DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Mielőtt a környezetvédelmi programra rátérnék, azért hadd reagáljak Oláh képviselőtársam felszólalására: hosszú beszéd, aminek a fele sem igaz. Miért jelentünk ki olyat, hogy Magyarországon be vannak tiltva a szélerőművek? Ez nem igaz! Akkor, gondolom, kapásból tudja, hogy Magyarországon hány darab szélerőmű van. Hány darab? (Dr. Oláh Lajos: 12 kilométeres körzetre tudom! Az elnök csenget.) Hány darab szélerőmű? 180 darab szélerőművünk van, amelynek 320 megawatt a kapacitása. (Dr. Oláh Lajos: Hány engedélyt adott ki a Fidesz? Az elnök csenget.) Egy szélerőmű 2 megawatt kapacitás alatt teljesít én meghallgattam önt, és remélem, ön is meghallgat engem , ezek régi típusú szélerőművek. És egyébként maga a minisztérium, ha elolvasta volna államtitkár asszony vagy kollégái felszólalását, foglalkozik a témával.
A másik pedig: az újak telepítésére vonatkozóan is szeretném megjegyezni, hogy az sincs betiltva, csak a szabályozást szigorítottuk.
És ha már arról beszélgetünk, hogy Magyarországnak milyen környezetvédelmi eredményei vannak: azt sajnos nem tudtam és nem hallottam, vagy lehet, hogy az én figyelmemet kerülte el, hogy hazánk elsők között ratifikálta a párizsi megállapodást. Ezt valahogy nem sikerült kiemelni. Másrészt pedig elsők között vállaltuk azt is, hogy a 2050-re vonatkozó klímasemlegességet magunkra nézve jogilag kötelező erővel fogjuk teljesíteni. 2030 és a Fit for 55 céljai: elsők között vagyunk azon tagállamok között, akik a fenntarthatóságban, a körforgásos gazdaságban és a környezetvédelmi célokban a legkomolyabb erőfeszítéseket tesszük.
És rátérve a nemzeti környezetvédelmi programra: államtitkár asszony széleskörűen bemutatta, én néhány pontját szeretném röviden kiemelni. Ugye, ez az 5. hatéves nemzeti környezetvédelmi program, amelynek célja, hogy hazánk környezeti céljait, valamint az ezek eléréséhez szükséges intézkedéseket, valamint eszközöket kiemelt hangsúllyal kezelje, és kiemelt hangsúlyt fektessen a környezetvédelem horizontális jellegére.
Ahogyan államtitkár asszony is hangsúlyozta, a programban négy stratégiai cél kerül megfogalmazásra, melyek megvalósítását 22 stratégiai terület és az e területekhez kapcsolódó meghatározott célok és intézkedések segítik. Emellett kilenc stratégiai eszköz járul hozzá a meghatározott cselekvési irányok kivitelezéséhez.
Az első stratégiai cél, amit kiemelnék, az az emberi egészség és az életminőség környezeti feltételeinek javítása, a környezetterhelés hatásainak csökkentése, azaz a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek a biztosítása. A program megvalósításának köszönhetően csökkenne a környezeti terhelés, például a levegőminőség javításával, hiszen a jó minőségű levegő szükséges alapfeltétele az egészséges környezetnek.
Hasonló fontosságú az Alaptörvényünkben is rögzített jog, az egészséges ivóvízhez való hozzáférés. Ez rendkívül fontos, így ennek biztosítása szintén jelentős stratégiai terület. Az ivóvízellátás, -szolgáltatás színvonalának és biztonságának növelése mellett figyelmet kell fordítanunk és a program figyelmet is fordít a hálózati veszteségek csökkentésére, a másodlagos ivóvízminőség-romlás megelőzésére, valamint a lakosság tudatos vízfelhasználásának az erősítésére is. Az életminőség javításához és javulásához hozzájárul a zöldfelületeink védelme, a zöldinfrastruktúra fejlesztése is, mely nemcsak környezetvédelmileg és esztétikailag növeli egy adott település értékét, hanem az ezzel járó előnyök javítják annak versenyképességét, népességmegtartó és egészségmegőrző erejét is. Ezek a feltételek hatással vannak a városklímára, a levegő minőségére és a talaj vízháztartására is. E pozitív hatások jelentette különbségeket különösen érzékelhetjük a nyári hőhullámok alatt, ezért is fontos cél a zöldterületek fenntartható módon való kialakítása, gondozása, valamint a zöldinfrastruktúra állapotának javítása is.
Fontos e stratégiai cél megvalósítása, hiszen a környezet terhelésének csökkentése céljából megvalósított e tevékenységek végrehajtása következtében mérséklődik a légköri szennyező anyagok, az üvegházhatású gázok kibocsátása, és javul a víziközmű-szolgáltatás biztonsága és színvonala is.
