DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt napirendnek két fő eleme van, egyrészt egy határozati javaslat arról, hogy az Országgyűlés járuljon hozzá elvi éllel ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű jelenleg működő blokkjainak üzemidejét meghosszabbítsuk még további húsz évvel. A másik része ennek az előírásnak, ennek a javaslatnak, előterjesztésnek az atomenergiáról szóló törvény és a járulékos törvények módosítási javaslata.

Kezdjük azzal, hogy miről is szól és miért is került ide a Ház elé ez a határozati javaslat, amely indítványozza, hogy a Ház vegye tudomásul, hagyja jóvá a Paksi Atomerőmű üzemidejének hosszabbítását. Ennek elsősorban az az oka, hogy nyilvánvalóvá vált az utóbbi években, hogy Magyarország elektromosáram-felhasználási igénye jelentősen és fokozatosan növekedett. Ennek okai között elsősorban az szerepelt, hogy a magyar gazdaság fejlődése, a magyar beruházások növekedése jelentősen megnövelte az áramfelhasználási igényeket, és ellátásbiztonsági szakkérdéseket vetett föl az energia területén dolgozó termelők, illetve az energiapolitika részéről.

Fontos eleme még ennek a folyamatnak, hogy nagyon helyesen döntött úgy a kormány, hogy 2050-re az energiatermelés 90 százalékát karbonsemleges forrásból kívánja biztosítani, tehát a biztonságos és tiszta energiatermelés útjára irányítja a magyar energiaipart. Ehhez elengedhetetlen az atomerőmű kapacitásának a fenntartása, illetőleg a Paks II. megépítésével újabb kapacitások kialakítása és rendszerbe állítása is.

Az kétségtelen tény, és ma már tényekről beszélünk, hogy Magyarországon a megújuló energiaforrások közül a napelemes, illetve a napenergia-felhasználásban egyfajta fellendülés valósult meg. Itt az iparág már hatalmas lépéseket tett azért, hogy egy megfelelő alaperőművi hálózat mellett a megújuló energiából is komoly ellátásbiztonsági tényezőt tudjon kialakítani, és biztosítsa annak a célnak az elérését, amit az előbb is említettem, hogy 2050-re karbonsemleges legyen az energiatermelés.

Ehhez fontos lépés és fontos eszköz lesz és lehet az atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjainak a megépítése. Erről már az előző üzemidő-hosszabbításkor is voltak tanulmányok, akkor is vizsgálták, hogy a 2032-’37 közötti időtartamig való meghosszabbítás, ami egy 20 éves időtartam-hosszabbítást jelent ténylegesen, ez a maximuma ennek az 1980-as évek elején átadott atomerőműnek, vagy lehetségese további hosszabbításra is gondolni.

Már akkor azt mondták a szakemberek, hogy a berendezések tulajdonképpen akár még 50 évet is tudnak üzemelni, és az ilyen szakmai alapokra alapozva is el lehet mondani, hogy az előttünk lévő határozati javaslat kellő szakmai alátámasztással, megfontoltan és az energiaellátás biztonsága érdekében szükséges lépés is az energiapolitika részéről.

Hozzá kell tennem azt is, amit lehet, hogy jelentéktelen dolognak tekintünk, de azért volt egy fukusimai atomkatasztrófa, aminek következtében jelentős biztonsági előírásokat, biztonsági beruházásokat kellett a világban működő atomerőművek szempontjából végrehajtani. Az atomerőmű a magyar beruházásokkal  a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete mellett  a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkjára végrehajtotta ezt, tehát most már nem azokról az atomerőművi blokkokról beszélünk a biztonság szempontjából, mint amik Fukusima előtt voltak, hanem sokkal biztonságosabb, kielégítőbb és megnyugtatóbb technológiai rendszerek, biztonsági rendszerek támogatják az atomerőmű működését.

Tehát ha ezt is figyelembe vesszük, és a szakmai tanulmányok álláspontját is értékeljük, akkor nyilvánvaló, hogy a növekvő energiaigény minél tisztább forrásból történő ellátása érdekében alátámasztottan és jól működtethetően üzemelő atomerőművekre szüksége van az országnak a Paks II. mellett is. Tehát az, hogy ez az üzemidő-hosszabbítás megtörténjen, ez az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából rendkívül fontos.

Persze, ennek a döntésnek a megalapozottságához még hozzájárul az a sajnálatos körülmény, hogy a szomszédunkban háború tört ki, amely teljesen megbolygatta az energiapiacot, az energiaellátások biztonságát, a nemzetközi kapcsolatokat is.

(9.50)

Sőt, még arra a következtetésre lehetett jutni, hogy ma már az a gondosan és felelősen eljáró kormány, amelyik gondoskodik arról, hogy az adott ország energiaellátásának biztonságát lehetőleg minél nagyobb arányban korszerű, jól működő és tisztán termelő erőműveken, saját erőműveken keresztül lássa el.

Jelen pillanatban Magyarország áramimportja olyan 30 százalékot tesz ki, tehát a felhasználás 30 százalékát importból biztosítjuk. Az ehhez szükséges határkeresztező kapacitásokat az elmúlt tíz évben Szlovákia irányában, majd most Szlovénia irányában is megvalósította a magyar kormány. Tehát az import szempontjából nem jelent akadályt a határkeresztező kapacitások hiányossága vagy hiánya, de az import egy kockázat. Olyan szempontból kockázat, hogy ha és amennyiben az exportáló országnál valami nehézség, energetikai ellátási vészhelyzet alakul ki, vagy másfajta piaci körülmények determinálják, például nagyobb igény van az energiára, mint amennyi exportkapacitásra is igény van, akkor bizony az importáló országnak az energiaellátás-biztonsága csorbát szenved, azaz hiányosságot szenved. Ezért az a biztos, amit saját magunk termelünk meg, és az a biztos, hogy ez a termelés a meglévő eszközökkel sokkal hatékonyabban és olcsóbban hajtható végre.

