STEINER ATTILA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alapvetően két szabályozási tárgykört érint: egyrészt a bányászattal és azon belül is a geotermikus energia kinyerésével, valamint a szénhidrogén kitermelésének ösztönzésével kapcsolatos normákat pontosítja; másrészt pedig a fiatalkorúak védelme érdekében a hevítéses technológiával fogyasztható, növény-, illetve gyógynövénytartalmú termékek használatának káros hatásai miatt a dohánykereskedelemre vonatkozó szabályokat módosítja.

Elsőként a bányászati tárgykörben kitűzött célok elérése érdekében tett javaslat legfontosabb változásaiból szeretnék néhányat kiemelni. Magyarország geológiai adottságai a geotermikushő-hasznosítás szempontjából rendkívül kedvezőek. A földkéreg vastagsága itt kevesebb mint egyharmada az európai átlagos kéregvastagságnak, ennek köszönhető többek között az is, hogy hazánkban rengeteg világszerte is ismert termálfürdő működik, és a geológiai fejlődéstörténetnek köszönhetően térségünk jelentős mennyiségű hévíztározóval is rendelkezik.

Az ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt egész Európában egy energiaválság alakult ki, és ebben a helyzetben az energiaszuverenitás megvalósítása sürgetőbb, mint bármikor valaha volt, és a technológiai fejlesztéseknek hála mára rendelkezünk olyan, a fosszilis energiahordozókat felváltó, biztonságos és tiszta technológiákkal, mint a geotermia, amellyel nemcsak a hő- és energiaellátás folyamatos biztosítása érhető el, de a természeti környezetünket is védelemben tudjuk részesíteni.

A geotermikus energia hosszú távon támogathatja hazánk energiaszuverenitását, ennek érdekében azonban szükséges kialakítani egy kiszámítható és ösztönző szabályozási keretet. Alapvetően Magyarországon a távhőrendszerekben már jelenleg is jelen van a geotermia, de én úgy látom, hogy ezen a területen rendelkezünk a legnagyobb potenciállal, és a potenciál kiaknázásával 2030-ra éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgázfogyasztás-csökkentést lehetne Magyarországon elérni, és helyette geotermikus energiával állítani elő ezt a mennyiségű energiát.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításával a bányafelügyelet hatáskörébe kerül a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezése. A bányászatról szóló törvény így új alcímmel bővül, amelyben a geotermikus energia kutatására és hasznosítására vonatkozó szabályok kerülnek megállapításra. A geotermikus energia kutatását a bányafelügyelet engedélye alapján lehet végezni, amely engedélynek feltétele a pénzügyi biztosíték nyújtása, ezzel kizárva az alkalmatlan vállalkozások működését és az indokolatlan területfoglalásokat.

A bányafelügyelet közhiteles nyilvántartást vezet majd a geotermikus kutatási területekről, és a geotermikus energia kinyerése és hasznosítása csak a bányafelügyelettel kötendő határozott idejű, de legfeljebb 20 évre szóló szerződés alapján történhet, amelyet egy alkalommal, legfeljebb 15 évvel lehet meghosszabbítani. A szerződés megkötésének egyik feltétele a kijelölt védőidom, amely a geotermikus energia kinyerésének jogi határait biztosítja, ezen túl pedig a bányavállalkozónak rendelkeznie kell majd olyan jognyilatkozattal, amely a kinyerni tervezett geotermikus energia hasznosítási célnak megfelelő hasznosítását biztosítja, valamint vállalnia kell azt is, hogy az adott felhasználási célra tervezett geotermikus energia éves mennyiségét ki is fogja nyerni.

Mivel a bányafelügyelet hatáskörébe kerül a termálvíz-kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának engedélyezése, ezért a vízgazdálkodásról szóló 1955. évi LVII. törvény bizonyos rendelkezéseit is módosítani szükséges annak érdekében, hogy a jogbizonytalanságot és a jogszabályok kollízióját el tudjuk kerülni.

A törvényjavaslat másik része az egyes dohánykereskedelemmel kapcsolatos törvényeket módosítja. A jogalkotó elsődlegesen az újonnan elterjedt, úgynevezett hevítéses technológiával fogyasztható, növény- és gyógynövénytartalmú termékek használatának a káros hatásaival szemben szeretne fellépni, és fokozottabb védelmet nyújtani a fiatalkorúaknak. Ennek érdekében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása mellett a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításával teremtené meg a szabályozási keretet. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosításával pedig a szabályozott termékek reklámozásának kereteit teremti meg a javaslat, ugyanis a reklámok világa rendkívüli módon megváltozott az elmúlt években, és az országoknak gondosan felül kell vizsgálniuk és ki kell terjeszteniük a jogszabályaikat az új dohány-, dohányzási, illetve nikotintermékekre a lakosság egészségének fokozott védelme érdekében. A reklámok befolyásoló erejéről számtalan tanulmány született, és a fiatalkorúak egészségének védelme érdekében ezért fontosnak tartjuk, hogy a dohánytermékek reklámozását is a lehető legszűkebb keretek közé szorítsuk.

Mindezekre tekintettel kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, hogy támogassák a javasolt módosításokat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)