DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a Ház előtt fekvő törvényjavaslat általános indoklása is tartalmazza, az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükségessé vált az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény rendelkezéseinek pontosítása, kiegészítése, amely lehetővé teszi az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásainak hatékonyabb lefolytatását, emellett összhangot teremt a törvény és a végrehajtását biztosító rendeletek között.
(9.20)
A tervezet módosítani szándékozik az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó egyes törvényi szintű rendelkezéseket, valamint pontosításra kerülnek egyes nemzetközi egyezményeket kihirdető jogszabályok is az Országos Atomenergia Hivatal jogállásváltozására tekintettel. A módosítást követően a kormány az OAH-val közösen gondoskodik az egyezmények jóváhagyásáról. Az elmúlt évek során az OAH új hatásköröket kapott, feladatainak száma nagymértékben gyarapodott. Mára több mint 4 ezer engedélyest felügyel, köel 1500 engedélyt bocsát ki, és több mint ezer helyszíni ellenőrzést végez évente.
Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos egyik fontos nemzetközi elvárás, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatóság független legyen a termelői, a tulajdonosi és a szolgáltatói érdekektől. A paksi bővítési folyamat előrehaladásával jelentkező kiemelt fontosságú feladatok maradéktalan és időben történő ellátása szükségessé tették az OAH-ra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát, a hatóság megerősítését. Ennek eredményeként 2022. január 1-jétől az OAH önálló szabályozó szerv, átalakítása garantálja a független, a megfelelő humán és pénzügyi erőforrásokkal működő, a feladatai ellátásában hatékony és önálló szabályozói és felügyeleti hatóság működését, amely felett az Országgyűlés biztosítja a legnagyobb felügyeletet.
Az átalakulás ötvözi a korábbi szervezeti felépítésből adódó előnyöket, kiegészítve az új jogállás biztosította lehetőségekkel. Ezáltal egy erős, gyors és hatékony szabályozó hatóság jön létre, amely megfelelő kompetenciával, erőforrásokkal, valamint önállósággal látja el a feladatait, megőrizve korábbi szigorú szakmai függetlenségét. Az OAH feladatai ellátása során kizárólag a jogszabálynak van alárendelve, a feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó, tervezett kiegészítő ágazati eljárási szabályok garantálják az OAH hatékony feladatellátását. Fő feladata, hogy biztosítsa az atomenergia biztonságos alkalmazását Magyarországon, így az új blokkokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárások során is mindenekfelett álló szempont a nukleáris biztonsági követelmények maradéktalan teljesítése.
A törvénytervezet tartalmaz több részletszabályt is, melyek elsősorban a törvény hatálya alá tartozó tevékenységek, objektumok biztonságát szolgálják. Ilyen például az a rendelkezés is, amely a nukleáris és radioaktívhulladék-tároló létesítmények biztonságának garantálása érdekében megteremti annak lehetőségét, hogy a biztonsági övezetén belül folytatott engedélyköteles tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás megindulásával az adott tevékenységgel érintett más nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyese is megismerhesse a létesítményére potenciálisan hatással lévő tevékenységeket, valamint az ahhoz fűződő üzleti titkokat.
