezzel összefüggésben három nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabályt kell pontosítanunk. Emellett a 2022. évi XXII. törvénynek az atomenergiáról szóló törvényt érintő egyik módosítása nem lép hatályba a szakhatósági kijelölések tekintetében az eljáró hatóság megnevezésének változása miatt, arra tekintettel, hogy az érintett szövegrész a jelenlegi vita tárgyát képező javaslatban módosul.
Az atomenergiáról szóló törvényben technikai jellegű pontosítások kerülnek átvezetésre a hatósági eljárások során szerzett tapasztalok alapján, amelyek az atomenergia-felügyeleti szerv hatékonyabb feladatellátását segítik; illetve a korábban már bevezetett táv-adatszolgáltatás a későbbiekben kiterjed az atomenergia-felügyeleti szerv teljes tevékenységére, és így az információszerzés nemcsak az atomerőművekre vonatkozik majd, hanem más nukleáris létesítményekre és radioaktívhulladék-tárolókra is.
Fontos lépés továbbá, hogy a tervezet elfogadása esetén az Országos Atomenergia Hivatal részére benyújtott engedélykérelem vizsgálatának vonatkozásában meghatározásra kerül az első hiánypótlási felhívás kiküldésének határideje. Erre a kiegészítő szabályra azért van szükség, mert az Országos Atomenergia Hivatal eljárásaiban az eljárások összetettségére és az ügyintézési határidőre tekintettel a hiánypótlási felhívás kibocsátására több alkalommal is sor kerülhet. A módosítási javaslat így az első hiánypótlás kiküldésének határidejét definiálná és az ügyintézési határidő hossza alapján határozná meg.
Az atomenergia-felügyeleti szerv számára továbbá megteremti a lehetőséget a javaslat arra, hogy több folyamatban lévő eljárást egyesítsen együttes döntés céljából, amennyiben azok tárgya értelemszerűen összefügg egymással, és a kérelmet ugyanaz az ügyfél nyújtotta be; természetesen, hogyha célszerű ezen kérelmek egyesítése. Ezzel időt és költséget lehet megspórolni.
Az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatási elszámolása nagyon fontos, és erre vonatkozóan hatékonyabb eljárásrend kidolgozása érdekében pár pontosítást javaslunk annak érdekében, hogy a társulásoknak adható támogatásokra vonatkozó szabályok még egyértelműbbek legyenek.
Módosításra kerül továbbá a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelőjének feladatköre is, méghozzá úgy, hogy az önkormányzati társulások számára adható támogatás felhasználási költségtervét ezentúl az energiapolitikáért felelős miniszter elé kell beterjeszteni jóváhagyás céljából, emellett pedig a törvényjavaslat pontosítja a kormányrendeleti szabályozás kidolgozására vonatkozó rendelkezéseket.
Az önálló szabályozó szerv feladatait törvényben kell szabályozni. A hivatal hatásköre kibővül a Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos hatósági feladatokkal, és alapvetően ez az, ami összeköti a most megtárgyalandó javaslatokat.
Fontos természetesen azt is kiemelni, hogy Magyarország az atomenergiát kizárólag békés célra alkalmazza, amelyet a biztonsági követelmények betartására létrehozott hatósági engedélyezés és a folyamatos, nagyon szigorú ellenőrzés és a felügyelet biztosít.
A világban és hazánkban végbement társadalmi és gazdasági átalakulások, valamint az atomenergia alkalmazásának biztonságára vonatkozó nemzetközi elvárások fejlődése teszi szükségessé a vonatkozó jogszabályok korszerűsítését, és mivel a hazai megnövekedett energiaigénynek biztonságos és kedvező árú szavatolásához szükségünk van az atomenergiára, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot és a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)