DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Hazánk környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a hatéves időtartamokra készülő nemzeti környezetvédelmi programok jelentik. A 2015-2020 közötti időszakra szóló negyedik nemzeti környezetvédelmi program lezárult, ennek megfelelően szükségessé vált egy új környezetvédelmi program kidolgozása.

A negyedik nemzeti környezetvédelmi program fő stratégiai célkitűzései megegyeznek a mostani ötödik program céljaival, ami természetesen lehet jó is. Azonban a negyedik program már egy szélesebb látókörű stratégia volt, mint az azt megelőző, de a teljes megvalósításhoz szükséges kormányzati szándék hiányzott az elmúlt évek során. Én bizakodó vagyok, államtitkár asszony, hogy ez talán most működni fog.

A negyedik program legtámadhatóbb pontja a környezetvédelmi hatóságok kormányhivatalokba történt integrálása volt. Az elmúlt öt évben be is bizonyosodott ennek a központosítási iránynak a negatív hatása. Számos, a helyi lakosság tiltakozását is kiváltó beruházás kapta meg az engedélyt a kormányhivataloktól. Oláh Lajos képviselőtársam korábban beszélt a Fertő tavi beruházásról. Ez egy súlyosan környezetromboló hotelépítés, csakúgy, mint a rendkívül zaj- és környezetszennyező komáromi akkumulátorgyár, vagy a jelenleg Debrecenbe tervezett másik akkumulátorgyár, amely rendkívüli környezeti károkat okozó kínai gigaberuházás. Az akkumulátorgyártás rendkívül víz- és energiaigényes iparág, ugyanakkor éppen vízből nem áll rendelkezésre elég, még a lakossági igények kiszolgálására sem. De gondolhatunk a Debrecen melletti Vekeri-tóra, amelynek a vize gyakorlatilag elpárolgott idén nyáron, a tó pedig egyszerűen eltűnt.

A negyedik és az ötödik program átfogó célkitűzése ugyanaz, ahogy azt említettem, Magyarország környezeti állapotának és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. Stratégiai céljai között szerepel az emberi egészség és életminőség környezeti feltételeinek javítása, a környezetterhelés hatásainak csökkentése, a természeti értékek és erőforrások vé-delme és természetesen a gazdaság zöldítése. Bár az ötödik program is átfogó vállalásokat tesz, mégsem tűnik megnyugtató megoldásnak a kormány elmúlt években tanúsított hozzáállása. Az egyébként valóban fontos célkitűzések mellett erősen megkérdőjelezhető a kormány elkötelezettsége a környezetvédelem ügye mellett. Az elmúlt években ugyanis éppen azt láttuk, hogy mennyire nem érdekli a kormányt az emberi egészség és életminőség környezeti feltételeinek javítása. Természetvédők, helyi közösségek, választópolgárok kénytelenek az ellenzéki pártokhoz, gyakran az MSZP-hez fordulni segítségért. (Nacsa Lőrinc: Nagyon gyakran…) Hosszan lehetne sorolni az ebbe a kategóriába tartozó ügyeket. Megtisztelő, ha utána mondja el kétpercesben a véleményét. Köszönöm.

A természetes vizeink védelme érdekében az MSZP kezdeményezésére mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a part menti sávok beépítését korlátozni kell. Elértük, hogy nem tudnak minden egyes négyzetméterre lakóparkot építeni a vízparton, sem a Balatonnál, sem máshol. Márpedig a kormány ezt is szívesen lehetővé tette volna, sőt gyakran maga adott felmentést egy-egy kormányrendelettel a helyi építési szabályzatok és más korlátozások alól. Még azt is az Alkotmánybíróságnak kellett kimondania, hogy az Alaptörvényben foglalt alapjogok alóli kivételszabályt kizárólag törvényi szinten lehet szabályozni, azokat a kormány rendelettel nem írhatja felül.