Azonban nemcsak egy törvényjavaslatról, hanem egy határozati javaslatról is döntenünk kell. A Paksi Atomerőmű blokkjait harmincéves üzemidőre tervezték. Az erőmű négy, egyenként eredetileg 440 megawattos reaktorblokkja 1982 és 1987 között kezdte meg működését. A 2000-es évek elején elvégzett módosításoknak köszönhetően a blokkok teljesítménye elérte sőt, napjainkra meghaladta az egyenként 500 megawattot. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az atomerőmű indulása óta a biztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot célzó fejlesztéseket valósít meg. A sikeresen lezárult üzemidő-hosszabbításnak köszönhetően a Paksi Atomerőmű továbbra is négy blokkal, több mint 2000 megawatt beépített teljesítménnyel üzemel. A blokkok meghosszabbított üzemeltetési engedélye 2032 és 2037 között jár le. A hatályos engedélyben foglaltak alapján valamennyi blokk a tervezett harmincéves üzemidőn túl további húsz évig üzemelhet és vehet részt a villamosenergia-termelésben.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdése szerint új nukleáris létesítmény létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetve meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása szükséges. Az üzemelő atomerőmű további üzemidő-hosszabbításához nem szükséges az Országgyűlés elvi jóváhagyását kérni előzetesen, azonban az Országgyűlés tájékoztatása az első üzemidő-meghosszabbítás megkezdéséről is megtörtént. A kormány ezért úgy döntött, hogy a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításáról szóló projekt megkezdéséről az Országgyűlést előzetesen tájékoztatja.
A Paksi Atomerőmű az elmúlt negyven évben, a meghosszabbított üzemideje alatt is, a magyar villamosenergia-ellátás alappillére. A hazai termelés fele, a felhasználás közel 36 százaléka innen származik. A magas, rendre 90 százalék feletti kihasználási adatok azt mutatják, hogy az atomerőmű termelése kiszámítható, megbízható. Villamosenergia-felhasználásunkat az elmúlt években átlagban 32 százalékban fedeztük importból. Az importfüggőség mérséklésének kulcsa a hazai nukleáris kapacitások megújítása és a hazai, megújuló erőforrásokra épülő termelés ösztönzése. A nukleáris és megújulókapacitásokra alapozott erőművi mix kialakítása egyúttal dekarbonizációs célkitűzéseink eléréséhez is nagyban hozzájárul. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az a cél, hogy minden szektorban az energiafelhasználás lehető legmagasabb részaránya villamos energiával kerüljön biztosításra, természetesen nem fosszilis anyagok égetéséből származó villamos energiával. Ennek eredményeként már az elmúlt években is folyamatosan emelkedett Magyarország villamosenergia-felhasználása.
2022 januárjában 7396 megawattal elérte az országos rendszerterhelés a valaha mért legmagasabb értékét. Ugyanekkor a napi villamosenergia-fogyasztás is új csúcsot döntött 4470,9 gigawattórával. A magyarországi villamosenergia-piacon a nettó villamosenergia-fogyasztás növekedése várható, a hazai kínálat nem követi a villamosenergia-keresletet. A növekvő villamosenergia-fogyasztást nem lehetséges tisztán földgázbázison előállítani, stabil hazai villamosenergia-termelésre van szükség.
A 2050-ig előretekintő nemzeti tiszta fejlődési stratégia 2030-ra 46 426 gigawattóra villamosenergia-fogyasztással számol, ami 20 százalékkal haladja meg a 2020. évi értéket. Ez az előrejelzés nem tartalmazza az új ipari beruházások megugró villamosenergia-igényét. Ezt is figyelembe véve a villamosenergia-felhasználás várhatóan mintegy 35 százalékkal fog növekedni 2030-ig 2020-hoz képest. Napjainkban felértékelődött azoknak az erőműveknek a szerepe, amelyek biztonságosan, megbízható alaperőműként üzemelnek, és belföldön, költséghatékonyan állítják elő az energiát. A Paksi Atomerőmű szerepe megkerülhetetlen az energiaellátásban, hiszen a legnagyobb hazai energiatermelő, a villamosenergia-ellátás alapját adja.
Tisztelt Képviselőtársaim! A most benyújtott törvényjavaslat és határozati javaslat tovább erősíti Magyarország energiabiztonságát, az atomenergia biztonságos felhasználását és a karbonsemlegesség mint cél elérését. Tovább erősíti azon törekvéseinket, mely szerint a jövő magyar gazdaságát fosszilis energiától és külpiaci hatásoktól mentes, környezetbarát alapokra kell helyezni. Kérem a javaslatok támogatását. Köszönöm a figyelmüket.