Sokan vitatják az atomenergia szükségességét, bár európai szintre kitekintve ezek az ellentétek, ezek az ellentmondások egyre elhalkulóbbak már az Európai Unió szintjén is, de hozzá kell tennem, hogy minden országnak van egy sajátos helyzete az energiabiztonsága szempontjából. Egy Ausztriát nem lehet összehasonlítani Magyarországgal, mert Ausztriának az energiatermelésének 64 százalékát kitevő vízierőmű-kapacitása van, amely kapacitásokkal jobban, zöldebben ki tudja egyenlíteni az időjárásfüggő energiaforrások energiatermelésének hullámzását. Ilyen vízierőmű-kapacitás nálunk nem áll rendelkezésre, ezért kénytelenek vagyunk és meg kell oldanunk a tisztán, karbonmentesen termelő energiaforrások rendszerbe állítását és az ehhez szükséges alaperőmű biztosítását, ami jelen esetben Paksra vonatkozik, ezt Paks tudja biztosítani nagy mennyiségben, olcsó áron és folyamatosan, és a paksi bővítés mellett ehhez nagyon hozzá tud járulni az üzemidő hosszabbítása is.

Nagyon helyesen tette a kormány az ügy fontosságára tekintettel és az energiapolitikai kihívásokra tekintettel is, hogy ugyan nem kötelező behozni a Ház elé ennek az előterjesztésnek a megvitatását, ennek az üzemidő-hosszabbításnak a megtárgyalását, de azért tette helyesen, mert komoly, kritikus és nehéz helyzetben van a magyar energiaellátás biztonsága egyrészt, másrészt meg ez egy olyan fontos dolog, amely hosszú távon meghatározza a magyar energiaellátás biztonságát is, és jó példát vettünk 2005-ből, amikor az akkori kormány szintén a paksi erőmű üzemidejének hosszabbítását behozta a parlament elé, és itt vitatták meg az akkori képviselők, és támogatták ennek a hosszabbításnak a véghez vitelét. Nagyon örömmel hallom a DK-s képviselő úr álláspontját, hogy a DK támogatja az üzemidő hosszabbítását.

Az előterjesztésnek egy másik fontos része az atomenergia-törvény módosítása. Ebben vannak technikai módosítások, és vannak olyanok, amelyek bizonyos szempontból lényegesek is. Fontosnak tartom ezek közül kiemelni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból való támogatás rendszerének egy kiegészítését. Lényegét tekintve nem egy átalakításról, hanem egy kiegészítésről van szó, mert eddig ezeknek a társulásoknak, amelyeket az úgynevezett nukleárishulladék-telephelyek környékén lévő települések hoztak létre, eddig is az volt a célja ezeknek a társulásoknak, hogy a Nukleáris Pénzügyi Alapból kapott összegekből ellenőrzési, tájékoztatási feladatokat lássanak el, ismertessék az ott élőkkel, hogy mi a helyzet az ott levő tárolóval. Ezenfelül mindig gondot jelent, hogy ezek a települések szívesebben fordítottak volna saját vagyonuk és működésük fejlesztése érdekében összegeket ebből az alapból. Erre ad lehetőséget az újonnan beadott módosítás, hogy a felhalmozási és működési célú támogatást is el lehessen számolni az alap forrásaiból.

Emlékezetem szerint ezekre nyitottak voltak mindig a települési polgármesterek, települési vezetők, és mindig kérték, hogy ilyen célra is lehessen a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból támogatást kapni. Ezt a nehézséget ez az új törvényjavaslat feloldja, és ellenőrizhető és az észszerűség alapján álló rendszert alakít ki annak érdekében, hogy ezek a támogatási összegek olyan célokra legyenek felhasználva, amelyek összhangban vannak más egyéb célokkal is, más egyéb elvárásokkal is, amit az építési szabályzatok meg az építési politika is tartalmaz.

Nagyon helyesnek tartom azt, hogy az első hiánypótlásra vonatkozóan határidőt állapít meg a jogszabály az Országos Atomenergia Hivatal számára. Ez kiszámíthatóbbá teszi az eljárást, és nem lehet ok nélkül elhúzni az időt, hanem nekik törvényi kötelességük van, hogy mikor kell az eljárásra fordítható időtartamtól függően az első hiánypótlást benyújtania vagy átadnia a kérelmező számára. Ez jogbiztonsági szempontból is fontos dolog, nem lehet indokolatlanul elhúzni egy eljárás lefolytatását.

Összességében azt tudom mondani, hogy indokolt a határozat elfogadása; mind energiapolitikai, mind ellátásbiztonsági szempontból, mind pedig a klímapolitikai célok elérése érdekében fontos lépés a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, és az atomenergia-törvény módosító javaslatainak az elfogadása is segíti azokat az energiapolitikai célokat, amelyek egy biztonságosan működő, nukleáris energiával működő atomerőmű kialakítását és továbbműködését lehetővé teszik, úgyhogy támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt az előterjesztésben foglaltakat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)