A zsámbéki hulladéklerakó területén hónapokon keresztül napi 20-30 teherautónyi hulladékot borítottak le, amit aztán földdel takartak be. A törvénytelen gyakorlat miatt egyszer már bezárták a telepet, de később újra folytatódott a helyi lakosságra is veszélyt jelentő hulladéklerakás. A hivatalos monitoringkutakból vett minták ugyanis komoly szennyezést mutattak, ezért a helyiek aggodalma megalapozott a kialakult egészségügyi kockázatok miatt. 2021 áprilisában Szél Bernadett feljelentése nyomán eljárás is indult. Azóta már több mint egy év telt el, sajnálatos módon mégsem történt előrelépés. Ezért én magam is írásbeli kérdést nyújtottam be az ügyben, melyre érdemi választ nem kaptam.

(14.30)

A ferihegyi repülőtér által generált légtérzaj ügyében sokáig ugyancsak nem foglalkoztak a választók panaszaival, drasztikusan alábecsülték a légi forgalom megnövekedését, mégis éveket kellett várni arra, hogy egyáltalán foglalkozzanak a problémával. Az MSZP felvállalta a XIV. és XVIII. kerületi lakosok képviseletét  rendkívüli módon elégedetlenek voltak , és talán ezt követően fordítottak nagyobb figyelmet az esti és éjszakai gépekre a zajterhelés visszaszorítása érdekében. Később pedig egy nyílászárócsere-programmal is sikerült kiegészíteni a városrész lakóinak védelmét.

Hasonló problémát jelent a jogi környezet alkalmatlansága, amelyre egy friss alkotmánybírósági határozat mutatott rá leginkább. A zuglói önkormányzat meg kívánta védeni az itt élők egészséges környezetét a mindent beépíteni kívánó állammal szemben, az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban az egészséges környezethez való jog nem jelent Alaptörvényben biztosított jogot az önkormányzat számára, amelyre megalapozottan hivatkozhatna. Ez röviden azt jelenti, hogy az önkormányzat nem védheti meg a helyi közösség jogát az állammal szemben.

A tatai Öreg-tó partjánál tervezett beruházás ellen a helyi civilek népszavazást kellett hogy szervezzenek, hogy mindenki megértse az itt élők akaratát. Én jómagam is személyesen találkoztam velük, örülök, hogy itt van képviselőtársam is, aki helyben is találkozott a civilekkel  Bencsik Jánosra gondolok , ő is pontosan tudja, hogy több mint 8 ezer ember vett részt a népszavazáson, és eléggé egyértelműen megmondták, hogy nem kérnek az ide tervezett luxusberuházásból. A Velencei-tavat hagyták majdnem kiszáradni, a kormány mégsem tett eleget a megmentése érdekében.

Már ez a néhány ügy is jól mutatja a program vállalásainak problémáit. Innentől kezdve enyhén szólva is kétséges, hogy miként kívánja a kormány elérni a természeti értékek és erőforrások védelmét. Megszámlálhatatlan problémával állunk szemben, aminek ügyében a kormány szándékosan keveset tesz, vagy éppen a környezetrombolók oldalára áll. A problémát erősíti a kormány közérdekű adatok kiadatásával kapcsolatos hozzáállása, rendkívül nehéz ugyanis a természeti értékek védelméhez szükséges közérdekű adatokhoz hozzájutni. A kikényszeríthetőség lehetősége nélkül pedig a program célkitűzései rendkívül bizonytalanná válnak, a hatékony küzdelemre kevés esély mutatkozik.

Összességében azt kell mondanom, hogy a kormány kötelezettsége biztosítani azokat a garanciákat, amelyek a törvényi szabályok és a környezet védelmének lehetőségét valóban megteremtik, ezek a garanciák azonban még mindig hiányoznak. Sajnos azt látjuk, hogy hiába támogathatók az alapvető célkitűzések, ha ezek a garanciák a jövőben is hiányozni fognak, és a kormány továbbra is mostohagyermekeként fogja kezelni a környezetvédelmet. Szükség lenne egy önálló környezetvédelmi minisztériumra, de szerintem ezzel ön is tisztában van, államtitkár asszony. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.