Hazánk természeti gazdagsága kiemelkedő értékeket képvisel, ahogyan ezt államtitkár asszony is hangsúlyozta, így nem meglepő, hogy a második stratégiai cél a természeti értékek és erőforrások védelme, helyreállítása, fenntartható használata, hiszen ezen értékek védelme magában foglalja a biológiai sokféleség megőrzését, a természet- és tájvédelem erősítését, a talajok és a vizeink védelmét és fenntartható használatát, valamint a környezetikár-mentesítést. E cél teljesítése nyomán fejlődés várható a biológiai sokféleség védelme terén, javulna a jó állapotú vizek aránya, valamint sikereket érhetünk el a károsodott környezet helyreállításában is.
Harmadik és szintén fontos stratégiai célként jelenik meg az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése is. Átfogó cél a tudatosság erősítése és a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás támogatása, mely alkalmas a környezetszennyezés megelőzésére.
Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a lakosság jólétének javulása ne járjon együtt növekvő környezeti terheléssel, valamint a termeléssel és fogyasztással kapcsolatos környezeti nyomás csökkentésére, így támogatni kell a környezetbarát technológiák elterjedését.
(14.20)
Mindezek fényében a program megvalósítása során erősödne a gazdaság és a környezetvédelem közötti összhang, és ez nagyon fontos. Nagyobb hangsúly kerülne a zöldszempontokra a beruházások során, és bővülne a környezetbarát lehetőségek és technológiák sora. E stratégiai célhoz is számos terület tartozik, többek között az energiatakarékosság és a -hatékonyság javítása, és a megújulóenergia-hasznosítás növelése is, ahol kiemelt fontosságú, hogy a hazai energiaszükséglet kielégítése során figyelembe vegyük a fenntarthatósági és környezeti szempontokat is. Az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és a megújulóenergia-termelés arányának növelése is segít megerősíteni az energiabiztonságunkat, és csökkenti az energiaimportunk arányát is egyben, ami a jelenlegi háborús veszélyhelyzetben, valamint az Európai Unió elhibázott szankciós politikája nyomán kialakult energiaválsággal terhelt energiahelyzetben kiemelt fontosságú.
De fontos szerepe van az erőforrások takarékos felhasználásában és az erőforrások hatékony felhasználásának növelésében a hulladékgazdálkodásnak is. Ez már a 2020-as klíma- és természeti akciótervben is megmutatkozott, ahol kiemelt figyelmet kapott az illegális hulladéklerakók felszámolása, vagy éppen az egyszer használatos műanyagok beszüntetése is. Szintén fontos prioritás, hogy megelőzzük a hulladékképződést, fokozzuk az elkülönített hulladékgyűjtés arányát és ezen hulladékok újrafelhasználási lehetőségeit.
A körforgásos gazdaságra történő átállással csökken a képződött hulladék mennyisége és növekszik a hasznosítás aránya. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése szempontjából óriási jelentősége van a globális szinten történő kibocsátáscsökkenés mellett a nyelőkapacitások növelésének is. E téren fontos a változó klímához való alkalmazkodás. A klímaváltozás hatásainak csökkentésében, az ahhoz történő alkalmazkodásban az erdőgazdálkodás is kiemelt szerepet kap, erre tekintettel a nemzeti erdőstratégia, a nemzeti erdőtelepítési programunk vagy az országfásítási programunk. A stratégia célja az erdő- és fás területek kiterjedésének növelése, és 2050-re a cél a jelenleg optimálisnak tartott 26-27 százalékos borítottság. Ez egy óriási előrelépés és cél.
A környezetbiztonság javítása a negyedik kiemelt fontos stratégiai cél, azaz a lakosság megóvását célozza a szélsőséges természeti jelenségek és katasztrófák által okozott károktól, illetve az ipari balesetekből és gazdasági tevékenységekből eredő károk kivédését és az esetleges károk mértékének csökkentését. Mindezzel elkerülhetővé válnak a környezetet és az emberi egészséget károsító hatások.
A dokumentum a stratégia egyik legfontosabb célkitűzése mellett két horizontális célkitűzést is meghatároz. Egyrészt ilyen cél, ami mindannyiunk célja: a társadalom környezettudatosságának az erősítése, hiszen a széles körű szemléletformálás és környezeti nevelés előrelépést jelent a fenntartható fogyasztás és az életmódra történő átállásban, abban, hogy a környezettudatosság és a környezeti felelősségvállalás minden szinten beépüljön az életünkbe és a tevékenységünkbe. A másik horizontális cél az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességünk javítása, mely szintén minden szektort és minden társadalmi réteget érint.
Végezetül a célok kapcsán felsorakozó cselekvési irányok és intézkedések széles körű feladatokat jelölnek meg annak érdekében, hogy reálissá váljon a program hosszú távú környezeti jövőkben ábrázolt Magyarországa, a mi szép és csodálatos hazánk. A program szempontjából igen fontos, hogy ez nem csak egy szemszögből vizsgálja a cselekvési lehetőségeket, hiszen ahogyan az előttünk fekvő program mottójában egy David Attenborough-tól származó idézetben is szerepel: a földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunke cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.
Ezért is kiemelt fontosságú a program. Köszönöm szépen államtitkár asszonynak, a minisztérium valamennyi dolgozójának, aki ebben részt vett, és támogatjuk a KDNP részéről. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)